Kilenc sorsdöntő ütközet a középkorból, amely megváltoztatta a történelem menetét
2017. szeptember 1. 08:38
Összetört keresztes álmok
Ami a keresztények számára Poitiers, az volt a középkori muszlimok számára Hattín 1187-ben. A Szentföldre vezetett keresztes hadjáratok jelentős, korábban muszlim fennhatóság alatt álló területeket foglaltak el sikeresen a 11-12. század fordulóján. Keresztes államok sora alakult ekkoriban a Földközi-tenger keleti partvidéke mentén, köztük természetesen a Szent Várost központjává tévő Jeruzsálemi Királysággal.
Bár a keresztes terjeszkedés már a 12. század közepére megtorpant, a nagy fordulat Szaladin egyiptomi szultán nevéhez köthető. A szultán ostrom alá vette a mai Izrael északi részén fekvő Tibériás városát, annak érdekében, hogy csatára bírja a kereszteseket. A terv bevált és Guidó jeruzsálemi király 15-20 ezres seregével – a valaha volt egyik legnagyobb keresztes sereggel – indult útnak Tibériás felmentésére.
Szaladin sikeresen használta ki a környezeti viszonyokat. Saját seregét egy oázis mellett táboroztatta le, míg a kereszteseket gondosan elvágta minden elérhető vízforrástól. Hogy növelje szenvedéseiket, lángra lobbantotta a környező bozótost is. A csapdába esett keresztes hadsereg „Hattín szarvainál” (egy kettős vulkán Tibériás mellett) vették fel állásaikat és csatába bocsátkoztak a muszlim sereggel.
A csata Szaladin elsöprő győzelmével végződött és több száz keresztes lovag esett fogságba, köztük maga a király is. Guidónak végül megkegyelmezett a győzedelmes szultán, a többi fogoly azonban nem volt ilyen szerencsés: valamennyi lovagot lefejezték.
A keresztes sereg megsemmisülését követően, Jeruzsálemben már nem maradt elég katona ahhoz, hogy megvédje a várost, így Szaladin rövidesen bevette azt. Bár az európai országok azonnal egy új kereszthadjárat szervezésébe kezdtek, már sosem tudták megismételni korábbi sikereiket és a Közel-Kelet keresztes államainak hamarosan bealkonyult.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
