Magánház udvarán talált sziklába vájt titokzatos sírkamra
2025. március 7. 08:11 Múlt-kor
A délkelet-törökországi Şanlıurfa városában magánház udvarán rejtélyes, 2300 éves sziklasírt fedeztek fel. A különleges domborművekkel díszített sír egyedülálló lelet, amely új fényt vethet a térség ősi múltjára. Vajon mit rejthet a sérült, titokzatos felirat?
Rejtélyes domborművek és felirat
Az egykamrás sír domborművekkel díszített falai szokatlan ikonográfiai motívumokat ábrázolnak. A régészek becslése szerint a sír körülbelül 2300 éves lehet. A sír legjelentősebb domborműve férfit ábrázol, aki kinyújtott bal karjával „bankettpózban” fekszik. A sír sarkaiban két szárnyas alak látható, amelyek női vonásokat viselnek. A bejárati ajtó belső oldalán okkersárgával festett felirat található, amely azonban az idő múlásával elhalványult és megsérült, így jelenleg nem olvasható. A régészek abban bíznak, hogy a felirat megfejtése segít pontosabban meghatározni a sír korát.
Régészeti projekt a kulturális örökség védelmében
A felfedezés a Kulturális Leltár Projekt részeként történt. Ez a nagyszabású kezdeményezés célul tűzte ki a korábban nyilvántartásba vett régészeti leletek újra dokumentálását, valamint új felfedezések azonosítását Şanlıurfa tartományban. A projekt célja naprakész kulturális örökségi adatbázis létrehozása, amely lehetővé teszi a történelmi helyszínek állapotának nyomon követését, illetve a súlyosan károsodott vagy veszélyeztetett lelőhelyek megóvását.
Şanlıurfa tartományban mintegy 6000 régészeti emlék található, köztük számos hettita kori (Kr. e. 1400–1200) és római kori (Kr. e. 1. század – Kr. u. 4. század) sziklasír. Az újonnan felfedezett sír domborművei azonban jelentősen eltérnek a projekt során eddig dokumentált többi sírtól, ami még izgalmasabbá teszi a leletet.
A történelem határán: Şanlıurfa és Göbekli Tepe
Şanlıurfa mindössze hét mérföldre található Göbekli Tepe-től, amely a világ legrégebbi ismert templomának helyszíne. A neolitikus lelőhely az i. e. 10. évezredből származik, és a mezőgazdasági forradalom egyik központjaként tartják számon.
Şanlıurfát a hellenisztikus korban, Kr. e. 3. században alapították Edessza néven, de a térség már évezredek óta lakott. A város legrégebbi ismert lakója az úgynevezett Urfa-ember, a 11 500 éves mészkőszobor, amely a világ legrégebbi ismert életnagyságú szobra.
A felfedezés nemcsak Şanlıurfa gazdag történelmi múltját erősíti meg, hanem új lehetőségeket nyit a térség régészeti feltárásai és kulturális örökségvédelme előtt.
Az anatolianarchaeology.net közlése alapján.