Liszt egy elpuhult asszír királyról szóló, befejezetlen operáját mutatják be Angliában
2017. március 8. 11:18 MTI
Idén nyáron mutatkozik be a világnak az a Liszt Ferenc-opera, amelynek befejezetlen kézirata egy németországi archívumban porosodott az elmúlt csaknem 170 évben, ám a Cambridge-i Egyetem egyik szakemberének hála immár a nagyközönség is megismerheti.
David Trippett több mint tíz évvel ezelőtt bukkant rá az elfelejtett kéziratra egy weimari levéltárban. A nagyrészt gyorsírással papírra vetett és csupán egyetlen felvonást tartalmazó operakéziratot töredékes, olvashatatlan és érthetetlen dokumentumként tartották számon - olvasható az egyetem honlapján kedden közétett közleményben.
Az elmúlt két évben azonban Trippett belemélyedt a kéziratba, aminek eredményeként idén júniusban egy tízperces ízelítőt mutatnak be az operából a BBC Cardiff Singer of the World elnevezésű nagy múltú énekversenyen a feltörekvő örmény szopránénekes, Anus Hovhanniszján közreműködésével. "Liszt 1849-ben fogott neki egy olasz opera megírásának, ám félúton abbahagyta a munkát, és az elkészült mű csaknem 170 évig pihent egy archívumban" - idézte fel Trippett.
Hozzátette: "a fennmaradt anyag lélegzetelállító - egyedülálló ötvözése az olaszos líraiságnak és a finoman hangolt innovációnak. Semmi ehhez fogható nem létezik az operairodalomban. Megtalálható benne a Lisztre jellemző mézédes zenei nyelv, ám az is érezhető rajta, hogy a zeneszerző ekkortájt kezdte felfedezni magának Wagner operáit".
"Ennek az operának az egyetlen forrásanyaga egy 111 oldalas kézirat zongorakottákkal és vokális részekkel. Mindig is úgy tartották, hogy lehetetlen összeilleszteni a művet, ám alapos vizsgálattal kiderült, hogy Liszt minden szükséges részletet lejegyzett az első felvonáshoz" - mondta a szakember. A mű első felvonásának kritikai kottakiadása 2018-ban jelenik meg az Editio Musica Budapest gondozásában.
Liszt zenéjét ugyan Trippett egyedül keltette életre, cambridge-i munkatársai nélkül azonban nem születhetett volna meg a kész mű: Francesca Vella feladata volt az olasz szöveg kibetűzése, míg David Rosen angol nyelvre fordította a szövegkönyvet. Az opera alapjául Lord Byron egyik tragédiája szolgált, amely Sardanapalról, az elpuhult kéjencként emlegetett utolsó asszír királyról szól.
"Soha nem fogjuk pontosan megtudni, hogy Liszt miért hagyta félbe az operát, de azt hiszem, igencsak meglepődne, ha megtudná, hogy az életre kelt a 21. században. Szeretném azt hinni, hogy mosolyra fakasztaná a dolog" - jegyezte meg Trippett. A BBC júniusi rendezvényét megelőzően, május 15-én bemutatnak egy dokumentumfilmet is, amely betekintést ad Liszt elveszett mesterművének feltámasztásába Anus Hovhanniszján, Samuel Sakker és Arsak Kuzikján énekesek közreműködésével.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
