Lemondásokkal járt ugyan, de a Kiegyezés békét és felvirágzást hozott a térségnek
2017. június 14. 11:31 MTI
Közösen rendezett konferenciát az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésről Párizsban a magyar és az osztrák kulturális intézet - tájékoztatott kedden Havasi János, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója. Az eseményen öt neves történész elemezte a 150 évvel ezelőtt megkötött történelmi kompromisszumot.
A két intézet baráti társaságának kezdeményezésére hétfőn este öt neves történész elemezte a 150 évvel ezelőtt megkötött történelmi kompromisszumot, amely fél évszázadra rendezte az osztrák birodalom és a magyar királyság közjogi viszonyát.
Catherine Horel és Jean-Paul Bled, a korszak két legismertebb francia szakértője egyetértett abban, hogy a mindkét fél részéről lemondással járó egyezség jelentősen hozzájárult az európai békéhez és a térség 19. századvégi felvirágozásához.
Erwin Schmidl bécsi professzor a Monarchia hadseregének bizonyos nemzeti érdekeket is figyelembe vevő összetételét ismertette, kiemelve az egyes alakulatok kötelező két-, sőt háromnyelvűségét.
Ivo Goldstein zágrábi történész a horvát nemzeti fejlődés sajátos szempontjaival színezte a konferencia vitaanyagát. Romsics Gergely, az MTA kutatója pedig a kiegyezés 20. századi megítélését és hatását elemezte, kiemelve, hogy minden korszak igyekezett aktuálpolitikai szempontokat is érvényesíteni az 1867-es események értékelése során. A konferencián több ország nagykövete is megjelent.