Múlt-kor.hu

Kiemelkedő gátlástalanságuknak köszönhették sikereiket a Borgiák

Kiemelkedő gátlástalanságuknak köszönhették sikereiket a Borgiák

2022. március 2. 14:21 Múlt-kor

Fénykor és bukás

Miután a francia veszély egy időre elhárult, a Borgiák nekiláttak hatalmuk kiterjesztésének. Első célpontjuk az Orsini család volt, amelynek 1496 során több várát elfoglalták Giovanni Borgia vezetésével, de végül a pápai hadak vereséget szenvedtek. Miután Cesare vette át a helyét a halála után, nagyszámú svájci zsoldost fogadott fel. A hadsereghez a pénzt a Borgiák ellenfeleinek elkobzott birtokaiból biztosították.

Még 1497-ben sor került a szakításra Giovanni Sforza és a Borgiák között, a pápa kimondta, hogy Pesaro ura impotens, és képtelen a gyermeknemzésre, ami elegendő ok a házasság megszakítására. Apró probléma volt azonban az, hogy Lucrezia éppen terhes volt ekkoriban. Mindenesetre Lucrezia sorsa szerencsésebbre fordult, elvette ugyanis Aragóniai Alfonz, a nápolyi király törvénytelen fia, akivel a források szerint valóban szerették egymást.

A Borgiák terveit akadályozó Firenze éléről Girolamo Savonarola segítségével űzték el a Medicieket, ám a szerzetest utóbb kiátkozta, amikor a pápaság ellen kezdett el prédikálni. Savonarolát végül felakasztották és máglyán elégették.

VI. Sándor kihasználta azt, hogy az új francia király, XII. Lajos (1498 – 1515) válni akart, ami megegyezésre sarkallta a két felet. Cesare francia hercegi címet kapott, a király minisztere bíborosi kalapot, a Borgiák pedig egy szövetségest. Az így kiegészített sereggel 1499-1500 folyamán Cesare sikert sikerre halmozott.

A francia szövetség természetesen érdektelenné tette a nápolyi szövetségest, így amikor Lucreziát és Alfonzt Rómába hívták, először bérgyilkosokkal akarták megöletni a nápolyi herceget, majd a súlyosan sebesült férfit végül Cesare fojtotta meg az ágyában 1500-ban.

Lucrezia 1501-ben a család érdekeit immár jobban szolgáló újabb házasságot kötött, Alfonso d’Este ferrarai és modenai herceggel. (Lucrezia egyébként a fennmaradt források szerint mintafeleség volt, a vérfertőzés vádja a Borgiák ellenfeleinek propagandájából származik, míg az általa elkövetett mérgezések szépirodalmi művekből szivárogtak át a köztudatba).

1503. augusztus 6-án a hatalma csúcsán álló VI. Sándor pápát és Cesare Borgiát egy lakomára hívták, amely után mindketten rosszul lettek. A kortársak mérgezésre gyanakodtak, a tünetek alapján azonban az akkor Rómában dühöngő malária lehetett a bűnös. A 72 éves VI. Sándor tizenkét nappal később elhunyt, Cesare pedig még hetekig az ágyat nyomta. A pápai támogatás nélkül Cesare mind inkább elszigetelődött, elárulták és elfogták, végül a vagyonától megfosztva kellett az Ibériai-félszigetre mennie, ahol egy ostrom közben halt meg 1507-ben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kiemelkedő gátlástalanságuknak köszönhették sikereiket a Borgiák

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra