Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Kilenc tévhit a Barbarossa-hadműveletről

Kilenc tévhit a Barbarossa-hadműveletről

2022. június 22. 19:20 Múlt-kor

2. A szovjet csapatok tömeges megadásai

A német támadás 1941. június 22-én indult. Július 11-ére a németek több mint 400 000 hadifoglyot ejtettek a keleti fronton. A közhiedelemmel ellentétben sohasem voltak azonban tömeges megadások.

Sztálin azon parancsának köszönhetően, hogy a csapatok maradjanak a helyükön, nagy egységeket zártak körül a támadók.

Az elszigetelt csapatok többsége azonban tovább küzdött egészen addig, amíg el nem fogyott a lőszere. A mai Belarusz területén található breszti erődnél az apró helyőrség például a jelentős túlerővel szemben kitartva több mint 1000 főnyi veszteséget okozott a német 45. hadosztálynak.

„Az ellenség a legnagyobb kitartással és bátorsággal küzd” – jelentette a német Közép Hadseregcsoport június 28-án a felső vezetésnek. A német 4. hadsereg „kiemelkedően keménynek és rendíthetetlennek” nevezte a szovjet csapatokat.

Amikor az 1917. októberi forradalom után elmenekült cárpárti, azaz „fehér” orosz emigránsokkal próbálták meggyőzni a csapatokat az átállásra, azok „kategorikusan visszautasították” a felszólítást.

Egy másik német beszámoló így szólt: „Mi lett az 1914 és 1917 közötti oroszból, aki elfutott vagy feltett kézzel közelített felénk, amikor hevessé vált a harc? Ma a bunkerjében marad, és kénytelenek vagyunk kifüstölni, inkább benn ég a tankjában, repülősei pedig azután is tüzelnek ránk, hogy repülőgépük kigyulladt. Mi lett az oroszból? Az ideológia megváltoztatta!”

3. A legendás kém Sorge szerepe és a szovjet távol-keleti csapatok állítólagos átcsoportosítása

Gyakran találkozni azzal az állítással, hogy 1941. szeptember 14-én a Tokióban tevékenykedő szovjet kém, a német Richard Sorge arról tájékoztatta Sztálint, hogy Japán nem támadja meg a Szovjetuniót addig, amíg a németek el nem foglalták Moszkvát.

Általános vélekedés, hogy ez az információ mentette meg Moszkvát, mivel így a Vörös Hadsereg nagy létszámú csapatot – amelyeket a legtöbbször jól felszereltként és magasan képzettként írnak le – csoportosíthatott át a Távol-Keletről Moszkvához.

Ezt azonban történelmi mítosznak kell tekinteni, amely ferdítéseken és túlzásokon alapszik. Sorge valójában azt derítette ki, hogy Japán nem támadja meg a Szovjetuniót, hacsaknem az „nagy számban csoportosítja át csapatait keletről.”

Összességében három hadosztálynyi csapat került átcsoportosításra 1941 októberétől decemberéig a Távol-Keletről Moszkva közelébe – a 32. és 78. lövészhadosztály és az 58. páncéloshadosztály.

További két hadosztály, a 93. lövészhadosztály és a 82. gépesített lövészhadosztály érkezett a Bajkálontúli Katonai Körzetből, és további három – a 18. és 20. hegyi lovashadosztályok és a 238. lövészhadosztály – a Közép-Ázsiai Katonai Körzetből. Ez a több száz fronton lévő szovjet hadosztály közül csupán nyolcat jelentett 1941 decemberében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kilenc tévhit a Barbarossa-hadműveletről

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra