Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Kicsontozták halottaikat az ősi dél-amerikaiak

2015. február 27. 08:54

Lámakaravánokban vihették magukkal elhunyt szeretteik maradványait a Titicaca-tó partján elterülő ősi kultikus helyre a területen élt prekolumbián népek, hogy ott egy arra szakosodott vallási vezető feldolgozza, majd "tartósítva" visszaadja azokat - derült ki egy új kutatásból.

<

A Khonkho Wankane néven ismert kultikus helyet az időszámításunk szerinti első század végén hozták létre az Andokban, a Titicaca-tavat körülvevő fennsíkon, a nálánál jóval híresebb preinka vallási és kulturális központ, Tiahuanaco felemelkedése előtt. Khonkho Wankane virágkorában 7 hektáron terült el, három süllyesztett templom, számos emelvény, egy központi plaza és néhány kör alakú ház tartozott hozzá.

Amerikai régészek 2005 és 2007 között éppen az egyik ilyen körépítményben végeztek feltárásokat, amikor meglepő felfedezésre tettek szert. "Arra számítottunk, hogy a háztartás tipikus kellékei - például őrlőkövek, főzőedények - kerülnek elő, de teljesen más jellegű leletanyagot találtunk" -  közölte Scott Smith, a pennsylvaniai Franklin & Marshall College régésze.

Smith és kollégái 972 apró csontmaradványt - főleg lábcsontokat, térdkalácsokat, illetve fogakat - találtak, amelyek legalább 25 különböző embertől származtak. Az emberi maradványokat vékony vakolatréteg borította, ahogy az ott talált kerámiaedényeket, valamint a lámacsontból faragott eszközöket, továbbá előkerültek puha, krétaszerű tömbök; ezek mint utóbb kiderült, kalcium-oxid kockák voltak - olvasható az Antiquity legújabb számában.

A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát kalcium-oxidra és szén-dioxidra bomlik. Amikor a kalcium-oxidot vízzel keverik és felmelegítik, egy igen erősen maró hatású és lúgos anyag keletkezik. A mészégetés egyébként az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.

Smith szerint a kalcium-oxidot oldószerként használhatták a zsírok és a szövetek leválasztására a területen élt népek. A jelek arra utalnak, hogy Khonkho Wankanéban egy, a vallási rituálét végző "specialista" dolgozta fel a maradványokat: égetett mésszel "csontozta ki" a halottakat, majd gondosan megtisztította a maradványokat. Ha azonban levegővel érintkezett, e "főzet" vékony vakolatréteget hagyott a csontokon, csakúgy, mint a kerámiaedényeken és mindazon tárgyakon, amelyekkel reakcióba lépett.

A csontok izotópvizsgálata arra enged következtetni, hogy a kultikus helyen előkerült csontok nem helyiektől származtak, a stroncium-izotóp aránya szerint az elhunytak a Titicaca-tó déli részén nőttek fel. Ez azt sejteti, hogy Khonkho Wankanéba időnként - talán lámakaravánokkal - messziről is jöttek zarándokok, hogy elhunyt szeretteikről ily módon is gondoskodhassanak. Mindez persze egyáltalán nem volt szokatlan az olyan társadalmakban, ahol a földi lét és a túlvilág teljesen összemosódott.

"Sok andoki kultúrára jellemző, hogy az elhunytak az élet aktív részesei maradtak. Nem az volt, hogy az eltávozott szeretteiket eltemették és elfelejtették" - magyarázta Smith. Erre számos példát ismerünk, az inkák például kapcsolatban maradtak elhunyt, mumifikált vezetőikkel, bevonták őket a politikai ügyekbe és részesei lettek a fontosabb vallási ceremóniáknak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kicsontozták halottaikat az ősi dél-amerikaiak

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra