Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 27
16 találat
[1]

450. november 27.

Meghal Galla Placidia nyugat-római császárné

Galla Placidia nyugat-római császárné kb. 60 éves korában, Rómában meghal. Galla Placidia I. (Nagy) Theodosius lánya (395. I. 17.). 408-ban vagy 409-ben Róma meghódításakor a nyugati gótok fogságába esik. 414-ben Athaulf nyugati gót király feleségül veszi. A nyugati gótok Spanyolországba szorítása és Athaulf meggyilkolása után a spanyolországi gót állam elismerése ellenében visszaküldik Rómába. Féltestvére, Honorius nyugat-római császár feleségül adta őt a nyugati gótok ellen küzdő római hadak fővezéréhez, a későbbi III. Konstantin császárhoz. 421-ben Honorius augustusszá emelte Konstantint. Konstantin azonban még abban az évben meghalt, és Galla Placidiát a germánellenes erők Konstantinápolyba száműzték. Honorius 423-ban bekövetkezett halála után sikerült neki fiának, III. Valentinianusnak az utódlást biztosítani. Galla Placidia áttelepült Ravennába, és régensként uralkodott a Nyugat-Római Birodalom felett. Azon fáradozott, hogy megakadályozza a birodalom bukását. Hadvezére, Flavius Aetius biztosította a római uralmat Galliában. A hívő katolikus Galla Placidia üldözte az eretnekeket, számos templomot és egy saját mauzóleumot (végül nem oda temették) építetett.

[2]

511. november 27.

I. Chlodvig frank király meghal Párizsban

I. Chlodvig frank király, kb. 45 évesen meghal Párizsban. Halála után a Frank Birodalom, amit a nyugati gótok és alamannok leigázása, valamint az utolsó római helytartó, Syagrius elűzése által hozott létre, négy fiára maradt. Chlodvig, aki 428 óta I. Childerich utóda, eredetileg csak a száli frankok királya volt. Csellel, erőszakkal és árulással eltette láb alól a többi frank törzs királyát és családja azon tagjait, akik veszélyeztették hatalmi törekvéseit. A római közigazgatás átvételével megerősítette uralmát. 498-ban történt megkeresztelésével elnyerte a katolikus egyház támogatását. 511-ben Reimsben az első birodalmi szinóduson biztosította a frank királyok befolyását a birodalom püspökeinek avatására. Kezdeményezésére a "Pactus Legis Salicae"-ben feljegyezett régi száli népjog egységesíti a törvényszegések büntetését, a bírósági rendtartást és az öröklési jogot. Chlodvig halála után a Frank Birodalmat négy fia között osztják fel az egység gondolatának feladása nélkül. A határozat alapjául a királyi szentség szolgál, ami szerint az uralkodó fiai azonos vér leszármazottaiként azonos módon jutnak uralomra. Chlodvig a mitikus eredetű Meroving-dinasztia harmadik, történelmileg hiteles sarja. A birodalom hagyományos felosztása számos viszály oka lett a későbbiekben.

[3]

1308. november 27.

A pesti domonkos kolostornál tartott gyűlés királlyá választja Károly Róbertet

A Szentszék nevében érkező Gentilis bíboros a kékesi megállapodás (november 10) után az ország teljes vezetőrétegét I. Károly mellé kívánta állítani. Ezért gyűlést hívott össze, amelyen főpapok, bárók és más nemesek képviseltették magukat. A megbeszélésekre a domonkos kolostorban került sor. Személyesen Csák Máté nem vett részt, de követek útján képviseltette magát. Gentilis ünnepi beszédet mondott, melyben az ország szent királyaira, és béke utáni vágy fontosságára hivatkozott. Kiemelte, hogy Károly Magyarországi Mária (V. István király leánya) ágából származott, és jogosan formál igényt a magyar trónra. A gyűlés végén `egyenként és külön külön` hűséget fogadtak Károly Róbertnek. Ennek végén a királyt kezükkel feltartva a magasba emelték, és Te Deum-ot énekeltek. Ekkor még úgy látszott, hogy Gentilis tevékenységével sikeresen forrasztotta egységbe a nagy hatalmú urakat.

[4]

1328. november 27.

Körmöcbánya városi kiváltságlevelet kap

A Beszterce- és a Körmöc-patakok összefolyásánál keletkezett település aranytermeléséről vált híressé. Az aranyforint verésének megkezdése körüli időkben a csehországi Kuttenbergből (Kuntá Hora) újabb telepesek, köztük aranypénzverők érkeztek, akik 1328-ban városi kiváltságlevelet kaptak. Kétmérföldes (kb. 3 km) körzetben a lakatlan földeket és erdőket megkapták szabad használatra, szabadon választhattak bírót és esküdteket, csak saját bírájuk előtt indíthattak ellenük pereket. Az alapítók voltak a legnagyobb bányarész-tulajdonosok is. Házaikat a város magjának számító gyűrűsréten építették fel, ezért nevezték őket gyűrűstéri polgároknak, Ringbürgereknek. Körmöcbányán volt a tíz pénzverőkamara egyike: a településtől északra fekvő Kammerhofban verték a híres körmöci aranyakat. Ezenkívül, az országban még Budán és Erdélyben vertek aranyforintot. Körmöcbánya később egyike lett a hét Garam-vidéki szabad királyi bányavárosnak, ezek közül a körmöci joggal élt Újbánya is.

[5]

1570. november 27.

Meghal il Sansovino olasz szobrász és építész

84 éves korában meghal il Sansovino (eredeti nevén Jacopo Tatti) olasz szobrász és építész. Andrea Contucci tanítványa Róma és Firenze után 1527-től Velencében dolgozott. Az érett reneszánsz stílusában tervezett, harmonikusan nyugodt formájú épületei (Szent Márk Könyvtár, Pénzverde, Logetta di San Marco) a városkép meghatározó elemei. Ő indítványozta a Szent Márk tér kialakítását, és több templom és palota építése fűződik nevéhez. Szobrászként is jelentőset alkotott. Az ő műve például a Dózse-palota udvarán álló Mars- és Neptun-szobor.

[6]

1593. november 27.

Fülek török őrsége kétnapi ostrom után megadja magát a királyi csapatoknak

[7]

1619. november 27.

Bethlen Gábor csapatai elfoglalják Bécs elővárosát

[8]

1685. november 27.

Apafi Mihály fejedelem Ebesfalván megállapodást ír alá I. Lipót követeivel

[9]

1701. november 27.

Megszületett Anders Celsius svéd fizikus

A róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója Uppsala-ban látta meg a napvilágot. 1730-tól 1744-ig az uppsalai egyetem csillagászat-professzora volt, s ő építette 1740-ben az Uppsalai Obszervatóriumot. 1733-ban közzétett egy 316 tételes gyűjteményt azokról a sarkifény-megfigyelésekről, amelyeket ő és tudóstársai végeztek 1716 és 1732 között. Szorgalmazta, hogy a Lappföldön mérjék meg a délkör egy darabját, 1736-ban részt is vett egy e célból indított expedíción. Ezen az úton igazolták Newton elméletét, mely szerint a Föld a sarkok tájékán valamivel lapultabb. 1737-ben tervezte meg a máig is általánosan használt (100 fokos beosztású) hőmérsékletskálát, mely világhírűvé tette nevét. Ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és az ezzel kapcsolatos számításokat. Sokat fáradozott a Gergely-naptár bevezetése érdekében. - A XVIII. század Európájának kiemelkedő tudósa volt, főbb műveiben a Nap és Föld távolságának meghatározásáról és a Föld alakjáról értekezett. Fizikával és geofizikával is foglalkozott, a svéden kívül a berlini akadémia és a londoni Royal Society is tagjai közé fogadta. Szülővárosában hunyt el 1744. április 25-én.

[10]

1705. november 27.

Rákóczi Ferenc fejedelem elfogatja Forgách Simon altábornagyot

[11]

1895. november 27.

Meghal ifj. Alexandre Dumas

Marly-le-Roi-ban meghal ifj. Alexandre Dumas francia regény- és drámaíró. Az idősebb Dumas törvénytelen fia volt, s származása miatt sok megaláztatás érte. Ifjúságát nagy szegénységben töltötte. Később apja adoptálta, gondoskodott neveltetéséről, s bevezette a párizsi művészkörökbe. Írásaiban jelentős helyet foglalt el a törvénytelen gyermekek sorsa és a társadalmi megkülönböztetés elleni küzdelem. Írói pályafutását romantikus kalandregényekkel kezdte, hírnevét a szentimentális hangvételű A kaméliás hölgy című regényével alapozta meg, ez máig legnépszerűbb munkája. Verdi ebből írta a Traviatát, s a regényt többször feldolgozták filmen is. A kaméliás hölgy sikere után érdeklődése mindinkább társadalmi kérdések színrevitele felé fordult. A tézis-színmű legkiválóbb művelője lett. E műfajban főleg erkölcsi tanulságokkal akart szolgálni, hősei meglehetősen sematikusak. Színpadát ellentétek uralták, egyik oldalon a jók, a másokon a rosszak álltak. Színdarabjaival a polgári erkölcs családeszményét támogatta, de védelmébe vette a társadalom számkivetettjeit is, s az erkölcsök reformját hirdette. Színműveinek egész során játszották magyar színházak is. Munkásságát bravúros színpadismeret, a scribe-i technika tökélyre vitele jellemezte. Mára darabjai, A kaméliás hölgyön kívül, elavultak, ám őt tekintik a bulvárszínház egyik ősének.

[12]

1921. november 27.

Megszületett Alexander Dubcek csehszlovák politikus

1939-ben lépett be az illegális kommunista pártba, majd a háború alatt a Skoda-gyárban dolgozott, résztvett az ellenállási mozgalomban és a szlovák nemzeti felkelésben. Az 1950-es években a szlovák pártapparátusban dolgozott. 1951-1955 között nemzetgyűlési képviselő volt, és emellett levelező tagozaton elvégezte a pozsonyi Komensky Egyetem jogi karát. 1960-ban a csehszlovák, 1962-tól a szlovák kommunista párt titkára, 1963-tól első titkára, majd 1968-69-ben a csehszlovák kommunista párt (CSKP) központi bizottságának első titkára volt. 1968-ban tette közzé a kommunista párt akcióprogramját, amelyben a szólás- és vallásszabadság biztosítása, választási reform, a független igazságszolgáltatás megteremtése, a vállalkozás szabadsága szerepelt. Neve elválaszthatatlanul összeforrott az `emberarcú szocializmus` megteremtésére irányuló, tragikussá vált kísérlettel, az ún. `prágai tavasszal`. A reformfolyamat megindulását azonban Moszkvában nem nézték jó szemmel, és a CSKP vezetőihez intézett többrendbeli figyelmeztetés után, 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt országának csapatai lerohanták Csehszlovákiát. Dubceket és a pártelnökség öt tagját Moszkvába hurcolták és - szovjet szokás szerint - `szentesíttették` velük az ország megszállását. Őt magát egy éven belül eltávolították a pártvezetésből, rövid időre ankarai nagykövetnek küldték, majd 1970-ben a KB-ból és a pártból is kizárták. 1975-től 1984-ig a Pozsony környéki nyugat-szlovákiai állami erdészetben dolgozott, majd 1984-ben nyugdíjba ment. Az 1989-es bársonyos forradalom idején - a tömegek követelésére - visszatért a politikai életbe és a szövetségi parlament elnöke lett. Egy gépkocsibalesetnél elszenvedett súlyos sérülésébe halt bele 1992. november 7-én.

[13]

1940. november 27.

Megszületett Bruce Lee

San Francisco-ban megszületett Bruce Lee (Lee Yuen Kam) kínai származású amerikai színész, filmrendező. A tömegfilm történetének kultikus alakja. Négyéves korától Hongkongban nevelkedett, gyerekszínészként filmekben játszott. Seattle-ben járt egyetemre, majd küzdősport-iskolát nyitott. Az Egyesült Államokban egy tévésorozattal vált népszerűvé. 1971-ben visszatért Hongkongba. A nagy főnök (1971) és a Tomboló ököl (1972) című kungfu-filmekkel vált világhírűvé. Két rendezése közül a Halálos játszma című posztumusz mű lett, mivel 1973. július 30-án meghalt. Ismert filmje még A Sárkány közbelép és A Sárkány visszatér. Titokzatos körülmények között vesztette életét. 27 éves fia, Brandon Lee egy filmforgatás közben halt meg, szintén rejtélyes körülmények között. 2002 áprilisában Kantonban múzeumot avattak emlékére.

[14]

1955. november 27.

Meghal Honegger

Párizsban meghal Arthur Honegger svájci származású francia zeneszerző. Korai műveiben főleg a német és a francia zenei örökség szintézisét tűzte ki célul. Első nagy sikerét a René Morax szövegére írt Dávid király című drámai zsoltárral aratta. Számos szimfonikus mű, kantáta, versenymű megkomponálása és nem egynek emlékezetes vezénylése is a nevéhez fűződött. A Jeanne d,Arc a máglyán című oratóriuma zenei kifejezésmódjának egyszerűsödését, letisztulását jelentette. Több hangversenykörutat tett Európa és Amerika nagy városaiban; a zürichi egyetem díszdoktorává avatta.

[15]

1958. november 27.

A Szovjetunió ultimátumot ad Berlin ügyében

Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök a három nagyhatalomhoz intézett jegyzékben egyoldalúan felmondja a Berlin státusával foglalkozó összes megállapodást, és azt követeli, hogy a nyugati részt változtassák szabad várossá. Ennek egy éven belül kell megtörténnie. Amennyiben az ultimátumot nem teljesítik, Hruscsov az NDK-nak kívánja átadni a Berlinre vonatkozó összes jogot. Berlint szuverén német állam zárja körül, tehát a négyhatalmi ellenőrzés szerinte a történelem által túlhaladott dolog. A nyugati hatalmak elutasítják Berlin státusának módosítását.

[16]

1972. november 27.

Brezsnyev villámlátogatást tesz Magyarországon

A gazdasági reform következményeként a nagyipari munkásság életszínvonalában létrejött stagnálás és a nyereségorientált rétegektől való elmaradás Magyarországon az ún. munkásellenzék létrejöttéhez vezetett. Ők az állami tulajdon monopóliumának feladását, az elosztó rendszerekben a munkásság érdekeinek háttérbe szorítását, a párt vezető szerepének csökkenését, a kispolgárosodás előretörését és a kispolgári ideológiák megerősödését és ennek tolerálását vetették a pártvezetés szemére. A kispolgárosodásnak ez a kritikája találkozott azzal a dogmatikus szemlélettel, amely az NDK-ban és Csehszlovákiában erősödött meg az 1968. évi csehszlovák bevonulás után, és amelyik a `prágai tavasz`-ban éppúgy, mint a magyar piacgazdasági törekvésekben, revizionizmust, a marxista-leninista politikától való eltérést lát. Ezek, moszkvai támogatással sorra-rendre bírálták a magyar politikai reform húzóerőit: a nyugati irányba nyitó külpolitikát, a piacgazdaság felé nyitó gazdaságpolitikát és a liberalizálódó kultúrpolitikát. Az MSZMP KB november 14-15-i ülésén, a hazai exporttermelésnek mintegy 60%-át termelő 50 nagyvállalatot ismét központi irányítás alá helyezték. A központi állami gazdaságirányítás erősítésére létrehozták az Állami Tervbizottságot, és állást foglaltak az iparban, valamint az építőiparban dolgozók fizetésemeléséről. A magyar reform külső bírálatának utolsó állomása volt Brezsnyev 1972. november 27-i váratlan magyarországi villámlátogatása. A máig pontosan nem ismert "akció" lefolyásáról a korabeli naplófeljegyzések rögzítik a kortörténeti informális híradásokat. Ezek szerint Brezsnyev a tököli orosz katonai reptéren váratlanul szállt le. Elindulása után az esti órákban értesítették Kádár Jánost Brezsnyev váratlan látogatásáról, és kérték: fáradjon Tökölre. Kádár ezt megtette, és állítólag sajnálkozását fejezte ki, hogy nem tudják méltóképpen fogadni az SZKP főtitkárát. A tárgyalásokon Brezsnyev listát nyújtott át Kádárnak, amelyen a magyar reform olyan vezető egyéniségeinek nevei szerepeltek, akiknek távozását a szovjet vezetés kéri az MSZMP-től. Kádár állítólag így szólt: egy név hiányzik a listáról, az enyém. Hosszú aláírássorozat indult meg, melynek eredményeként Kádár - átmenetileg - megvédte közvetlen munkatársait és a reformot. Mint az események mutatják: hamarosan, 1974-ben azonban a magyar reform mégis meghátrálásra kényszerült. Megkezdődik a magyar politika kényszerpályája, újabb huzavona indul a reform és a dogmatizmus erői, a nemzetközi politikában a "reális" szocializmus és a dogmatizmus csapatai között 1989-ig.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra