Múlt-kor.hu

Lehetett-e esélye a középkori jobbágyoknak a lovagok elleni harcban?

Lehetett-e esélye a középkori jobbágyoknak a lovagok elleni harcban?

2020. november 24. 18:59 Múlt-kor

Közrendűek a csatamezőn

Nem minden jobbágy volt azonban egyenlő. Mind a fiktív, mind a történelmi példák – a Robin Hood-monda Little Johnja vagy a flamand lázadó Nagy Margot – rámutatnak arra, hogy kivételes esetekben (azaz ha valaki az átlagnál jelentősen nagyobb és erősebb) a hátrányos helyzetből induló közrendűek is nagy hatással lehetnek egy-egy összecsapás kimenetelére.

Az önbizalom és az elszántság, valamint a szokatlan erőforrások szintén lehetőséget adtak arra, hogy a közrendűek erővel szerezzenek érvényt akaratuknak, akár a nehéz fegyverzetű nemességgel szemben is, különösen a 14. századi pestisjárványt követően.

A 14. században a flamand városok például fegyelmezett fegyveres erőket hoztak létre, amelyek a nemesek vezette seregekkel is több alkalommal elbántak.

Brugge esetében több előny is felsorolható: népes, gazdag kereskedőváros volt, amely a megfelelő körülmények között képes volt ellenállni a hagyományos uralkodó osztálynak, és lakosai közül sokan hajlandóak is voltak életük árán is védelmezni önkormányzásukat.

A flamandok egy különös, szokatlan fegyverrel is előálltak: a goedendag („jónapot”) egy nehéz, tüskés buzogány és egy lándzsa elegye volt. A flamand esetben a közrendűek kezében nemzedékek alatt felhalmozott vagyon olyan katonai fejlesztéseket tett lehetővé, amelyekkel taktikai előnyt tudtak maguknak kivívni a lovagi harcmodorhoz szokott nemesekkel szemben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Lehetett-e esélye a középkori jobbágyoknak a lovagok elleni harcban?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra