Máig kísérti az ózdiakat az 1956-os „véres hétfő”

2017. április 6. 09:26 MTI

Gyáni Gábor történész, akadémikus a könyvbemutatón kiemelte: a kötet úttörő jellegű, hiszen a munkásság évtizedek óta nem népszerű kutatási téma, az elmúlt fél évszázadban alig írtak róla. A kötet írásai 1956 sokféleségét érzékeltetik - tette hozzá. Kiss András csepeli autógyárról szóló tanulmánya bemutatja, hogy ott 1956-ban "alig történt valami", ennek megfelelően a megtorlás sem volt jelentős, és a gyár, illetve munkásainak sorsa felívelt a forradalom utáni időszakban. Ugyanakkor Nagy Péter ózdi 56-ról szóló írása szerint a kohógyárban "kemény dolgok történtek". Október 29-én, az ottani "véres hétfőn" több gyilkosság, lincselés történt, majd a megtorlások is rettenetesek voltak: 43 embert elítéltek, több mint százat elbocsátottak, és az ott történtek emlékezete máig megosztja a helyi közösséget - ismertette Gyáni Gábor.

Bódy Zsombornak az Ikarus buszgyárról szóló tanulmánya pedig azt mutatja be, hogy az ottani munkástanács a gyár irányítóinak és szakmunkásainak szövetségéből jött létre, és amikor a megtorlás során elküldték őket, ezt a gyár munkakultúrája is súlyosan megsínylette, az Ikarus hosszú időre megfeneklett - tette hozzá az akadémikus.

Somlai Katalin tanulmánya azt mutatja be, hogy mikor az 1968-as gazdasági reform előkészítése során felvetődött a munkástanácsok visszaállításának gondolata, azt együtt akadályozták meg az amúgy felvilágosultnak tekinthető, ebben a kérdésben a gazdasági hatékonyságra hivatkozó reform-közgazdászok és a munkásság 1956-os önigazgatási törekvéseitől még mindig rettegő keményvonalas pártvezetők.

Gyáni Gábor ismertetése szerint Szegő Iván Miklósnak a munkástanácsok és 1989 összefüggéseiről szóló írása azt mutatja be, hogy a munkástanácsok a rendszerváltás idején a szakszervezetekkel szemben nem tudták kivívni önállóságukat, és a pártok hamar elnyelték őket. Arra a tanulmányban felvetett kérdésre, hogy ki nyert 1989 után, az akadémikus kifejtette: a rendszerváltás után tíz-tizenöt évvel végzett kutatások szerint volt folyamatosság a szocialista nagyvállalatok és a gazdaság rendszerváltás utáni új szereplőinek vezetése között, ám idővel a globalizáció őket is elsodorta.

Az 1956-os Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár közös gondozásában megjelent évkönyv a tavaly ősszel az egri Eszterházy Károly Egyetemen tartott háromnapos konferencia több mint 250 előadásából válogatott. Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet vezetője a könyvbemutatón megköszönte a Schmidt Mária által irányított 1956-os Emlékbizottságnak a kiadványhoz nyújtott nagyvonalú támogatását. Az 1956-os Intézetben tartott rendezvényen bemutatták Kende Péter Kalligram Kiadónál megjelent 1956 és ami utána következik című kötetét, amely az idős politikai esszéíró magyar forradalommal kapcsolatos írásait gyűjti egybe csaknem négyszáz oldalon.