Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
2024. január 26. 09:05 Múlt-kor
Alternatív történelem
Nézzük, hogyan alakulhattak volna az események, ha Mussolini az utolsó pillanatokban másképp dönt. A teória a következő: 1939 áprilisában, miután Olaszország elfoglalta Albániát, Hitler és Mussolini között újabb vita robban ki, ami ezúttal olyannyira súlyos, hogy Duce nem hajlandó aláírni Németországgal a szövetségi szerződést, és kihirdeti országa semlegességét. Míg a németek megszállják fél Európát, Mussolini nem tesz semmit, csak irigykedve figyeli Hitler sikereit.
1940-ben azonban már nem bírja tovább és megtámadja Görögországot, hogy megmutassa, Olaszország kellő katonai erővel rendelkezik és képes kivívni a helyét az új Európában. A hadjárat azonban katasztrófával végződik. Az olasz hadsereget visszaverik a görög határnál és mélyen Albániába szorítják. Mussolinit ez sokkolja, és mivel tart egy nagyszabású konfliktustól, gyorsan lezárja a háborút, és titokban kártérítést ajánl fel a görög kormánynak cserébe azért, hogy a görög hadsereg visszahúzódjon Albániából. Hitler örül, hogy Mussolinit megleckéztették a görögök, mert így elvesztette érdeklődését a Balkán, főként Jugoszlávia iránt, ahol Németország is érdekelt.
Mussolini, Hitler, III. Viktor Emánuel és Ilona királyné díszszemlét tekintenek meg Rómában, 1938.
Ennek ellenére Olaszország semlegessége előnyt sem jelent Hitler számára, hiszen Mussolini fiai jelentős haderőt köthetnének le a déli hadszíntereken. Megpróbálja meggyőzni a Ducét, hogy vegye fel a harcot a nyugati plutokráciával és a szovjet bolsevizmussal szemben. Olaszország azonban nem lép be a háborúba, így a britek a többi fronton összpontosíthatják egységeiket a német hadsereg ellen. Az afrikai olasz terjeszkedés hiányában Hitlernek sem kell százezer embert küldenie Afrikába, és az így megspórolt egységeket felhasználhatja a keleti fronton.
A Balkánt azonban védtelenül hagyja, ez pedig súlyos stratégiai hibának bizonyul. A szövetségesek ugyanis – Churchill tervét követve – partra szállnak a Balkánon, és Ausztrián keresztül rohamozzák meg Németországot. 1943 tavaszán járunk. A német arcvonal hamarosan összeomlik és Németország kapitulál.
A semleges Mussolini elégedetten figyeli az egykori szövetséges térdre kényszerítését, miközben az országa nem szenved a háború pusztításaitól, és az öreg kontinens egyik legerősebb államává válik.
Habár a fentiek természetesen minden elemükben színtiszta spekulációt jelentenek, ilyen tálalásban talán némileg jobban látható, miért is ódzkodott valójában Mussolini olyannyira a nála erősebb és gátlástalanabb Hitler melletti elköteleződéstől – illetve az is, mennyire „rossz üzlet” volt Olaszország számára gyakorlatilag teljesen sikertelen szereplése a második világháborúban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
