Az 1950-1953 között zajló koreai háború elképesztő szegénységet hozott az országnak, a váltakozó sikerrel folyó harcok során (Szöul például négyszer cserélt gazdát – ekkor a főváros ideiglenesen átköltözött Busanba) szinte az egész félszigetet a földig rombolták. A hosszú konfliktus közel hárommillió áldozatot követelt, százezer hadiárvát hagyott maga után. A pusztítás méretét jól jellemzik az amerikai külügyminiszter-helyettes szavai: „már nem volt mit bombázni”. A háború utolsó két évében a frontok megmerevedtek, 1953 júliusában végül tető alá hoztak egy fegyverszüneti szerződést, amely állandósította Korea kettéosztottságát, a határok azonban nem változtak. A két állam közötti békekötésre a mai napig nem került sor. A most következő képek 1952-1953-ban készültek Szöul utcáin, ahol legfőképp nem a háború fizikai pusztításai, hanem a nyomor és a szegénység öltött testet.