Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 30
23 találat
[1]

1412. október 30.

Sebenico városa kétévi ostrom után a velenceiek kezére jut

[2]

1604. október 30.

Kassa megnyitja kapuit Bocskai István hajdúkapitánya, Lippai Balázs előtt

[3]

1686. október 30.

A szövetséges hadak hatnapi ostrom után beveszik Siklós várát

[4]

1793. október 30.

Zemplén vármegye fellázad a királyi rendelet ellen

Zemplén vármegye a király augusztus 15-i rendeletét, amelyben az újabb franciaellenes háborújához újoncokat, termény- és pénzsegélyt kért e nemességtől, törvénytelennek nyilvánította, és megtiltotta, hogy a vármegye területén akár önkéntes segélymegajánlásokat is tegyenek. Álláspontjáról a vármegye közgyűlése körlevélben tájékoztatta a többi magyarországi vármegyét is. I. Ferenc néhány hónappal később (1794. február 13.) megsemmisítette a vármegye határozatát, és egyúttal kemény dorgálásban részesítette közösségét.

[5]

1793. október 30.

A jakobinusok terrorral biztosítják a forradalmat

A 21 girondista nemzetgyűlési képviselő kivégeztetésével a jakobinusok kizárják a girondistákat a politikai életből. A két egymástól eltérő irányzat éles szembefordulása a XVI. Lajos ellen folytatott per idején következett be (1792. IX. 21.). A girondisták kiálltak XVI. Lajos, mint uralkodó mellett. 1793 májusában felkelést kezdeményeztek Marseille-ben és Lyonban a jakobinusok ellen, s felvették a kapcsolatot a royalistákkal. Erre a sans-culotte-ok párizsi, május 31.-június 2. közötti felkelése 29 girondista letartóztatásához vezetett. A nép ugyanis már nem bízott bennük, mivel a francia csapatok a tavasz folyamán vereséget szenvedtek az európai koalíció csapataitól, és mert ők a tulajdonosi réteg előjogaiért szálltak síkra. A sans-culotte-ok lázadása a rossz ellátás, az infláció és az árdrágítás ellen is tiltakozott. A jakobinusok végül győztek, és a Közjóléti Bizottságban Maximilien de Robespierre vette át a hatalmat. A rendkívül nehéz helyzetű köztársaság belső és külső fenyegetettségének nyomására jakobinus uralom egyre növekvő terrorral válaszol. Még márciusban kitört egy ellenforradalmi lázadás, melyet először a királypárti parasztok, majd később a nemesség vezetett. A menekülő girondista vezetők június 13-án hirdették ki a polgárháborút a jakobinusok ellen. Rajtuk kívül a jakobinusoknak még a sans-culotte-ok ellen is harcolniuk kellett, mivel ők további szociális reformokat, a földbirtok újrafelosztását követelték. Megmutatkozott, hogy a harmadik rend nem alkot egységet, a polgárság és a proletariátus közötti konfliktus felszínre tört. Meghiúsult felkelésük után, szeptember 5-én a "veszettek"-et is félreállítják. Ám ennek ellenére a sans-culotte-ok el tudták érni az ármaximálást a használati cikkekre és az élelmiszerekre vonatkozóan (1793. IX. 11/29.). A "gyanúsak" elleni szeptember 11-i törvényt letartóztatási hullám vezette be. Párizsban és vidéken megkezdődnek a politikai ellenfelek ellen a forradalmi törvényszékek által vezetett politikai perek, melyeket tömeges kivégzések kísérnek. A kivégzettek között számos nevezetes személyiség akadt. Például - háromnegyed évvel férje halála után - a történelmi nevezetességű év őszén, október 16-án indult a guillotine alá a volt francia királyné, Marie Antoinette.

[6]

1848. október 30.

A magyarok vereséget szenvednek Schwechatnál

Október 6-án forradalom tört ki Bécsben, amelynek áldozatul esett Latour hadügyminiszter is. Windischgrätz tábornagy, a cs. kir. főparancsnok október közepén megkezdte Bécs körülzárását. A magyar fősereg sok politikai habozás után Bécs felé indult a város felmentésére. A haderő felét frissen szervezett alakulatok alkották, a császári csapatok túlerőben voltak. A magyarok október 30-án Schwechatnál mégis megütköztek Windischgrätz csapataival, s vereséget szenvedtek. Másnap elesett a forradalmi Bécs.

[7]

1861. október 30.

Megszületett Émile-Antione Bourdelle francia szobrász

Rodin és Maillol mellett a 20. század elejének legjelentősebb szobrásza Mouuntauban-ban látta meg a napvilágot. A toulouse-i képzőművészeti főiskolán tanult, majd 1885-ben Párizsba ment. Először Jean-Baptiste Carpeaux-nál, Alexandre Falguére-nál és Jules Dalou-nál tanult, majd Auguste Rodin tanítványa lett, akinek egész pályáján a hatása alatt maradt, de az egyiptomi, az archaikus görög és a gótikus stílus befolyása is érzékelhető művészetében. 1900-ban készítette első jelentős művét, Apolló-fej című szobrát, melynek fenséges méltósága és nagy síkfelületei a korai klasszikus görög alkotásokat idézik. Nagy sikert aratott 1910-ben a párizsi Szalonban Íjazó Heraklész című alkotásával, mely szintén az archaikus, illetve klasszikus görög műveken alapul, noha testtartása mozgalmasabb, s az izomzat hangsúlyosabb. Beethoven - nagy tragikus maszk című műve dúlt felületei révén portrén túli erővel fejezi ki a zeneszerző drámáját, idegenségét a világtól. Ekkor készítette a Rodin munka közben című egész alakos portréját, melynek feje Michelangelo Mózesére utal. 1912-ben reliefeket készített a Champs Elysées Színház számára, ezeken Apollót és a táncoló múzsákat ábrázolta, igen összefogott formában. 1914-ben keletkezett újabb kiemelkedő alkotása, a Haldokló kentaur, amellyel a pogányság vereségét kívánta érzékeltetni. Jelentős szobra az Elzászi szűz című műve is. Az I. világháború után készítette monumentális emlékmű-szobrait: Léon Chladel, és az 1870-71-es porosz-francia háború emlékművét Montaubanban, a Mickiewicz-emlékművet Párizsban, Alvear tábornok lovasszobrát Buenos Airesben és Minerva-szobrát, melyet az első világháború halottainak emlékére készített. Ezek sajátos, erőteljes, mozgalmas plasztikai alkotások. Festőként és grafikusként arcképeket, zsánerképeket, grafikákat, könyvillusztrációkat készített. A Le Raincy-i templomban üvegablaka látható. Kora jelentős művészeti tanára volt, műterméből alakult később az Académie de la Grande-Chaumiére. 1929. október 1-jén halt meg a Párizs közeli Le Vésinet-ben. Bourdelle Rodin és Maillol mellett a XX. század elejének legjelentősebb szobrásza, de Rodin árnyékából sosem tudott kilépni. Mesterétől főleg felületeinek töredezettségében, alkotásainak tragikusságában különbözik. A magyar mesterek közül Kisfaludi Stróbl Zsigmondnál és Kerényi Jenőnél mutatható ki a hatása. Magyarul Harsányi Zoltán foglalkozott művészetével, Bourdelle című kötete 1977-ben jelent meg.

[8]

1871. október 30.

Megszületett Paul Ambroise Valéry francia költő

Első költeményei a Conque című folyóiratban jelentek meg (1891-1892), azonban váratlanul úgy határozott, hogy hátat fordít az irodalomnak, amelyet veszedelmes bálványimádásnak látott. Matematikai ismereteit mélyítette el, majd újra feltámadt művészi alkotókedve, megírta a Bevezetés Leonardo da Vinci módszerébe, 1895 című tanulmányát; ezt az `eszköz elméletének` szánta, melynek segítségével létrehozhatta a szellem alkotó egységét. Miközben intellektuális etikát dolgozott ki (Teste úr, 1896-1926), szenvedélyesen érdeklődött a politika és a gazdasági kérdések iránt is. Visszatérését a költészethez egy hosszú, szimbolista költemény, Az ifjú Párka, 1917-es kiadása jelezte. Folytatta elmélkedését a nyelvről, a festészetről, zenéről, tudományról, s ezeket esszékké (Változatok, 1924-1944, Pillantások a mai világra, 1931, Olyan, amilyen, 1941-1943) vagy szókratészi párbeszédekké (Eupalinosz vagy az építész, 1923; A lélek és a tánc, 1923) formálta, s eközben versesköteteivel (Régi versek albuma, 1920; Varázslatok, 1922) illusztrálta a költészet művészetét, amelyet 1937-től a Collége de France-ban oktatott. A színházhoz is közeledett két balett-melodrámájában (Amphion, 1931; Semiramis, 1934), és megírta a Narcissus kantátájának, (1942) szövegkönyvét. Részt vett a Népszövetség munkájában, s Magyarországon is járt. Párizsban hunyt el 1945. július 20-án.

[9]

1883. október 30.

Románia csatlakozik a hármas szövetséghez

Az 1877-78. évi orosz-török háborúban Románia jelentős katonai segítséget nyújtott Oroszországnak, s megszűnt a töröktől való formális függősége, az ország nemzetközi tekintélye is növekedni kezdett. 1881-ben Hohenzollern Károly fejedelmet a függetlenségi háborúban zsákmányolt ágyú vasából kovácsolt koronával királlyá koronázták. Az orosz nyomás ellensúlyozására, a függetlenség biztosítása érdekében Románia közeledett az 1881-ben létrehozott hármas szövetséghez. (Az 1879-ben megkötött német-osztrák-magyar kettős szövetség hamarosan felhígult. A franciákkal mindegyre vitába bonyolódó olasz kormány 1882-ben csatlakozott a megállapodáshoz, ezzel létrejött a hármas szövetség. Olaszország azonban bizonytalan partner marad, az Ausztria-ellenesség ott sosem szűnt meg. Ugyanilyen bizonytalan útitárs lett Románia is.) 1883-ban, Bécsben aláírták azt a szerződést, melyben a monarchia orosz támadás esetére katonai támogatást ígért Romániának. A megállapodást elfogadta Németország is, így a fiatal királyság valójában a hármas szövetség tagja lett. Mivel az erdélyi románság elégedetlen volt politikai helyzetével Ausztria-Magyarország nem volt szimpatikus Románia értelmisége körében. Így a titkos szerződést Károly király annyira bizalmasan kezelte, hogy a vezető román politikusok közül is kevesen ismerték. Titkosabb maradt a kelleténél.

[10]

1905. október 30.

Átadják a Tőzsdepalotát

Az Alpár Ignác alkotta Szabadság téri épület a tőzsde bezárásáig, 1948. május 25-ig adott otthont a börzének. Az épület 1956-tól részben, majd teljes egészében a Magyar Televízió székháza lett.

[11]

1910. október 30.

Meghal Henri Dunant

Heidenben meghal Jean Henri Dunant Nobel-békedíjas svájci üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója.
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s részt vett az 1859. június 24-i solferinoi csatában, amely csaknem 40 ezer áldozatot követelt. Ott tanúja volt az egészségügyi ellátás elégtelenségének, ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen mind az osztrák, mind a francia sebesültek ellátására. 1862-ben Solferino emléke címmel felhívást tett közzé, amelyben azt javasolta, hogy minden országban alakuljanak önkéntes segítő szervezetek a rászorultak szenvedéseinek megelőzésére és enyhítésére, faji és vallási megkülönböztetés nélkül, háborús és békeidőben egyaránt. Azt is felvetette, hogy kössenek nemzetközi egyezményt a háborús sebesültek védelmére. Megnyerte az ügynek Gustav Moynier-t, a Genfi Közhasznú Társulat elnökét, s 1863-ban, majd 1864-ben 36 állam képviselőivel nemzetközi értekezletet szerveztek. A második tanácskozáson megalapították a Vöröskeresztet és elfogadták az első genfi konvenciót. Ennek fő pontjai a következők: a sebesültek és betegek nem tekinthetők ellenségnek; a kórházak, betegszállító járművek és személyzetük semlegesek; a sebesülteket gondozó házakba nem szabad katonákat beszállásolni; az egészségügyi intézményekre ki kell tűzni a vöröskeresztes zászlót, a személyzet ugyanilyen karszalagot visel. Még 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok is. Közben Dunant elhanyagolta üzleti ügyeit, így tönkrement. 1867-ben elhagyta Genfet, életét szegénységben és ismeretlenségben élte. Mégis tovább küzdött a hadifoglyok érdekeiért, a rabszolgaság eltörléséért, egy nemzetközi választott bíróság létrehozásáért, a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. A vöröskeresztes mozgalom 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt, s később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetekre vált szét. Dunant alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, amely bizonyos értelemben a Népszövetség elődje, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét. 1895-ben a svájci Heiden faluban élt, amikor egy újságíró újra felfedezte őt. Tevékenységét 1901-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.

[12]

1916. október 30.

Megszületett Ispánki Béla katolikus pap, a Mindszenty-per egyik elítéltje

Papi szemináriumot végzett Esztergomban, majd Serédi Jusztinián hercegprímás ösztöndíjával Rómába ment, ahol filozófiai végzettséget, majd teológiai doktori címet szerzett a Szent Gergely egyetemen. 1943-ban az esztergomi érseki hivatalban szolgált, majd 1946-ban, Rómába visszatérve megszerezte a filozófiai doktorátust is. 1947-ben visszatért Magyarországra és egyetemi tanár lett a Szent Imre Kollégiumban. Innen vitte el 1948. november 26-án az ÁVO. 1949-ben Mindszenty bíborossal együtt életfogytiglani fegyházra itélték azzal a váddal, hogy kapcsolatot tartott a Nyugattal és ő rendelte el a bíboros ellen felhasználható iratok megsemmisítését. Nyolc évi fogság után, 1956-ban szabadult ki. Ausztriába ment és ott megszervezte a Magyarországra irányuló élelmiszer-utánpótlást. A forradalom leverése után az emigrációt választotta. Előbb Dániában teljesített magyar lelkészi szolgálatot, később Angliában telepedett le, ahol haláláig a magyar menekültek főlelkésze volt, emellett pápai kamarási tisztet is betöltött. A rendszerváltás után, 1990-ben rehabilitálták, hamvait - végakarata szerint - 1995-ben Esztergomban Mindszenty József földi nyughelye közelében helyezték el.

[13]

1918. október 30.

Létrejön a Csehszlovák Köztársaság

[14]

1918. október 30.

A palesztinai csatát fegyverszünet zárja le

Arab csapatok segítségével a britek áttörték a palesztinai török arcvonalat, s Aleppóig, Damaszkuszig és Bejrútig nyomultak előre. Október 30-án a mudroszi fegyverszünet megpecsételte Törökország sorsát. Angol csapatok már 1917 decemberében benyomultak Palesztinába. Egy angol-indiai hadsereg már ebben az időpontban megállította a török csapatokat Irakban, s biztosította a britek uralmát a perzsa és az iraki olajmezők fölött. Ez alatt Thomas E. Lawrence brit ügynök a mekkai serifeket hatalmuk függetlenségének ígéretével rábírta az elpártolásra Törökországtól (1916 májusa óta). Arab csapatkötelékek segítségével Edmund Henry Allenby tábornok vezetésével szeptember 18-19-én az ún. palesztinai ütközetben az angoloknak is sikerült a törököket megverniük. Október elején Thomas E. Lawrence arab csapatokkal Damaszkuszig előrenyomult, s elfoglalta Szíria törökök által megszállt fővárosát. Törökország összeomlását megpecsételte a szövetségesek és Törökország között kötött, október 30-i mudroszi fegyverszünet. Ezzel a Török Birodalom kivált az első világháborúból. Meg kellet nyitnia a tengerszorosokat, ki kellett szolgáltatnia valamennyi hadihajóját, s állama területét át kellett engednie a központi hadműveletek céljára. Az arab nacionalisták reményét a törököktől való önállóságra és függetlenségre Nagy-Britannia és Franciaország november 8-i nyilatkozata újjáélesztette. A két ország közösen megállapította, hogy háborús céljukat, a törökök által elnyomott népek felszabadítását elérték, és hajlandók Szíriában és Mezopotámiában független kormányokat létrehozni, melyeknek feladta az országok és népeik szabad fejlődésének szavatolása.

[15]

1918. október 30.

Megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács

A szlovák politikusok 1918. május végén elhatározták egy egységes, a különböző politikai irányzatokat tömörítő szervezet megalakítását. Több hónapos szervezés után 1918. október 30-án alakult meg Turócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács. A Tanács kiáltványában a szlovákok egyedüli jogos képviselőjeként jelölte meg magát. Szerintük a szlovák nemzet az egységes cseh-szlovák nemzet része, s a teljes függetlenség alapján korlátlan önrendelkezési jogot igényelt. Az eredeti nyilatkozat 4. pontja követelte, hogy a szlovákok is képviseltessék magukat a sorsukról döntő békekonferencián. A másnap publikált szövegből, prágai sugallatra, Milan Hodža változtatása nyomán ez már hiányzott. Másnapra ugyanis a szlovák politikusok nagy része már elfogadta a csehszlovák államegység gondolatát.

[16]

1918. október 30.

Kitör az őszirózsás forradalom a fővárosban

"Miért tilos az Budapesten, ami megengedett dolog Prágában, Zágrábban? Hát a magyar nemzet még most is az utolsó nép maradjon?" A magyar Nemzeti Tanács katonákhoz intézett október 30-i keltezésű kiáltványában e két szónoki kérdés a forradalom kirobbanása előtti bizonytalanságot tükrözte.

[17]

1922. október 30.

A római menetelés után Mussolinié lesz a hatalom

A `római meneteléssel`, feketeinges híveinek bevonulásával Benito Mussolini arra kényszeríti III. Viktor Emánuel királyt, hogy kinevezze miniszterelnökké. Az egykori néptanító és az olasz szocialista pártlap, az `Avanti!` főszerkesztője, miután 1919-ben szakított a szocialistákkal, megalapította a `Fasci di combittimentó`-t, s ebből jött létre 1921 novemberében a `Partito Nazionale Fascista`. A fasiszta párt nyílt erőszakkal tört a hatalom felé és Olaszország első polgári tömegpártjává vált. A mozgalom szocializmus- és kapitalizmusellenes tendenciákat egyaránt egyesít magában. Mussolini sok olasz szemében vitathatatlan vezérré válik, s azt a látszatot kelti, hogy a háború utáni gazdasági és politikai válságból ki tudja vezetni az országot.

[18]

1938. október 30.

Az H. G. Wells írta Világok háborúja című műből Orson Welles által készített rádiójáték pánikot kelt az Egyesült Államokban

[19]

1947. október 30.

Megkötik az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény

23 állam részvételével Genfben megkötik az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT) a világkereskedelem liberalizálása érdekében. Az egyezmény célja, hogy az országok közötti kereskedelemben a mennyiségi korlátozásokat eltöröljék, és a vámokat mérsékeljék. A GATT terjedelmes szerződésrendszer, mely nagyszámú kölcsönös megállapodásból áll. Hosszú listáját tartalmazza azoknak az engedményeknek, melyeket az egyes államok a másiknak adnak. Szabályokban rögzíti a kereskedelempolitika irányelveit. Valamennyi szerződő állam (GATT-állam) a "kitüntetett államok" sorába tartozik, akik természetszerűen élvezik mindazokat az előnyöket, melyeket az aláíró állam egy másik országnak biztosít.

[20]

1956. október 30.

A forradalmárok megostromolják a budapesti pártbizottság székházát

Az 1956 októberi forradalomban a budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületét, amelyet a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tartottak, október 30-án a felkelők megpróbálták ellenőrzésük alá vonni. Az őrség tüzet nyitott a tömegre. A hírre a környékről egyre több fegyveres felkelő gyűlt össze és viszonozták az őrség tüzét. Közel három órán át tartott a pártház ostroma, miközben az ÁVH-sok a mentősökre is lőttek. A csata kimenetelét kora délután az ostromlottak megsegítésére érkezett esztergomi harckocsik döntötték el, amelyek ágyúikkal tévedésből a pártházat lőtték rommá. A védők beszüntették az ellenállást, s a kijövő parlamentereket (Asztalos János, Papp József, Mező Imre) lelőtték. A felkelők elfoglalták az épületet, a feldühödött tömeg több védőt meglincselt, de a harcban számos felkelő is meghalt. A védők közül 23 áldozata volt az ostromnak és a népítéletnek. Ugyanezen a napon a rommá lőtt Nagykörúton a szovjet páncélosok m egkezdték a kivonulást Budapestről.

[21]

1975. október 30.

Meghal Hertz, Nobel-díjas német fizikus

A híres fizikus, Heinrich Hertz unokaöccse volt. Göttingen, München és Berlin egyetemén tanult. 1913-ban nevezték ki tanársegédnek a berlini egyetem fizikai tanszékére, itt dolgozott együtt James Franckkal. 1925-ben a hallei, 1928-ban a berlini egyetem fizikaprofesszora lett. 1932-ben módszert dolgozott ki a neonizotópok szétválasztására. 1945-54 között a Szovjetunióban kutatott, majd a berlini Siemens kutatólaboratórium igazgatója, 1961-ig a lipcsei Fizikai Intézet professzora és igazgatója volt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Franckkal közösen végzett kísérleteik során igazolták, hogy az atomok a velük ütköző elektronoktól csak pontosan meghatározott energiaértékeket képesek átvenni. Ez az energia az ionizációs potenciál, értéke elemenként más és más. Ezzel megdöntötték azt a korábbi tapasztalatot, hogy az atomok állandó képződmények, mert kísérletük az atom kvantált energiaállapotaira utalt. Méréseik azt is kimutatták - amit Niels Bohr előre látott - hogy az egyes elemek által kisugárzott fény az adott anyag lehetséges atomi energiaállapotainak felel meg. Az elektronok és atomok közötti ütközés törvényeinek felfedezéséért megosztva elnyerték az 1925-ös fizikai Nobel-díjat. Berlinben halt meg.

[22]

1983. október 30.

Választásokat tartanak Argentínában

A tízévi katonai uralom után Argentínában megrendezett első választásokon a szociáldemokrata orientációjú Polgári Radikális Unió jelöltje, Raúl Alfonsín győz, aki az országban helyre kívánja állítani a demokratikus viszonyokat. Más dél- és közép-amerikai államokban továbbra is katonák kormányoznak és polgárháborúk dúlnak. Az 1982-es falklandi konfliktusban elszenvedett vereség után a katonák Argentínában ismét a pártok kezébe adták a hatalmat. Alfonsín azt tűzte ki céljául, hogy a gazdaság felélénkítése mellett (Argentína 38 milliárd dolláros adósságával a harmadik helyen áll a világ legeladósodottabb országai sorában) a katonai diktatúra idején elkövetett terrorcselekmények tetteseit is felelősségre vonja.

[23]

1995. október 30.

Megnyitják Budapest hetedik hídját

1995. október 30-án adták át rendeltetésének Budapest hetedik közúti hídját Lágymányoson, amelynek építése 16 milliárd forintba került. A mintegy 500 méter hosszú, 30 méter széles hídon kétsávos autópályát ű és bicikliutat alakítottak ki. Az átadás idejére elkészítették a villamospálya helyét is, de befejezésére még nem jutott pénz, s azóta is vita folyik a budai oldalon továbbfutó leendő nyomvonalról. Nagyrészt elkészültek a hídhoz kapcsolódó utak is. A híd világítását világszerte egyedülálló módon, tükrökre eső reflektorfénnyel oldották meg. A híd tervezője Sigrai Tibor volt, aki húsz éve foglalkozott ezzel a létesítménnyel. A híd elnevezésével kapcsolatban hosszabb önkormányzati- és sajtóvita folyt, névadóként felmerült több korábbi ismert személyiség neve, de végül maradt a `semleges` Lágymányosi név

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra