Kis agymérete ellenére a modern emberrel együtt élhetett Afrikában Neo, a Homo naledi
2017. május 11. 17:40
A modern emberrel, valamint más hominidákkal is együtt élhetett Afrikában a 2015-ben azonosított emberféle, a kis agymérettel rendelkező Homo naledi 226-335 ezer évvel ezelőtt. A kutatók a nemrég felfedezett, Lesedi névre keresztelt üregben bukkantak rá egy, a fajhoz tartozó, kiváló állapotban fennmaradt csontvázra, Neóra.
Úttörő felfedezés
Amikor 2015-ben a kutatók bejelentették, hogy egy új emberféle, a Homo naledinek elnevezett hominida csontkövületeit fedezték fel egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban, hatalmas meglepetés és hitetlenkedés követte bejelentésüket. Mint a vizsgálatok során kiderült, a Homo nembe sorolt, kihalt, kistestű fajhoz tartozó egyedek agymérete a harmada volt a Homo sapiensének. A kutatókat többen is azzal vádolták a felfedezést követően, hogy túl rugalmasan kezelték a tényeket, és fenntartásokkal kezelték az általuk felvázolt eredményeket.
A korábbi kutatást is vezető Lee Berger, a University of Witwatersrand paleontológusa kollégáival együtt nemrég újabb, a Homo nalediket érintő, figyelemreméltó leletekre bukkant. Az Emberiség Bölcsője nevű világörökségi helyszín Rising Star nevet viselő barlangrendszerében egy második kamrát is találtak, benne számos Homo naledi-fosszíliával, többek között a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt ősemberi csontvázzal, valamint legalább egy gyermek és egy másik felnőtt maradványaival. A kutatók hozzátették, a lelőhely datálása és a korábban talált Homo naledi-maradványok arra engednek következtetni, hogy a hominidához tartozó egyedek valamikor 236-335 ezer évvel ezelőtt éltek.
Mint Berger elmondta, a legkorábbi, közel 200 ezer éves modern emberi maradványok Etiópiából, az Omo folyó mentén található Kibis városa közeléből kerültek elő. Bár Afrika egyenlítő alatti területein nem bukkantak ennél korábbi Homo sapiens-maradványokra, Berger és kollégái szerint lehetséges, hogy a Homo naledi kapcsolatba lépett a modern emberrel vagy annak őseivel.
„Nem mondhatjuk többé azt, hogy tudjuk, mely eszközöket mely fajok készítették, vagy akár azt, hogy a modern ember lépett fel úttörőként néhány, az afrikai régészeti eredményekhez köthető kritikus technológiai és magatartásbeli áttörés tekintetében. Ha van egy másik faj, amely Afrikában a modern emberrel együtt élt, nagyon valószínű, hogy mások is voltak. Csak meg kell találnunk őket” – mondta Berger.
A kutatók a Rising Star-barlangrendszer korát az üledék optikailag stimulált lumineszcenciája, radiometrikus (urán-tórium) kormeghatározás, valamint a cseppkőkéreg pelomágneses elemzése kombinációjával határozták meg, hogy kiderüljön, a barlang üledékes rétegei hogyan kapcsolódnak az első Homo naledi-maradványok megtalálásának színhelye, az ún. Dinaledi-kamra geológiai idővonalához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
