Múlt-kor.hu

Középkori ágyú sebesített meg súlyosan egy nőt Németországban

Középkori ágyú sebesített meg súlyosan egy nőt Németországban

2019. május 3. 09:41 Múlt-kor

Súlyos karsérüléssel szállítottak kórházba egy nőt szombaton, miután ágyúgolyó találta el egy hagyományőrző rendezvény főpróbáján a bajorországi Mindelheimben. A hagyományőrző rendezvény I. Miksa német-római császár halálának 500. évfordulójáról emlékezett meg.

A 23 éves nő éppen az ágyú töltését végezte, amikor a tüzérségi eszköz váratlanul elsült. A rendőrség megerősítette, hogy a nőnek megvolt minden szükséges jogosítványa a fegyver kezeléséhez, továbbá közölték, hogy nem gyanakszanak idegenkezűségre. A sérülés súlyossága miatt az áldozatot mentőhelikopter szállította egy müncheni kórházba, ahol a sebészek a jelek szerint sikeresen megmentették a karját az amputálástól, bár egyes hírforrások szerint egy ujját mindazonáltal elvesztette.

A nő a Felső-Svábföldi Landsknecht Szövetség (Bund Oberschwäbischer Landsknechte) nevű hagyományőrző szervezet 350 helyszínen lévő tagjának egyike. A nevét egy történelmi zsoldoscsapattól kölcsönző egyesület minden évben „tavaszi gyakorlati hétvégét” tart, idén ezt kapcsolták össze I. Miksa halálának évfordulójával, amely valójában január 2-án volt. A kapcsolat az évforduló és az esemény között egyébiránt is igen laza, hiszen Miksa nem harctéren vesztette életét, és halála okának sem volt köze háborús sérüléshez. A régóta betegeskedő, 60 éves uralkodó az innsbrucki palotájából tartott Linzbe, amikor a nehéz és hosszú úton elhagyta ereje. A leírások alapján megállapítható tünetek leginkább a vastagbélrákra illenek. A német pikások alakulataihoz azonban valóban meglehetősen sok köze volt Miksának.

Ifjúkorában a császár hírnevet szerzett magának mind a lovagi tornák bajnokaként, mind tehetséges katonai vezetőként. Sokan „az utolsó lovagnak” nevezték, mivel sokra tartotta a hagyományos, idealizált lovagi erényeket, és lelkes művelője volt a „hét lovagi készségnek” – ezek a lovaglás, az úszás, a vívás, az íjászat, a vadászat, a sakk és a verselés voltak (más leírásokban a verselés, a sakk, a vívás és a vadászat helyét a szikla-, illetve falmászás, a birkózás, a tánc és az udvarlás veszik át).

Miksára egyúttal nagy hatást gyakorolt kora humanista filozófiája, így a művészetek pártfogója is volt, több nyelven írt és olvasott, továbbá modern fogalmakat és eljárásokat honosított meg a harctéren. Egyik nagy újítása 1488-ban az első landsknecht-hadsereg felállítása volt, ami újszerű, a svájci pikások harcmodorát követő eljárásai és fegyverzete mellett abban is szakítást jelentett a hagyományokkal, hogy állandó hadseregként előtérbe került a hűbéri rendszerek hagyományos haderejével, a nemesi bandériumokkal szemben. A landsknecht-seregek igen sikeresek voltak, és a 16. és 17. század folyamán Európa számos csataterén bizonyították szakértelmüket és helytállásukat.

Miksa utódja, V. Károly 14 000 landsknechtet alkalmazott a francia király elleni háborújában Itáliában 1527-ben – amikor a zsoldjuk késett, a csapatok fellázadtak, és kifosztották Rómát. A Vatikánból VII. Kelemen pápát saját svájci gárdistáinak kellett kimenekítenie, miközben életük feláldozásával tartóztatták fel Károly fékevesztett seregét. Az Angyalvárba visszahúzódó pápa végül megadta magát, és súlyos váltságdíjat volt kénytelen fizetni életéért és városáért.

Középkori ágyú sebesített meg súlyosan egy nőt Németországban

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra