Múlt-kor.hu

Máig rejtélyes alaknak számít a Japánt a modern korba vezető Meidzsi császár

Máig rejtélyes alaknak számít a Japánt a modern korba vezető Meidzsi császár

2020. július 30. 17:28 Múlt-kor

Új hatalom Ázsiában

A központosítást nagyfokú modernizálás kísérte nemcsak a politikában, de a tudomány, az ipar és – különösen – a haderőfejlesztés terén. A Meidzsi-korszak jellegzetességei a világszerte megjelenő diplomaták és megfigyelők, akik segítségével a kor nagyhatalmaitól a legjobbnak talált példákat vette át a hozzájuk felzárkózni igyekvő szigetország.

A gyors léptékű iparosítás egyúttal lehetővé tette és meg is követelte a hasonlóan nagyfokú infrastruktúra-fejlesztést is. Az épülő gyárak, kikötők és öntődék a jó kapcsolatokkal rendelkező vállalkozókhoz kerültek, a hazai tulajdonú ipar nyugati felszereléssel fejlődött tovább, olcsó termékei pedig versenyképesnek bizonyultak a nemzetközi piacon is. Az iparosodás meghozta a növekvő városiasodást is, a lakosság számottevő része költözött vidékről a városokba, amit megkönnyített a korábbi szigorú, kasztrendszerszerű társadalmi berendezkedés hivatalos eltörlése is.

A nagy reformlendület ellenére korántsem lehet valódi demokráciáról beszélni a Meidzsi-korszakban: az 1889-től érvényes új alkotmány ugyan létrehozta az országgyűlést, azonban a szerv aligha bírt valódi hatalommal. A Meidzsi-kori Japán egyfajta oligarchiának tekinthető, amelyben a „jól helyezkedő”, a belharcok során a bakufuval szemben a császár oldalára álló szamurájok és daimjók kezébe került át a hatalom.

Japán átalakulásának egyik mérföldkövét jelölte az 1895-1896-os kínai–japán háború, amelyben „bemutatkozott” az új, modern tűzfegyverekkel felszerelt sorkatonákon alapuló japán haderő, majd pedig 1904-1905-ben az orosz–japán háború, amelyben egy európai hatalom volt kénytelen visszavonulót fújni a szárnyait bontogató modern ázsiai birodalommal szemben.

Az általa fémjelzett korszak hatalmas átalakulásai ellenére maga Meidzsi császár meglehetősen rejtélyes alakja a japán történelemnek: édesapjával ellentétben nem írt leveleket, naplót sem vezetett, és csupán néhány alkalommal állt a korban egyre jobban elterjedő fényképezőgép elé. Sok szempontból megkérdőjelezhető, mennyi közvetlen szerepet játszott országa átalakulásában, és mennyiben volt inkább passzív szemlélője az eseményeknek.

A számos különféle betegségben (cukorbetegség, vesegyulladás, gyomor-bélhurut) szenvedő uralkodóval végül az ezek kombinációjából kialakuló urémia, azaz húgyvérűség végzett 59 éves korában. Bár sok korabeli európai uralkodó élt ennél jóval tovább, az addigi japán császárok sorában Meidzsi kimondottan hosszú életűnek számított – elődei közül sokan a negyvenes éveiket sem érték meg.

Utóda a szintén igen törékeny egészségű Taisó (személyes nevén Josihito) lett, Meidzsi gyermekei közül az egyetlen, aki megérte a felnőttkort.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Máig rejtélyes alaknak számít a Japánt a modern korba vezető Meidzsi császár

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra