Múlt-kor.hu

Máig kísérti az ózdiakat az 1956-os „véres hétfő”

Máig kísérti az ózdiakat az 1956-os „véres hétfő”

2017. április 6. 09:26 MTI

Bemutatták az 1956-os Intézetnek a forradalom 60. évfordulója alkalmából kiadott, a munkássággal, a munkástanácsokkal foglalkozó évkönyvét Budapesten szerdán. Az intézet 2016-17. évi, 22. évkönyvében tizenegy írás, köztük Valuch Tibor társadalomtörténész és a közelmúltban elhunyt Varga László levéltáros történész két átfogó tanulmánya, valamint kilenc esettanulmány járja körül a témát. 

Gyáni Gábor történész, akadémikus a könyvbemutatón kiemelte: a kötet úttörő jellegű, hiszen a munkásság évtizedek óta nem népszerű kutatási téma, az elmúlt fél évszázadban alig írtak róla. A kötet írásai 1956 sokféleségét érzékeltetik - tette hozzá. Kiss András csepeli autógyárról szóló tanulmánya bemutatja, hogy ott 1956-ban "alig történt valami", ennek megfelelően a megtorlás sem volt jelentős, és a gyár, illetve munkásainak sorsa felívelt a forradalom utáni időszakban. Ugyanakkor Nagy Péter ózdi 56-ról szóló írása szerint a kohógyárban "kemény dolgok történtek". Október 29-én, az ottani "véres hétfőn" több gyilkosság, lincselés történt, majd a megtorlások is rettenetesek voltak: 43 embert elítéltek, több mint százat elbocsátottak, és az ott történtek emlékezete máig megosztja a helyi közösséget - ismertette Gyáni Gábor.

Bódy Zsombornak az Ikarus buszgyárról szóló tanulmánya pedig azt mutatja be, hogy az ottani munkástanács a gyár irányítóinak és szakmunkásainak szövetségéből jött létre, és amikor a megtorlás során elküldték őket, ezt a gyár munkakultúrája is súlyosan megsínylette, az Ikarus hosszú időre megfeneklett - tette hozzá az akadémikus.

Somlai Katalin tanulmánya azt mutatja be, hogy mikor az 1968-as gazdasági reform előkészítése során felvetődött a munkástanácsok visszaállításának gondolata, azt együtt akadályozták meg az amúgy felvilágosultnak tekinthető, ebben a kérdésben a gazdasági hatékonyságra hivatkozó reform-közgazdászok és a munkásság 1956-os önigazgatási törekvéseitől még mindig rettegő keményvonalas pártvezetők.

Magazin

Gyáni Gábor ismertetése szerint Szegő Iván Miklósnak a munkástanácsok és 1989 összefüggéseiről szóló írása azt mutatja be, hogy a munkástanácsok a rendszerváltás idején a szakszervezetekkel szemben nem tudták kivívni önállóságukat, és a pártok hamar elnyelték őket. Arra a tanulmányban felvetett kérdésre, hogy ki nyert 1989 után, az akadémikus kifejtette: a rendszerváltás után tíz-tizenöt évvel végzett kutatások szerint volt folyamatosság a szocialista nagyvállalatok és a gazdaság rendszerváltás utáni új szereplőinek vezetése között, ám idővel a globalizáció őket is elsodorta.

Az 1956-os Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár közös gondozásában megjelent évkönyv a tavaly ősszel az egri Eszterházy Károly Egyetemen tartott háromnapos konferencia több mint 250 előadásából válogatott. Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet vezetője a könyvbemutatón megköszönte a Schmidt Mária által irányított 1956-os Emlékbizottságnak a kiadványhoz nyújtott nagyvonalú támogatását. Az 1956-os Intézetben tartott rendezvényen bemutatták Kende Péter Kalligram Kiadónál megjelent 1956 és ami utána következik című kötetét, amely az idős politikai esszéíró magyar forradalommal kapcsolatos írásait gyűjti egybe csaknem négyszáz oldalon.

Máig kísérti az ózdiakat az 1956-os „véres hétfő”

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra