Kik voltak valójában Árész leányai, az amazonok?
2025. január 29. 14:20 Múlt-kor
A nőgyűlölő és a feminista tradíció
A 19. és 20. századi történetírás hozzáállása az amazonokhoz néhol már zavarba ejtő mértékben letér a tudományos magyarázatok útjáról: érvelésük ilyenkor kimerül annyiban, hogy a harcos nők léte egyszerűen lehetetlen, és biztosan van „racionálisabb” magyarázata az ókori mítosznak.
A 19. és 20. század fordulóján nagy népszerűségre tett szert az a magyarázat, amely szerint az amazonmítoszok valóban a görögök idegen népek harcosaival való találkozásaiban gyökereznek, azonban a szóban forgó harcosok valójában férfiak voltak – azaz a görögök egyszerűen félreismerték az ellenséget.
Peter Paul Rubens: Az amazonok harca (1618)
A szakállas görögökkel szemben borotválkozó hettitákra, illetve a gyakran kevesebb arcszőrzettel bíró kelet-ázsiai lovasnomádokra egyaránt rámutattak a kor történészei, mint olyan lovasíjász ellenségre, akiket a görögök nőknek nézhettek.
Az ilyen magyarázatokkal szemben máig tartják magukat az olyan elméletek, amelyek szerint az amazonokról szóló mítoszokat nem konkrét emberekkel való találkozások ihlették, hanem valamiféle társadalmi igény szülte azokat, például a görögök saját patriarchális társadalmi berendezkedésének igazolása.
Sérült amazon ókori szobra
Ez az elmélet azonban olyan szempontból hibádzik, hogy semmiféle látható szükség nem volt arra, hogy bárkit „meggyőzzenek” életmódjuk helyességéről – a környező népek is ugyanígy működtek, a nők pedig alávetett helyzetben voltak, nekik „nem osztottak lapot” a társadalmi kérdésekben.
Megint más elméletek valamiféle korai, matriarchális berendezkedésű társadalomban látják az amazonmítoszok gyökerét, azonban ilyenek létére semmiféle bizonyíték nincs a térségben. Némileg megalapozottabbnak tűnik az egyes istennők kultuszainak hatása, akiket szerte a görög világban nagy tisztelet övezett, azonban szoros kapcsolatot ezek a kutatások sem tártak fel eleddig.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
