Múlt-kor.hu

Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?

2021. május 5. 16:32 Múlt-kor

Seianus, a testőrparancsnok, aki rájátszott Tiberius római császár paranoiájára

A római császárok tanácsadóit rendszerint igen negatívan ítélte meg az utókor. Az elmélkedő, elvarázsolt Claudius császárt a saját érdekükben cselekvő volt rabszolgák sora, Narcissus, Pallas és Polybius vezette félre – vagy legalábbis ezt írták a rájuk rendkívül dühös római arisztokrata történetírók. Seneca a legjobb tudása szerint igyekezett vezetni Nerót, és bizonyára szükségtelenül illetik őt oly sok váddal, azonban az általa tollba mondott levél, amelyben Nero helyett magyarázza meg, hogy a császár miért is ölte meg saját édesanyját, már egészen biztosan a védhetetlen kategóriába tartozik.

A legrosszabb tanácsadó címet azonban mind közül Seianus érdemelné leginkább, aki Tiberius császár (ur. Kr. u. 14-37) uralmának nagy részében a praetorianus gárda parancsnoka volt. Habár Tiberius az agyafúrtabb uralkodók közé tartozott, Seianus ügyesen játszott rá gyanakvó természetére saját hatalmának növelése érdekében.

Tiberius előtt egyetlen gárda helyett kilenc praetori cohors létezett, amelyek Itália több pontján állomásoztak. Ezeket Seianus tanácsára a császár Kr. u. 21-ben összevonta egyetlen táborba Róma falai mellett, világos üzenetet küldve ezzel parancsnokuk rosszakaróinak, és hosszú távon óriási hatást gyakorolva a birodalom belpolitikájára. Innentől ugyanis a praetorianus gárda aktív támogatása nélkülözhetetlen pillérévé vált a császár hatalmának.

Seianus emellett – a feljegyzések szerint – elcsábította a császár menyét, Livillát, és vele szervezte meg Tiberius fia, a Kr. u. 23-ban meghalt Drusus megmérgezését. Egyes források szerint Seianus biztatására történt az is, hogy Tiberius Kr. u. 26-ban visszavonult Capri szigetére, gyakorlatilag a testőrparancsnok irányítása alatt hagyva Rómát.

Az egyre nagyobb hatalmú férfival szemben fellépőket egy sor felségárulási per keretében halálra ítélték – Seianus még arra is rábírta Tiberiust, hogy saját családja tagjai közül is többet kivégeztessen. Megözvegyült menye, Agrippina – Augustus császár unokája, akit a történetírás „az idősebb Agrippina” néven emleget – jelenléte régóta zavarta mind Seianust, mind Tiberiust, így őt is megvádolták felségárulással.

A közellenséggé nyilvánított nőt először csak száműzték Pandateria (ma Ventotene) szigetére, ahol Suetonius szerint egy centurio úgy megverte, hogy elvesztette egyik szemét. Agrippina ezután gyanús körülmények közt „halálra éheztette magát” – igen valószínű, hogy nem pontosan ez történt. Legidősebb fia, Nero hasonlóan tisztázatlan körülmények közt lett „öngyilkos” Pontia (ma Ponza) szigetén, míg Drusus nevű fiát Kr. u. 30-ban börtönbe vetették, ahol szintén éhen halt.

Seianus azonban túl sokat akart. Tiberius idővel arra kezdett gyanakodni, hogy testőrparancsnoka magának akarja a császári trónt is – ekkorra már olyan közeli volt a nyilvánosság előtt Tiberius és Seianus kapcsolata, hogy a rómaiak már utóbbinak is szobrokat és oltárokat állítottak, és a császárhoz hasonlóan fohászkodtak hozzá.

Menyétől, Antoniától egy inkrimináló levél végül eljutott a császárhoz Caprira, és Tiberius a korábbi koncepciós perekhez hasonlóan lépett akcióba. Korábbi áldozataihoz hasonlóan Seianust is halálra ítélte a szenátus, kivégzését követően pedig a feldühödött nép a Tiberis (Tevere) folyóba dobta holttestét. Sok más bukott római politikushoz hasonlóan ő is részesült a „damnatio memoriae”, azaz „az emlékezet elátkozása” szakrális büntetésében: szobrait és más emlékműveit ledöntötték, és családját sem kímélték, még gyermekeit is kivégezték.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra