Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: december • Nap: 08
Hónap: december • Nap: 08
22 találat
[1]
899. december 8.
Meghal az utolsó Karoling-császár
Karintiai Arnulf személyében meghal az utolsó Karoling-császár. Mint császárnak az egész Frank Birodalom feletti központi hatalom a kezében volt ugyan, gyakorlatilag azonban csak a Keleti Frank Birodalomban uralkodott. Arnulf halála után felerősödtek a törekvések független törzsi fejedelemségek kialakítására. A Frank Birodalom különböző felosztásai Nagy Károly óta, valamint a családokon belüli trónviszályok ártottak a korona tekintélyének és az összbirodalom eszméjének. Az egyes birodalom-felosztások legvégül a 880-as ribémont-i szerződésben a Keleti Frank és a Nyugati Frank Birodalom között megvont határok, melyek alapjául szolgáltak a Franciaország és Németország közti későbbi határoknak, kevésbé a törzsi és népességi hovatartozást, mint inkább a dinasztikus érdekeket vették figyelembe. Bár Vastag Károly keleti frank király és római császár uralkodása idején 885-ben a Frank Birodalmat még egyszer egyesítették, Károly már két évvel később lemondásra kényszerült a Keleti Frank Birodalomban, mert nem volt abban a helyzetben, hogy megvédhesse a birodalom határait a normannok, szaracénok és szlávok támadásaival szemben. Az új keleti frank király, Karintiai Arnulf megkísérelte fennhatóságát a többi birodalomrészre is kiterjeszteni, és Róma elfoglalása után Formosus pápával 896-ban császárrá koronáztatta magát. A normannok elleni sikeres harcai megnövelték ugyan politikai tekintélyét a birodalomban, hatalma azonban csak a Keleti Frank Birodalomban érvényesült. A birodalom más részei - többé-kevésbé - végleg önállóak lettek.
[2]
1626. december 8.
Megszületett Krisztina svéd királynő
Gusztáv Adolf és brandenburgi Mária Eleonóra leányaként Stockholmban látta meg a napvilágot. Apja kiskorától férfias nevelésben részesítette trónja örökösét. Krisztina mély klasszikus műveltséget szerzett, és tudós érdeklődését haláláig megtartotta. Hat éves volt, amikor követte apját a trónon, de nagykorúságáig természetesen a koronatanács kormányzott helyette. 1644-ben azután maga vette kezébe az ország irányítását, s első gondja volt, hogy békét kössön a dánokkal. Miután határain nyugalmat teremtett, országának belső életét igyekezett rendbe hozni. Fellendítette a kereskedelmet és a tudományokat. Ő maga is foglalkozott tudományos kérdésekkel, számos kiváló tudóssal levelezett, Descartes-ot még udvarába is meghívta. Mivel nem ment férjhez, nem tudott vérszerinti utódról gondoskodni, ezért unokabátyját, Károly Gusztávot tette meg örökösének, majd 1654-ben átadta neki uralkodása jelvényeit, ő pedig Brüsszelbe utazott, s titokban áttért a katolikus hitre. Ezzel a lépéssel nagy elismerést szerzett, Rómában maga VII. Sándor pápa bérmálta meg. 1660-ban azonban meghalt Károly Gusztáv, s utódja is súlyos beteg volt, ezért Krisztina annak halála esetére bejelentette igényét a koronára. A svéd rendek azonban nem akartak katolikus királynő uralma alatt élni, s Krisztinát a koronáról való végleges lemondásra kötelezték, aki ezt meg is tette. Rómában telepedett le, és ettől fogva a tudományoknak és a művészeteknek élt. Értékes gyűjteményt hagyott maga után, sőt egy akadémiát is alapított. 1689. április 19-én hunyt el. Temetéséről maga a pápa gondoskodott; a Szent Péter-székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Tragikus sorsa ma is foglalkoztatja az embereket, a róla szóló híres filmben Greta Garbo tette felejthetetlenné alakját.
[3]
1741. december 8.
Meghal Vitus Jonassen Bering dán felfedező
Kelet-indiai utazása után tengerész-zászlósi rangban lépett be Nagy Péter cár flottájába. 1724-ben a cár megbízta egy expedíció vezetésével, amelynek az volt a feladata, hogy megállapítsa, van-e szárazföldi kapcsolat Ázsia és Észak-Amerika között. Bering 1728 júliusában a Kamcsatka-félszigetről indult el, és augusztusban a később róla elnevezett szoroson áthaladva elérte a Jeges-tengert. A rossz idő miatt az amerikai partokat nem látta, mégis arra következtetett, hogy a két kontinens közt nincs kapcsolat. 1733-ban Beringet második expedíció vezetésével bízták meg, melynek fel kellett tárnia Észak-Amerika átellenes partjait, fel kellett térképeznie a Kuril-szigeteket, kapcsolatot kellett teremteni Japánnal, Arhangelszktől lehetőleg Kamcsatkáig fel kellett tárni az Észak-Keleti Átjárót és fel kellett kutatni Szibéria belsejét. Mindezt hat év alatt kellett elvégezni, de több mint tíz évig tartott. A feltárandó terület, a résztvevők száma és a feladatok sokrétűsége tekintetében ez volt a legnagyobb földrajzi expedíció. A parancsnok Bering volt, de csak az amerikai, a kurili és a japán különítmény tartozott valóban hozzá. Az előkészületek hat évet vettek igénybe és csak 1740 őszén indultak el: áthajóztak Kamcsatkára és ott teleltek. Az öblöt az expedíció két hajójáról, a Szent Péterről és a Szent Pálról nevezte el Petropavlovszki öbölnek. 1741 júniusában Bering és Alekszej Iljics Csirikov parancsnoksága alatt a két 100 tonnás hajó 75-75 fővel elindult Amerika felé. Beringgel utazott a német természettudós, Georg Wilhelm Steller, akit ennek az útnak a leírása tett híressé. Beringék júliusban az 58. északi szélességen elérték az amerikai partokat, majd a szigetek mentén nyugatra hajózva meglátták a Mount Saint Elias 5500 méteres csúcsát. A már beteg parancsnok - a források szerint - egyszer sem lépett amerikai földre. Július 26-án felfedezték Kodiakot, az Alaszkai öböl legnagyobb szigetét, majd megközelítették az Alaszkai-félszigetet, s újabb szigetekre bukkantak. Az Aleut-szigetektől délre hajóztak el, állandó viharok között. 1741 novemberében értek egy szigethez, melyet Kamcsatkának véltek. Egy csendes öbölben kikötöttek, mire mindent kiraktak már csak tíz ember állt a lábán, húszan meghaltak, a többiek skorbutban szenvedtek. Decemberben itt halt meg Bering, szintén skorbutban. A szigetet és a tengert róla nevezték el, a szigetsort ma Parancsnok-szigeteknek hívják. A expedíció életben maradt tagjai 1742 tavaszán elbontották a hajót, egy kisebbet építettek, amellyel augusztus 26-án értek vissza Petropavlovszkba. Csirikov is elérte Amerikát, de útja Beringénél jóval eredményesebb volt. Számos sziget felfedezése után ő 1741 októberében ért vissza Kamcsatkára. Második útján, 1742 júniusban ő is rábukkant a Bering-szigetre, Az expedíciók lehetővé tették, hogy az oroszok megvessék a lábukat Amerikában.
[4]
1756. december 8.
Megszületett Ányos Pál István költő
A korai felvilágosodás, a II. Józseffel szembeni nemesi-nemzeti ellenállás poétája Nagyesztergáron született. A magyar irodalmi népiesség és felvilágosult politikai líra első előfutáraként költészetének fontos ihletője volt a történelmi múlt, eseményeit, hőseit gyakran látomásokban idézte fel. Életműve szervesen beolvadt a magyar irodalom későbbi nagyjainak (Csokonai, Berzsenyi) alkotásaiba. Verseinek első kiadása Batsányi János gondozásában jelent meg. Veszprémben hunyt el 1784. szeptember 5-én.
[5]
1765. december 8.
Megszületett Whitney, a gyapottisztító feltalálója
Eli Whitney a Massachusetts állambeli Westerboro-ban született. A Yale Egyetemen tanult, de mivel az ígért tanári állást nem kapta meg, egy gyapotültetvényen kezdett el dolgozni. 1793-ban itt szerkesztette meg a gyapotmagtalanító (egregáló) gépet, amelyet egy évvel később szabadalmaztatott. (A szabadalmaztatás költségei és jogi körülményessége miatt további találmányai esetében letett ebbéli szándékáról.) 1798-ban a kormány magángyártókkal, köztük vele is szerződést kötött lőfegyver gyártására. A korabeli fegyvergyártási technikát alkalmazó állami fegyvergyár 3 év alatt 1000 muskétát állított elő, ezzel szemben Whitney két év alatt tízezer puska előállítására tett ajánlatot. Az egyes alkatrészek előállítására alkalmas szerszámgépeket tervezett, ezzel téve lehetővé, hogy minta után, azonos méretűre gyártott alkatrészekből rakják össze a puskákat. A tízezer puska előállítására előre nem látható nehézségek miatt mégis tíz és fél évet kellett várni. Végül 1801-ben Washingtonban Whitney Thomas Jefferson elnöknek is bemutathatta az általa kidolgozott csereszabatos sorozatgyártást. A bemutatót az amerikai tömegtermelés megszületésének dátumaként tartjuk számon.
[6]
1795. december 8.
Megszületett Peter Hansen csillagász
A dán származású német csillagász pontosította a Naprendszer fontosabb égitestjeinek pályaadatait, s elméleti munkássága is jelentős. 1825-ben lett a Gotha melletti Seeberg csillagvizsgáló igazgatója, 1857-ben pedig új obszervatóriumot építettek számára. Elméleti geodéziával, optikával és valószínűség-számítással is foglalkozott. Az elméletén alapuló táblázatokat 1857-ben adták ki Nagy-Britanniában, és 1923-ig használták azokat. Saját Hold-elmélete alapján a Föld-Nap távolságnak a ma elfogadotthoz közeli értékét vezette le. Christian Olufsen csillagász segítségével 1853-ban új táblázatot állított össze a Nap különböző időpontokban elfoglalt helyzetéről. A Hold mozgásának elméletét tárgyalják legfontosabb könyvei: az Alapvetés (1838) és a Magyarázat (1862-64).
[7]
1830. december 8.
Megszületett Ábrai Károly
Ábrai Károly Szatmáron született. Első írásai Julius álnéven jelentek meg. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, itt szerzett élményeit több művében feldolgozta. Debreceni jogi és teológiai tanulmányai után Szatmáron lett református lelkész, majd 1862-től a hódmezővásárhelyi református líceum tanára. 1871-től Csongrád vármegye főjegyzője volt, majd Hódmezővásárhely polgármesterévé választották. Sok korabeli újság és folyóirat állandó munkatársa volt. 1869-1878-ig az általa alapított Vásárhelyi Közlönyt szerkesztette. Számos regénye és elbeszélésgyűjteménye jelent meg, amelyeknek többsége történelmi tárgyú. 1912. augusztus 8-án halt meg Budapesten.
[8]
1831. december 8.
Megszületett Fjodor Bregyihin orosz csillagász
Fjodor Alekszandrovics Bregyihin Nyikolajevben látta meg a napvilágot. A moszkvai, majd 1890-95 között a pulkovói obszervatórium igazgatója, az első orosz csillagászati iskola megalapítója. 1865-től a moszkvai egyetem professzora, 1873-tól az egyetem csillagvizsgálójának igazgatója is volt. Az üstökösök fizikai természetének tanulmányozásában alapvető eredményeket ért el. 1877-ben elsőként osztályozta az üstökösök csóváját, s felállította a üstököscsóvák fizikai elméletét, s kimutatta, hogy a csóvát a Nap kényszeríti a Nappal ellenétes irányba. A róla elnevezett csóvatípusok ma is használatosak az üstökösök jellemzésére. Számos külföldi tudományos társaság választotta tiszteletbeli tagjának. 1904. május 14-én hunyt el.
[9]
1865. december 8.
Megszületett Sibelius
Jean Julius Christian Sibelius Bécsben Goldmark Károlynál is tanult. Wagner és Liszt hagyományainak folytatója volt, muzsikájában a finn népzene elemeit is felhasználta. 1892-ben első szerzői estjén bemutatott Kullervo című szimfonikus költeménye a finn nemzeti-romantikus zenei stílus úttörő jelentőségű alkotása. Műveinek témáját főként a finn nép történetéből és mitológiájából vette. Később - elsősorban Debussy példája nyomán - olyan stílus felé fordult, amely inkább kozmopolita, és amelyre kevésbé hatott az orosz és német befolyás, majd végül nagyon személyes és tökéletes egységes világot teremtett a maga számára. Zenekari műveket, szimfonikus költeményeket, szimfóniákat és zongoradarabokat írt.
[10]
1881. december 8.
Tragikus színháztűz pusztít Bécsben
Az 1874-ben épült bécsi Komische Operben a színpadról kiinduló tűz átterjedt a nézőtérre, a kupola leszakadt, s 378 ember életét vesztette. A Komische Oper pusztulása a színháztörténetben is az egyik legsúlyosabb katasztrófa volt.
[11]
1881. december 8.
Megszületett Marcello Piacentini olasz építész
Az olasz novecento építészetének fő képviselője Rómában látta meg a napvilágot. Fő művei a római egyetemi városrész, valamint a Szent Péter teret a Tiberissel összekötő Via della Conciliazione tervezése. Ő volt az egyik tervezője a római Palazzetto dello Sport nevű monumentális sportpalotának is. Több városrendezési és pavilontervet készített; szakirodalmi munkássága is jelentős. Az olasz fővárosban hunyt el 1960. május 19-én.
[12]
1886. december 8.
Megszületett Diego Maria Rivera mexikói festő
A mexikói monumentális festészet egyik úttörője és legjelentősebb egyénisége Guanajuato-ban született. Az ősi indián művészet szemléletmódját az európai reneszánszéval és a modern nyugat-európai festészetével ötvözte. Festményei a mexikói forradalom eszményeit, történelmének eseményeit, tanulságait tárják a nyilvánosság elé. Egyik alapítója volt az El Machete nevű folyóiratnak. 1922-től a kormány nagyszabású, középületek díszítésére szóló megbízásainak kivitelezését vezette. Pályája során több mint száz freskót festett. Frida Kahlo festőnő volt a felesége. Mexikóvárosban hunyt el 1957. november 25-én.
[13]
1905. december 8.
Megszületett Hollós Korvin Lajos
Tevékeny és vezető szerepet játszott a kor munkás-kultúrmozgalmában. 1933-ban szerkesztette a KMP féllegális lapját, a Kórusművészetet, s jelentős sajtóorgánumokban jelentek meg írásai. 1945 után írói munkásságát műfaji sokszínűség jellemezte. Témáját akár a múltból, akár a jelenből merítette, mindig meglátta a kor jellemző vonásait, s azokból általános tanulságok levonására késztette az olvasót. Az 1950-es években - kritikus magatartása miatt - összeütközésbe került a pártvezetéssel. Regényeken, elbeszéléseken kívül két drámája is megjelent.
[14]
1906. december 8.
Meghal Éberhardt Károly szabadságharcos honvédtiszt
Pápócon született 1825. január 27-én. 1844-ig segédtanítóként működött Kajáron és Vaszaron, majd a katonai pálya felé fordult. 1848-ban őrmesterként hagyta el a császári hadsereget és átlépett a forradalmi Zrínyi önkéntes zászlóaljba. A szabadságharc végén Guyon hadseregében már századosi rangot viselt. A világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált és Abdurrahman aga néven alőrnagyként harcolt az oroszok ellen a krími háborúban (1853-1856). Érdemei elismeréseként a legmagasabb török katonai kitüntetést, a Medzsid-rendet is megkapta. 1857-ben a világhírű magyar orientalistát, Vámbéry Ármint anyagilag támogatta és első keleti útján kalauzolta, majd megélhetést szerzett számára. 1859 júliusában Kossuth hívására Itáliában átvette a szerveződő magyar légió egyik zászlóaljának parancsnokságát. Kossuth őt kívánta a légió főparancsnokává tenni, de Türr István Telkessy ezredes kinevezésével keresztülhúzta számításait. A magyar légióhoz fűzött remények azonban szertefoszlottak: a vezetők - köztük Éberhardt - félzsolddal piemonti szolgálatba kerültek. Garibaldi szabadságküzdelmének fellobbanásakor a vörösingesek oldalára állt, és a híres `Marsalai ezer` között harcolt. A felkelés egyik legfényesebb ütközete az októberi volturnói csata. A monarchikus erőknek sikerült megrendíteniük Garibaldiék állásait, de ekkor dandára élén Éberhardt alezredes előretört, megzavarta a nápolyiak vezérkarát, s ezalatt rendezte a felkelők sorait. Nem kis mértékben neki volt köszönhető a kivívott diadal. Az olasz parlament Piemontot a hozzácsatolt területekkel együtt Olasz Királysággá nyilvánította. Éberhardt felajánlotta szolgálatait a királyságnak. 1862-ben Garibaldi Róma felszabadítására indult. Augusztus 29-én az Aspromonte-hegy melletti ütközetben Éberhardtra hárult az a hálátlan szerep, hogy volt vörösingesként vezényeljen sortüzet egykori bajtársaira (ekkor sebesült meg Garibaldi is). Éberhardt 3 évig volt Szicília parancsnoka, közben tábornokká léptették elő. 1874-ben nyugdíjazták és az 1880-as évek elején tért vissza Magyarországra. A `három nemzet katonája` baráti levelezésben maradt Kossuth Lajossal, aki megbecsülése jeleként eljuttatta hozzá a szabadságharcban kitűnt honvédek számára készíttetett Magyar Katonai Érdemrend Keresztje kitüntetést.
[15]
1925. december 8.
Megszületett Sammy Davis Jr.
A feketebőrű színész, énekes és táncművész New York-ban született. Édesapja, az idősebb Sammy Davis és Will Mastin társaságában már gyermekkorában színpadra lépett. Zenés szórakozóhelyeken, majd a Broadway-n szerepelt különböző produkciókban, 1959-től a hollywoodi filmipar egyik legnépszerűbb sztárja volt. Legfőbb szerepe Sporting Life volt a Porgy és Bess című Gerschwin-opera 1959-es filmváltozatában. Filmjei közül kiemelkedik még a Koldusopera (1963), az Ádámnak hívták (1966) és a Charity, drágám (1969). Utolsó filmje az 1989-ben forgatott Kopogós volt. A színpadra termett, táncolt, énekelt, zenélt. 1954-ben egy autóbalesetben elvesztette a bal szemét, de karrierjét ez sem törte derékba. 1990. május 16-án halt meg Los Angeles-ben.
[16]
1941. december 8.
Meghal Kozma Miklós politikus
Nagyváradon született 1884. szeptember 5-én. A Ludovika Akadémián végzett, az I. világháborúban századparancsnok, illetve ezredsegédtiszt volt, majd a hadügyminisztériumban szolgált. 1919 után Horthy Miklós kormányzó kabinetirodájának katonapolitikai referense, s mint az államfő közvetlen környezetének tagja a két világháború közötti magyar politikai és közélet befolyásos személyisége volt. Szegény huszártisztből vagyonos vállalkozóvá vált. 1921-ben őrnagyként nyugdíjba vonult. 1922 októberében a Magyar Távirati Iroda Rt. vezetője lett, és az akkor még kicsiny hírszolgálatot - a koráramot felismerve - komoly információs nagyhatalommá alakította. Fellépett a propagandatevékenység centralizálása, a hírügynökség szoros állami felügyelet alá vonása, a napi politika kiszolgálójává tétele ellen. Az MTI feladatát mindvégig abban szabta meg, hogy a lehető leggyorsabban és a lehető leghitelesebben tájékoztasson. 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, s a Magyar Film Iroda vezetője is volt. Mindenütt magas színvonalat, nívós munkát követelt. 1935-37-ben belügyminiszterként tevékenykedett, jelentős szerepe volt az egypártrendszerre irányuló szervezkedés feltartóztatásában. Tagja volt a felsőháznak. 1940-41-ben a visszacsatolt Kárpátalja kormányzói biztosa lett.
[17]
1941. december 8.
Japán hadüzenetet kap
Egy nappal Pearl Harbor letámadása után Japán hadüzenetet kap az Egyesült Államoktól, Angliától és Ausztráliától.
[18]
1956. december 8.
Salgótarjánban a békés tömegbe lőnek
1956. december 8-án Salgótarjánban, a Rákóczi úton mintegy négyezer fős tömeg követelte több letartóztatott személy szabadon bocsátását. A rendőr- főkapitányság és a megyei tanács épülete előtt felsorakozott szovjet katonák, valamint a velük együttműködő karhatalmisták fegyverükből tüzet nyitottak a békésen tüntető polgárokra, amelynek következtében 46 vagy 47 személy halt meg, 86-89-en pedig megsebesültek. (2005-ös adat szerint: a kórház főorvosa 46, a levéltári kutatások utólag 49 áldozatról tudnak, de más adatok szerint több mint 130 ember halt meg, köztük nők és gyerekek is.) A közel 35 éven át agyonhallgatott esemény után, a rendszerváltozást követően megkezdődhetett a gyilkosok felkutatása. A felelősök igazságszolgáltatási büntetőperében 1997 januárjában a Legfelsőbb Bíróság három vádlottat jogerősen több évi fegyház-, illetve börtönbüntetésre ítélt. A Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a salgótarjáni sortűz során megvalósított, a vád tárgyává tett háborús bűnösök érdemi elbírálásának nincs sem anyagi, sem eljárásjogi akadálya, és e cselekményekre a jelenleg hatályban lévő - az elkövetéskorihoz képest enyhébb büntetőjogi következményeket tartalmazó - Büntető törvénykönyvben meghatározott, több emberen elkövetett emberölés esetére irányadó büntetési tétel alkalmazandó.
[19]
1978. december 8.
Elhunyt Golda Meir Izrael volt miniszterelnök-asszonya
80 éves korában, egy jeruzsálemi kórházban, nyirokszövetrák következtében elhunyt Golda Meir, aki hosszú éveken át volt Izrael miniszterelnök-asszonya. Golda Meir, aki Kijevben született és az Egyesült Államokban nőtt fel, férjével együtt 1921-ben vándorolt ki Palesztinába, s ott a Hisztadrut szakszervezeti szövetségben működött. 1949-től politikai pályafutása végéig, 1974-ig a Munkapárt képviselőjeként tagja volt az Izraeli parlamentnek, a Kneszetnek. 1949 és 1956 között munkaügyi és szociális minisztérium élén állt, utána pedig, mint külügyminiszter tett szert nemzetközi tekintélyre. Amikor Lévi Eskól miniszterelnök 1959 februárjában váratlanul elhunyt, Golda Meir volt az egyetlen olyan jelölt, aki világos többséget tudott maga mellé felsorakoztatni. Politikai kudarccá vált számára az 1973 októberében Egyiptom és Szíria által Izrael ellen indított támadás (1973. X. 6-25.). Izrael katonai kudarcai és fokozódó elszigetelődése folytán belpolitikailag kereszttűzbe került.
[20]
1980. december 8.
John Lennon gyilkosság áldozata lesz
A Liverpool College of Art növendékeként kezdett zenélni. Quarrymen néven alakította meg első együttesét (Paul McCartneyval), majd névváltozások és személycserék után ebből formálódott 1959-ben a Beatles együttes. Első kislemezük 1962-ben készült Love Me Do címmel. Ezután az együttes hamarosan a világ legismertebb beatzenekara lett. Lennon az együttes gitárosa és énekese volt, zenét is szerzett, és természetesen szerepelt a Beatles világsikerű filmjeiben, az Egy nehéz nap éjszakájában és a Helpben. 1965-ben - társaival együtt - az angol királynőtől lovagi címet kapott. Ő írta a Beatles-dalok szövegeit, amelyek az idő haladtával egyre intellektuálisabbak lettek. Második felesége, Yoko Ono hatására 1968-ban kezdett lemezeket felvenni az együttes nélkül. Távolodása a Beatlestől az 1967-es Bors őrmester lemeztől egyre nyilvánvalóbb lett, döntő szava volt abban, hogy a `gombafejűek` felhagytak a koncertezéssel. A Beatles 1970-es felbomlása után sikeres szólókarriert ért el. Békedalaitól remélte, hogy elfeledtetik a közönséggel a Beatles- korszak `zsengéit`. Legkitűnőbb albuma az 1971-es Imagine, melynek címadó számában John egy olyan világról énekel, amelyben nincsenek országok, nincs vallás, az emberek egyenlőként élnek benne. Ez a dal nemcsak a slágerlistát vezette, hanem 2000-ben az évszázad dalának is választották egy szavazáson. Az egyébként is mindig más arcát mutató Lennon gyakran kirándult az avantgárd képzőművészetek, filmek, illetve misztikus vallások birodalmába. Színpadra utoljára 1974 novemberében lépett Elton John New York-i koncertjén. Második gyermeke (Yokótól az első) születése után öt évre visszavonult a nyilvánosság elől, s fiát nevelte. 1980-ban készített egy közös lemezt Yokóval, s ugyanezen év decemberében merénylet áldozata lett: egy őrült `rajongója` lelőtte lakása előtt az utcán. Gyilkosa, Mark Chapmann életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Lennon 1968 és 1980 között 12 nagylemezt készített, s kevés koncertet adott. Nem volt kitárulkozó egyéniség, noha az ellenkezőjére is bőven nyújtott példát (1969-ben az amszterdami Hilton szállóban az ágyban kötött örök hűséget Yokóval, s mézesheteiket az `ágyban a békéért` jegyében töltötték - kamerák össztüzében.) Eredeti, néha meglepő gondolatait gyakran idézik ma is.
[21]
1987. december 8.
Aláírják az összes közepes hatótávolságú atomfegyverek teljes eltávolításáról szóló szerződést
Az összes közepes hatótávolságú atomfegyverek teljes eltávolításáról szóló szerződés aláírása a tetőpontja a Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök washingtoni csúcstalálkozójának. A szerződés révén, amelyet az amerikai szenátusnak még ratifikálnia kell, roncstelepre került kereken 1500 szovjet és 500 amerikai fegyverrendszer. Emellett a szerződő felek kölcsönösen biztosítják egymásnak a mindenkori leszerelési intézkedések ellenőrzésének széles körű lehetőségeit. Ezek keretében engedélyezik az előzetes bejelentés nélküli személyes helyszíni ellenőrzéseket, valamint a fényképezést. Az a remény, hogy Gorbacsov washingtoni látogatása (XII. 7-11.) során megegyezés jön létre a nagy hatótávolságú fegyverek ötvenszázalékos csökkentését illetően, csak részben teljesedett be. A szuperhatalmak megállapodtak abban, hogy a következő csúcstalálkozóig - ezt 1988 első félévében tervezik megtartani - kidolgozzák az erre vonatkozó megállapodást. Emellett a Szovjetunió és az Egyesült Államok megerősítette, hogy be kívánják tartani az 1972-es ABM-szerződést, mely megtiltja rakétaelhárító rendszerek kiépítését (a világűrben is), de amellett foglalnak állást, hogy a szerződésben meghatározott keretek között ezen a téren folytathatók a kutatások. A megállapodásokat az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban, de a szuperhatalmak szövetségeseinél is üdvözlik. Helmut Kohl méltatja a szerződést "történelmi jelentőségét".
[22]
1991. december 8.
A Szovjetunió helyett államszövetség jön létre
Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics belorusz államfő breszti találkozóján megállapodik a három szláv nyelvű és hagyományú köztársaság laza államszövetségéről. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Szovjetunió megszűnt mint `geopolitikai realitás`.
Magyarország számára a közékor óta az alapvető "geopolitikai realitás"-ok egyike volt, hogy valamely hatalmas birodalom nyugti szomszédja volt: Bizáncé, a Török Birodalomé, a Szovjetunióé. Szekfű Gyula, a történész, e hagyományos helyzetet vette figyelembe, amikor 1945 után elvállalta a moszkvai követi tisztet, tudomásul véve a tényeket, s mentendő, ami menthető. De Aczél György, a Kádár-rendszer egyik fontos politikusa is szívesen tanácsolta szűk körben, hogy "vessenek egy pillantást a térképre"... A breszti hármak kijelentették, hogy a Szovjetunió megszűnt mint a nemzetközi jog alanya, s mint geopolitikai realitás, hatalmi tényező. A három szláv állam elvi központja Minszk lenne, épp a legkisebb fővárosa, kiküszöbölendő az ősi Kijev, a hatalmas és távoli Moszkva és a hagyományait újjáélesztő Szentpétervár közötti vetélkedés.
A három szláv állam szövetségén belül csakhamar jelentkeznek a vitás kérdések, mint például a Hruscsov által egyszerűen Ukrajnának "ajándékozott" Krím-félsziget vagy a fekete-tengeri hajóhad tulajdonjoga felett.
December 21-én, Alma Atában nyolc független köztársaság csatlakozik "Triszláviá"-hoz. Ezzel - más viszony alapján - lényegében visszaáll a birodalom, mint a Független Államok Közössége. A tizenöt volt tagköztársaságból tizenegy marad. Az új államalakulathoz a zaklatott politikai légkörű Grúzia, továbbá három ki balti állam nem csatlakozik.
Gazdaságilag ezek az államok többé vagy kevésbé egymásra vannak utalva. Piacgazdasági keretek közt létre fog jönni valamifajta, a Brit Nemzetközösségre emlékeztető együttműködés. A katonai erő 1991 és 1992 fordulóján mind a vezető orosz, mind az amerikai politikusoknak elsősorban gondot jelent. A növekvő árak miatt fokozódik az elégedetlenség az új rendszerrel is; 1992 telén nyugati élelmiszersegélyek indulnak a Szovjetunió nagyvárosaiba légihíd segítségével, míg Moszkvában vörös zászlók és Lenin-portrék alatt tüntetnek a "régen jobb volt" elv hívei. Ugyankkor egyre erősödik a cári időket, az orosz nagyságot visszakívánók ideológiai befolyása, különösen az értelmiség körében. A Szovjetunió olyan elsüllyedt hajó, amelynek örvénye sok tekintetben veszélyezteti a körülötte úszó országcsónakokat, és az atomfegyvereken, a hadiipar szakértőin keresztül az egész világot: megindul az atomfegyver előállításához szükséges anyagok csempészése, volt bűnüldözőkből képzett maffiózók lesznek, és szétszóródnak a világban.
Ha csupán azt vesszük figyelembe, mennyit veszítettek a kelet-európai országok a Szovjetunió, mint piac elvesztésével, és milyen gondot okoz számukra az ottani energiatermelés bizonytalansága, a megszűnt Szovjetunió is igen jelentős - negatív - tényező maradt.
A nyugati világ tanácstalanul figyeli a volt Szovjetunióban végbemenő folyamatokat. A humanitárius gyorssegélyen kívül hosszú távú segélyprogramokon dolgoznak, hogy többek közt sikerüljön otthon tartani azt a "szürkeállomány"-t, amely a nagyhatalom hadiiparában felhalmozódott. Ennek az iparnak a békés célokra történő átállítása az első számú gazdasági gond. A társadalmi feszültségek talán legfőbb forrása a hatalmas létszámú, világstratégiai szempontból értelmetlenné vált hadsereg.