Múlt-kor.hu

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 29
21 találat
[1]

1223. november 29.

A pápa jóváhagyja a ferences rend működését

III. Honorius pápa bullájában engedélyezte az Assisi Szent Ferenc által alapított Ferences-rend működését. Szent Ferenc 1181 végén született. Fiatal korában részt vett a városok közötti háborúkban, az egyik során fogságba is esett. A világi hiúságoktól való eltávolodása 1205-1206 körül következett be. Assisi környékén három templomot újított fel. Hamarosan prédikálni kezdett, és 8 társ csatlakozott hozzá. Az első szabályokat 1209-ben írta. Ezekben kialakította a ferencesekre jellemző életformát. 1221-ben a rend jóváhagyta az Első Regulát. Ferenc végül nem ezt, hanem egy újabb változatot fogadtatott el a pápával.

[2]

1320. november 29.

I. Károly Bártfa városa számára telepítési kiváltságlevelet adományoz

[3]

1537. november 29.

I. Ferdinánd és I. János megbízottai újabb tárgyalást kezdenek Rozgonyban

[4]

1587. november 29.

Vasa János Zsigmond választott lengyel király bevonul Krakkóba

[5]

1684. november 29.

A császári-királyi sereg 24 napos ostrom után elvonul Eperjes alól

[6]

1780. november 29.

Meghal Mária Terézia

A birodalom fővárosában, Bécsben, 63 éves korában meghal Mária Terézia, a Habsburg Birodalom uralkodója. Utódja fia, II. József lesz, aki 1765 óta társuralkodó és a Német-Római Birodalom császára. Mária Terézia osztrák főhercegnő, Csehország és Magyarország királynője volt. Császárnővé koronázását elutasította, bár férjét, I. Ferenc István 1745. IX. 13-án Frankfurt am Mainban császárrá választották és megkoronázták. Habár Mária Terézia örökös tartományaiban férje formálisan társuralkodó volt, I. Ferenc császár messzemenően távol tartotta magát a politikától. Mária Terézia 40 évnyi uralkodására politikai ellenfelével II.(Nagy) Frigyes porosz királlyal való ellentéte nyomta rá bélyegét. Uralkodás kezdetén II. (Nagy) Frigyes megtámadja Sziléziát (1742. VII. 28.), melynek elvesztését Mária Terézia sohasem heverte ki. Egyidejűleg harcolt a "Pragmatica Sanctió"-ban (1713. IV. 19.) lefektetett és nemzetközileg elismert örökösödési jogért az osztrák örökös tartományokban. A háború nyolc évig tartott, és csak az aacheni béke (1748. X. 18.) tett pontot a végére. A népszerű császárnő biztosította Ausztria nagyhatalmi állását Európában. Mária Terézia abban egyetértett fiával, II. József császárral, akivel egyébként sok mindenben különbözött a véleménye, hogy soknemzetiségű államuk belső egységét és külső hatalmát megszilárdítsák. Mária Terézia számos belső reformot kezdeményezett. Utasítására kezdődött meg a cseh-osztrák örökös tartományokban a központi igazgatású modern hivatalnokállam kiépítése. Ezenkívül általános adókötelezettséget vezetett be. 1768-ban kibocsátotta a "Nemesis Theresianá"-t, az egységes büntetőtörvénykönyvet. A lakosság általános képzettségének emelése érdekében elemi és ipariskolákat, valamint kereskedelmi akadémiákat alapított. 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, a Habsburg Birodalomban, és ezzel véget vetett a jezsuiták oktatási monopóliumának. Mária Terézia 1736-tól kezdve, mióta Lotharingiai Ferenc István toszkán nagyherceggel házasságot kötött, tizenhat gyermeket, öt fiút és tizenegy lányt szült. A nép által szeretett császárnő példásan egyesítette az anyai és királynői feladatokat.

[7]

1813. november 29.

Meghal Giambattista Bodoni olasz nyomdász

73 éves korában meghal az észak-itáliai Parmában Giambattista Bodoni olasz betűmetsző, szedő és nyomdász, aki főleg a klasszicista antikva betűtípusok kifejlesztésével szerzett nevet magának. A Saluzzóban született Bodoni, akinek már az ősei is könyvnyomtatással foglalkoztak, 1768 óta vezette a parmai herceg nyomdáját. 1791-ben saját nyomdát nyitott. Megbízói a környékbeli fejedelmi udvarok voltak, 1806-tól kezdve főleg a Parmában székelő "Napoleonidák" (a Bonaparte-család tagjai). Bodoni elfordul a barokk és rokokó túldíszített formáitól, és az antik betűfajtákhoz visszanyúlva az antikva továbbfejlesztésével foglalkozik. Az antikva, a fraktúra ellentéte, a latin betűfajtán alapuló karoling minuszkulából származik. A Bodoni betűvel az olasz betűmetsző megalkotta a klasszicista antikvát, mely erőteljes alap és finom hajszálvonalai révén különbözik a reneszánsz vagy középkori antikvától, amelynél a betű mindegyik része egyforma vastag. Giambattista Bodoni számos olasz és latin író műveit kiadta. Ezek a könyvek nemcsak a betűtípus, hanem a szedés, a nyomás és a papír kiváló minőségével is kitűnnek. "Nyomdászati kézikönyv" című művével, melyet 1818-ban özvegye adott ki, az olasz betűmetsző jelentős befolyást gyakorolt a könnyen olvasható, művészi kvalitású betűfajták kifejlesztésére. Csak antikvából majdnem másfél százat tervezett. Kiadványai közül a háromkötetes "Iliász" és a kétkötetes teljes Vergilius nyűgözte le a kortársakat, köztük Napóleont is.

[8]

1825. november 29.

Megszületett Charcot francia ideggyógyász

Jean Martin Charcot Párizsban született. 1853-ban szerzett orvosi diplomát, majd három év múlva a Központi Kórházi Hivatalba nevezték ki. 1861-93 között a párizsi egyetem professzora volt, s a Salpétriére-kórházban dolgozott. Itt alapította meg intézetét, amely a kor legnagyobb európai ideggyógyászati klinikája lett. Oktatói hírneve rengeteg tanítványt vonzott, köztük Sigmund Freud is nála tanult. A hisztéria szervi okait kutatva hipnózist alkalmazott, s ez felkeltette Freud érdeklődését a neurózis pszichés okai iránt. Charcot az izomsorvadás tanulmányozása során írta le az ataxia (a járás bizonytalanságának egy formája) tünetegyüttesét, amelyet a gerincvelő hátsó kötegeinek, valamint az érző idegtörzseknek a pusztulása okoz. Ő írta le elsőnek az ízületi felületek és szalagok pusztulását is (Charcot-betegség), melyet a járási ataxia és hasonló betegségek hoznak létre. Úttörő kutatásokat végzett a cerebrális lokációval, az egyes idegrendszeri tevékenységekért felelős agyi területek meghatározásával kapcsolatban. Felfedezte az agyat ellátó kis artériák tágulatát, és kimutatta szerepüket az agyvérzés kialakulásában. Szakíróként is jelentős tevékenységet végzett.

[9]

1830. november 29.

Kitör a lengyel nemzeti felkelés

1830. november 29-én felkelés tört ki Varsóban a társadalmi elnyomás és a cárizmus ellen. 1831. október 5-én a felkelést leverték, a lengyel alkotmány hatályát vesztette és Oroszország lényegében bekebelezte Lengyelországot.

[10]

1850. november 29.

Poroszország csatlakozik a londoni jegyzőkönyvhöz

Miután Poroszország és Ausztria diplomatái aláírták az olmützi szerződést, Poroszország csatlakozik az augusztus 2-i londoni jegyzőkönyvhöz, melyben Ausztria, Nagy-Britannia, Oroszország és Svédország a dán összállam - Schleswiget is beleértve - integritása mellett foglalnak állást. A londoni jegyzőkönyv értelmében véget kell vetni a Schleswigért folyó háborúnak, amelyet Dánia és a Német Szövetség a berlini béke (1850. VII. 2.) után tovább folytat. Az olmützi szerződés egyelőre felfüggeszti a porosz egységpolitikát (1850 májusától). Poroszország a "kisnémet" (azaz Ausztria nélküli) államszövetséget szeretné létrehozni. Ausztria Oroszország segítségével kényszeríti Poroszországot, hogy mondjon le terveiről.

[11]

1852. november 29.

Meghalt Nicolae Balcescu román politikus és történész

Kossuth és Balcescu 1849. július 14-én írta alá a magyar-román békülési tervet

[12]

1866. november 29.

Megszületett Józef Pankiewicz lengyel festő

Varsóban, majd a szentpétervári képzőművészeti akadémián tanult. 1889-től Párizsban élt, ahol Monet hatása alá került; stílusa az impresszionizmustól hamarosan a szimbolizmus felé közeledett. Szimbolista korszaka 1903-ig tartott. Visszatérve Lengyelországba 1906-tól a krakkói képzőművészeti akadémián tanított, 1925-től az akadémia párizsi részlegének vezetője volt. Az I. világháború idején Spanyolországban élt, itt készült művei a Fauves, az 1910-es évek közepétől festett csendéletei a kubizmus hatását mutatják. A rendkívül érzékeny, kifinomult, ködös szín- és tónusharmóniákat kedvelte. Legismertebb képei a Virágpiac a párizsi Madeleine előtt, a Japán nő, a Halas csendélet és az Önarckép.

[13]

1915. november 29.

Meghal Roskovics Ignác festőművész

Roskovics Ignác 1854. szeptember 28-án született Szalókon. Eleinte bibliai tárgyú kompozíciókat festett (A Szentlélek eljövetele, 1882; Szt. József a gyermek Jézussal, 1883; oltárképe a lévai - Levice - piarista templomban), később életképeivel aratta nagy sikereit. 1888-ban freskókkal díszítette a szinnai, majd Budapesten a józsefvárosi templomot. 1902-ben a kecskeméti templom falképeit festette. Hagyatéki kiállítását 1918-ban rendezték meg a Nemzeti Szalonban. Számos műve látható a Nemzeti Galériában.

[14]

1923. november 29.

Franciaország-Szovjetunió: megnemtámadási és semlegességi szerződés

[15]

1929. november 29.

Átrepülnek a Déli-sark felett

Richard Byrd (1888-1957) amerikai tengerésztiszt az első, aki pilótájával, Bernt Balchen-nel átrepült a Déli-sark felett.
Önéletrajzában (mely az Egyedül címet viseli) saját halálközeli élményéről is beszámolt.

  • Richard Evelyn Byrd
  • Byrd és a Snow Cruiser

    [16]

    1945. november 29.

    Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot

    - Josip Broz Tito, kommunista partizánból lett miniszterelnök (1945-63), és köztársasági elnök (1953-1980) a lencsevégen

    - Máig ható személyi kultusz: www.titoville.com

    - életrajz magyarul

    - A délszláv háborúk rövid története (1991-1995)

    [17]

    1947. november 29.

    Az arabok és a zsidók külön területet kapnak

    Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté. Ennek hatására polgárháborúhoz hasonló zavargások törnek ki. Az ENSZ két tervet terjeszt elő: a külön erre a célra felállított Palesztina-bizottságban a kisebbség indítványozta az arab és zsidó területek egységes államszövetségbe szervezését, míg a többség a kettéosztást javasolta. A szavazásnál 33 ország az utóbbi javaslat mellett emel szót, 13 elutasítja, Nagy-Britannia tartózkodik a szavazástól, és kijelenti, hogy 1948. május 16-ig el akarja hagyni a mandátumi területet. Palesztinában 1,2 millió arab és 650 000 zsidó él. A két népcsoport nemzeti törekvései nem férnek meg egymással. A zsidók tervezett tömeges bevándorlása miatt kiéleződnek az ellentétek. Az ENSZ a probléma egyetlen megoldási lehetőségét a kettéosztásban látja. A zsidó állam - a jaffai területrész kivételével - az Akkótól Ashdodig tartó partszakaszt, valamint Kelet-Galileát és a Negev-sivatagot foglalja magába. Ezek a területek gyéren lakottak és a leendő telepeseknek földterületet jelentenek. Az arabok Júdea és Szamária hegyvidékének nagy részét, valamint Északnyugat-Galileát, a Gázai-övezetet a Negev-sivatag egy részével és a jaffai területrészt kapják meg. Jeruzsálemet nemzetközi fennhatóság alá veszik, és mindkét népcsoport előtt nyitva áll, csakhogy egyikük sem érzi úgy, hogy érdekeit figyelembe veszik.

    [18]

    1961. november 29.

    Az USA fellövi legelső űrhajóját

    Az USA legelső, egyszemélyes űrhajótípusa a Mercury volt. A szerkezet fedélzetén az Enos nevű csimpánz foglalt helyet. A MA-5 típusú változat kétszer megkerülte a Földet, majd az óceánba csapódott. A kísérletsorozat célja az volt, hogy embert juttassanak Föld körüli pályára, majd épségben visszahozzák.

    [19]

    1970. november 29.

    Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa

    Az MSZMP X. kongresszusa még a reformfolyamatok töretlen folytatásáról beszélt. Kádár János állást foglalt a decentralizáció és a szocialista demokrácia erősítése, az új állami és pártelit színvonalának további emelése mellett. A kongresszus még az 1962-ben kialakult külsőségek jegyében és az optimizmus szellemében zajlott.

    [20]

    1975. november 29.

    Meghal Graham Hill Forma-1-es pilóta

    Repülőszerencsétlenségben életét veszti Graham Hill Forma-1-es autóversenyző. Mérnöki tanulmányok után versenyautó-szerelő lett. Autóversenyzőként 1958-ban mutatkozott be. 1962-ben, a Holland Nagydíj megnyerése után érte el első Forma-1-es világbajnoki győzelmét, majd 1968-ban ismét világbajnokságot nyert. 1958-75 között 176 Grand Prix-versenyen vett részt, 14 nagydíjat nyert, tizenötször volt második, hétszer harmadik. Forma-1-es pályafutása közben 1966-ban megnyerte az indianapolisi 500 mérföldes és 1972-ben a Le Mans-i 24 órás versenyt is. Ezzel ő az egyetlen autóversenyző, aki mindhárom klasszikus versenyen győzni tudott. Fia, Damon apja nyomdokain haladt: autóversenyzőként 1996-ban ő is világbajnok lett.

    [21]

    1990. november 29.

    Budapesten megnyitják az Európai Közösség képviseletét

    Nagykövete Hans Beck lett, aki a következő években igen aktív diplomáciai tevékenységet fejtett ki a Közösség célkitűzéseinek magyarországi megismertetéséért. A diplomáciai esemény lökést adott a magyarországi jogi és gazdasági rend olyan átalakításához, amely lehetővé teheti a későbbi csatlakozást a Közösséghez.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra