Kolumbusz előtt több vándorlás is indult Amerika felé?
2015. május 11. 11:47
A régészek évtizedek óta vitáznak a „prekolumbiánus Újvilág” lakói érkezésének időpontjáról, egy most feltárt genetikai bizonyíték azonban még jobban összekuszálhatja a kérdést. Vajon egy nagy migráció során népesült be Amerika vagy több kisebb vándorlásra is sor került?
Egy új perui genetikai kutatást alapul véve a kutatók szerint a kontinens egyetlen nagy migrációs hullám keretében népesült be, amely azonban évszázadokon át tartott, állítja a tekintélyes brit természettudományos folyóirat, a Nature. A tudósok általában egyetértenek abban, hogy az utolsó jégkorszak során, amikor a Bering-szorosban lévő víz visszahúzódott, az első amerikaiak az így láthatóvá váló, Szibéria és Alaszka közötti Bering-földhídon vándoroltak be az Újvilágba mintegy 17 ezer évvel ezelőtt.
Az Amerikába történő átkelés az utolsó nagy őskori migráció volt, ám sajnos ennek a hátterét ismerjük a legkevésbé. Éles vita zajlik például arról, hogy egy nagy vándorlásról, vagy több kisebbről beszélhetünk.
Az 1950-es években Augusto Cardich perui régész emberi maradványokat fedezett fel az Andok hegytetőinek barlangjaiban. Öt emberi (köztük egy nő egy két gyermek) DNS-t vizsgálva a kutatók megállapították, hogy mintegy 9 ezer évvel ezelőtt élhettek. Ezek az emberek azon első őskoriak között lehettek, akik ilyen magasban próbálták meg megtalálni szerencséjüket.
A Kaliforniai Egyetem és a Perui Nemzeti Régészeti és Történeti Múzeum szakértői újból megvizsgálták e pionírokat. A kutatók a genetikai elemzések során arra voltak kíváncsiak, hogy rokonaik voltak-e az északról bevándorlóknak. Ha genetikailag nem bizonyítható a rokonság, akkor ez azt jelentené, hogy nem csupán egy vándorlásra került sor.
A korábbi, egyéb ősi csontokon végzett vizsgálatok szerint minden bizonnyal több migrációra is sor került, azonban a most elvégzett elemzések azt mutatják, a Kolumbusz előtti időkben csupán egy nagyobb vándorlás lehetett. A közel hatvan évvel ezelőtt megtalált „hegylakók” azok leszármazottai, akik valaha generációkon keresztül a Bering-szoros körül éltek.
Az újabb kutatás nem győzött meg minden régészt, hiszen ez nem zárhatja ki véglegesen, hogy több, egymástól elkülönülő időszakokban, eltérő emberi csoportok indultak meg Amerika felé, azonban megerősíti az ellentétjét. A szakértők szerint a genetikai vonalak vizsgálata mellett figyelmet kell fordítani a bevándorlók terményeire, a kukoricára és burgonyára - illetve azok megkövült maradványaira - is, hiszen fontos információkat rejthetnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
