Múlt-kor.hu

Lehetséges, hogy Góliát mégsem óriás volt

2020. december 2. 17:39 Múlt-kor

A későbbi Dávid király és a filiszteusok óriás harcosa, Góliát története a bibliai Ószövetségből szinte mindenki által ismert. Utóbbi elképesztő testmagassága azonban a legújabb kutatások szerint nem biztos, hogy szó szerint értendő – könnyen lehet, hogy a harcos szülővárosára utaló adat lehet. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem erősíti meg, de nem is cáfolja a bibliai történet egyéb aspektusait, például hogy Góliát ne lett volna óriás, illetve hogy egyenlőtlen küzdelme Dáviddal meg ne történt volna.

Ősi mértékegységek

„Nem a történet igazságáról próbálunk állítást tenni” – mondta el Jeffrey Chadwick, az amerikai Brigham Young Egyetem régészeti és közel-keleti tudományokkal foglalkozó karának professzora az Amerikai Kelet-kutató Iskolák (ASOR) november 19-ei virtuális konferenciáján. „A kérdés most a mérték – honnan származik, és miként juthattak erre az eredményre?”

Egyes ősi szövegek szerint Góliát „négy könyök és egy arasz” magas volt, ami Chadwick szerint 238 centiméternek felel meg, míg más forrásokban „hat könyök és egy arasz” szerepel, azaz 346 centiméter – ez valóban rendkívül impozáns magasság lett volna, a valaha igazoltan mért legmagasabb ember az amerikai Robert Wadlow volt a maga 272 centiméteres testmagasságával.

Az azonban, hogy ezek a mértékegységek pontosan mekkora hosszokat jelölnek, heves vita tárgya a szakértők körében is. Nagy valószínűséggel már a bibliai időkben is igen nagy regionális különbségek voltak jelentésükben.

Chadwick számos régészeti lelőhelyet tanulmányozott szerte Izraelben, ahol lemérte az ókori épületek maradványait, és feljegyezte a leggyakrabban használt egységeket. Kutatásai alapján ebben a térségben egy „könyök” 54 centiméternek felelhetett meg, egy arasz pedig 22 centiméternek.

Otthoni mérés?

Chadwick annak a régészcsapatnak is tagja, amely ásatásokat végez a bibliai Gát városa (a mai Tell es-Sati) területén. Az Ószövetség szerint Góliát ebben a filiszteus városban nőtt fel.

A csapat nemrégiben az ókori város egyik külső, megerősített falára bukkant. A falat a Kr. e. 10. században emelték, amikor – Chadwick elmondása szerint – Gát a filiszteusok fővárosaként szolgált. „A kőfal alapjai pontosan 2,38 méter – négy könyök és egy arasz – szélesek voltak minden egyes pontján annak a 40 méteres szakasznak, amelyet ásatásaink felfedtek. Chadwick valószínűnek tartja, hogy a fal hét méter magas lehetett.

Az ASOR-konferencián tartott előadásában Chadwick azt a feltevést terjesztette elő, hogy a bibliai szövegek szerzői Gát városának északi falának vastagságából meríthették a mérést. Rámutatott arra, hogy Góliát az egyetlen személy a Bibliában, akinek feljegyzik pontos magasságát. „Senki más magasságát nem írják le valódi mértékként” – mondta a professzor.

Mivel a szövegek lejegyzőinek valószínűleg nem volt hozzáférésük Góliát holttestéhez, felmerül a kérdés, hogy mi alapján írták le magasságát. Chadwick szerint elképzelhető, „hogy a bajnokot metaforikusan a filiszteus főváros falának vastagságához és erősségéhez hasonlították – ez egy olyan mérték volt, amely évszázadokon át fennmaradhatott, az emberek pedig ismerték volna olyanok által, akik ismerősek voltak Gátban.” A professzor jelenleg éppen publikálásra készíti elő eredményeit.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Lehetséges, hogy Góliát mégsem óriás volt

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra