Külső és belső ellenségeitől is megvédte országát Könyves Kálmán
2022. február 3. 18:50 Múlt-kor
Bölcsen irányította országát a „ronda” király
Könyves Kálmán uralkodása azonban nemcsak az Álmossal való küzdelemről szólt. Nevéhez két törvénykönyv is fűződik. Törvényei közül a boszorkányokkal kapcsolatos, a korban rendkívül felvilágosult rendelkezése a legismertebb: „De strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio fiat”, azaz „lidércek ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű kereset ne legyen”.
A boszorkányüldözések leállítása mellett Kálmán 1100-ban és 1116-ban kiadott törvénykönyveiben szabályozták a magántulajdon védelmét, a bíráskodást és a tanúskodás rendjét és számos, az egyház működésével és birtokaival kapcsolatos törvény is ekkor született. A házasság egyházi szentesítésének a szükségességét is ekkor foglalták törvénybe.
A törvényalkotás mellett Kálmán király, I. László nyomdokait követve, megszilárdította a magyar uralmat Dalmáciában és horvát földön. 1102-ben Tengerfehérváron (ma Biograd na Moru, Horvátország) horvát királlyá koronázták.
A Képes Krónika úgy festette le korának egyik legműveltebb uralkodóját, Kálmánt, mint aki „testalaktára nézve hitvány volt, de ravasz és tanulékony, borzas, szőrös, vaksi, púpos és sánta volt, és selypített”.
Ezt a cseppet sem hízelgő leírást azonban fenntartásokkal kell kezelni, hiszen Könyves Kálmán király uralkodásának történetét akkor jegyezték le, amikor már Álmos utódai ültek a magyar királyi trónon. Kálmánt ugyan fia, II. István követte a hatalomban, de ő 1131-ben utód nélkül halt meg, így végül II. (Vak) Bélát, Álmos Kálmán által megvakíttatott fiát koronázták királlyá.
Hogy valóban ronda volt-e Kálmán király, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy uralkodása alatt a keresztény magyar állam Kelet-közép Európa egyik vezető hatalmává nőtte ki magát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
