Mi történt a szülinapomon?
Hónap: október • Nap: 02
1465. október 2.
I. Mátyás tudatja II. Pál pápával, hogy mivel a török nem támad, ő sem kezd támadást
1471. október 2.
Kázmér herceg seregeivel Lengyelországból megindul I. Mátyás ellen
1472. október 2.
I. Mátyás Kisszeben városát Kassa és Buda városok kiváltságával ruházza fel
1604. október 2.
Kitör a Bocskai-felkelés
Ciprián Concini váradi alkapitány elfoglalja Bocskai várát, Szentjobbot. Az első Habsburg-ellenes magyar felkelés vezetője, Bocskai István kelet-magyarországi nagybirtokos korábban Erdély Bécs felé orientálódásának elkötelezett híve, a `tizenöt éves háború` sikeres hadvezére volt. Bécs azonban nem méltányolta az Erdély és a Habsburgok közötti közvetítő szolgálatait. Vallását - a reformátust - sorozatos támadások érték a császáriak részéről. Ennek ellenére mégsem önszántából vállalkozott a Habsburg-ellenes mozgalom vezetésére. A Temesvár környékén gyülekező törökbarát emigránsok vezére, Bethlen Gábor (a későbbi fejedelem) tudatosan a császáriak kezére juttatott iratokkal azt a benyomást keltette, hogy Bocskai előrehaladott tárgyalásokat folytat a Portával. Bocskai birtokaira császári hadak támadtak. 1604. október 15-én kisebb császári egységek felett aratott győzelme, a királyi katonai adminisztráció összeomlását vonta maga után Kelet-Magyarországon. Nagyobbrészt hajdúkból álló hadai - miközben majd minden csatát elvesztettek - lényegében az egész királyi Magyarországra, beleértve a Dunántúlt is, kiterjesztették hatalmukat. (A neki nyújtott török katonai segítség kimerült abban, hogy 1605 őszén a zavarosban halászva visszavették maguknak Esztergomot.) Bocskai hinni kezdett abban, hogy Erdély mellett a királyi Magyarország trónját is megszerezheti. Végül azonban Bocskai a lengyel emigrációból visszatért Illésházy hatására lemondott királyi terveiről, olyan garanciákért cserében, amelyek biztosították a magyar rendiség és a protestantizmus pozícióit. Bocskai végrendeletét szokás a különálló Erdélyből a magyarságra háramló előnyök felismerése kezdetének tekinteni.
1616. október 2.
Megszületett Andreas Gryphius német költő
Andreas Greif néven Glogauban (ma: Glogow, Lengyelország) látta meg a napvilágot. Schönborner palotagróf udvarában házitanítóskodott, aki nemesi címet és magiszteri fokozatot adományozott neki és költővé koronázta. Költőként hazafias szonettjeivel aratott sikereket, de drámaíróként sokkal jelentősebb volt. Tragédiáinak témáját sokszor az antik korból vette, de korabeli eseményeket is feldolgozott. Cardenio és Celinde című műve az első német polgári szomorújáték. Vígjátékokat írt Shakespeare, Plautus és Terentius nyomán. Híres műve A német Horribilicribrifax, amelyben a harmincéves háborúból visszatért szájhősöknek `állított emléket`. Feldolgozta a Rómeó és Júlia témát is, sziléziai tájszólásban paraszti környezetben játszódó vígjátékot írt belőle. Kiváló tudós volt, állítólag 13 nyelven beszélt, s kis túlzással a német Shakespeare-nek nevezték. Szülővárosában hunyt el 1664. június 16-án.
1761. október 2.
Meghal Mikes Kelemen
Rodostóban több évtizedes száműzetésében meghal Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc hű embere. Mikes Zágonban született 1690-ben. Apja székely nemes volt, aki részt vett a Thököly felkelésben, ezérta Habsburgok kivégezték. Mostohaapja után katolizált, tizenhét éves koráig Kolozsváron a jezsuiták iskolájában tanult. 1707-ben II. Rákóczi Ferenchez került apródnak. Ettől kezdve élete elválaszthatatlan a fejedelemtől. 1711-ig a szabadságharc eseményeinek részese. A bukás után Rákóczival együtt távozott az országból, vállalva a száműzetést. Előbb Lengyelo.-ba, Angliába, majd 1713-ban Danzigon (Gdansk) át Franciaországba követte fejedelmét. Megismerte Párizst, megtanult franciául. A szultán hívására 1717-ben az Oszmán Birodalom területére ment. A bujdosókat végül 1720-ban a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóba telepítették le. Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át szemtanúja volt az emigráció életének. Erről adott képet Törökországi Levelek c. fiktív, egy gr. P. E. nevezetű, Konstantinápolyban élő nénjéhez címzett levélgyűjteményében, melyet valószínűleg 1735 után írt francia irodalmi példára. A fejedelem halála után 1738 - 39-ben még egyszer közel került hazájához Rákóczi József vállalkozása kapcsán; látta Erdély határát, amikor követségbe ment a moldvai vajdához. 1741-ben Mária Terézia elutasította amnesztia iránti kérését. Egyhangú emigráns életét irodalmi munkássággal töltötte ki: francia munkákat fordított. A kuruc bujdosók az évtizedek alatt sorra elhaltak mellőle, 1758-ban ő lett a magyar kolónia `basbugja`, vezetője. Közben egy ideig udvarolt Kőszeghy Zsuzsikának, Kőszeghy Pál leányának, de a leány Bercsényi Miklóshoz ment feleségül.
1847. október 2.
Megszületett Paul von Hindenburg német tábornok és államférfi
Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg a poroszországi Posen-ben született. 1870-ben részt vett a francia-porosz háborúban, 1903-ban tábornoki rangot kapott, majd 1911-ben visszavonult. Az I. világháború kitörésekor azonban visszahívták, s 1914-15-ben több győzelmet aratott az oroszok felett. Ezután a nyugati fronton, az ún. Hindenburg-vonalon megbízták a német csapatok irányításával. Miután megerősítette a francia arcvonalat, 1917-ben megkötötte a német-orosz fegyverszünetet Breszt-Litovszkban. A franciáktól elszenvedett vereség után fegyverszünetet kért, amely 1918-ban szentesítette a német vereséget. 1925-ben őt választották a Német Köztársaság második elnökévé, majd 1932-ben újraválasztották. Végig az alkotmány pontos tiszteletben tartásával kormányzott, de 1933-ban hagyta magát meggyőzni von Papentől, s kinevezte Adolf Hitlert birodalmi kancellárrá. Nem sokkal ezután, 1934. augusztus 2-án Neudeck-ben elhunyt.
1848. október 2.
Az osztrák hadügyminiszter felhívást intéz Jellasics támogatása érdekében
Theodor Baillet de Latour gróf a magyarországi és erdélyi katonai parancsnokokat uszítja a magyar kormány ellen.
1848. október 2.
Az erdélyi szász egyetem feliratot intéz az uralkodóhoz
A Királyföld közvetlen birodalmi fennhatóság alá helyezését kéri.
1848. október 2.
Lemond miniszterelnöki megbízatásáról Batthyány Lajos gróf
A miniszterelnök lemondását Bécsben jelenti be.
1850. október 2.
Neszmély (Komárom vm.) parasztsága rátámad a bordézsma behajtóira
1851. október 2.
Megszületett Ferdinand Foch francia marsall
Tarbes-ban látta meg a napvilágot. Metzben a Saint-Clement jezsuita kollégiumban tanult, itt érte az 1871-es francia vereség híre, amely mély nyomot hagyott benne. A fegyverszünet után visszatért az iskolába, de Metz akkor már német város volt. Ekkor határozta el, hogy katona lesz, és visszaszerzi hazájának Elszászt és Lotharingiát. Két évig tanult Párizsban az Ecole Polytechnique-on, majd 1873-ban a tüzérségi iskola növendéke lett, ahol mind műszaki ismereteivel, mind lovaglótudásával kitűnt. 1885-ben a Katonai Főiskola hallgatója lett, majd tíz év múlva már őrnagyként adjunktus ugyanott. Nemsokára a harcászat elméletét oktatta, mint professzor. Később különböző csapattiszti és törzskari beosztásokban szolgált, tapasztalatokat gyűjtött. 1908-ban már dandártábornok volt, és Clemenceau kormányfő az iskola parancsnokává nevezte ki. Hadvezetési elveit két tanulmányában fogalmazta meg: A háború elvei, 1903, A hadvezetésről, 1904. A `gondolat` és az `akarat` voltak tanításainak kulcsszavai. 1911-ben hadosztályparancsnok lett, 1913 augusztusában a lotharingiai határt védő XX. hadtest parancsnokává nevezték ki. Az első világháború elején a Marne mellett harcolt, s állhatatossága tette lehetővé, hogy a franciák megakadályozták a német áttörést. Az yser-i és ypres-i csatákban is sikert ért el, összehangolva a francia, angol és belga csapatok erőfeszítéseit. 1917 májusában kinevezték a hadügyminiszter vezérkari főnökévé, ez főleg tanácsadói poszt volt. 1918 márciusában a francia és angol vezetők megbízták, hogy `koordinálja a szövetséges hadseregek hadműveleteit a nyugati fronton.` Később hatáskörét kiterjesztették az olasz frontra is, májusban pedig hivatalosan az antant főparancsnoka generalisszimusza lett. A július 18-i marne-aisne-i és az augusztus 8-i amiens-i páncélos támadással visszaszorította a németeket. Ezután kinevezték marsallnak. 1918. november 8-11. között Compiegne-ban ő szabta meg a fegyverszünet feltételeit. November 26-án visszatért Metzbe, elérve élete célját: visszaszerezte Elszászt és Lotharingiát Franciaországnak. A francia fővárosban hunyt el 1929. március 20-án. Nevét Párizs egyik nagy sugárútja viseli.
1852. október 2.
Megszületett Sir William Ramsay angol kémikus
Robert Bunsen tanítványa volt 1871-ben a Heidelbergi Egyetemen, majd Angliában a Bristoli, 1887-1913 közt a Londoni Egyetem kémiaprofesszora lett. Kezdetben az alkaloidák élettani hatását vizsgálta, s felismerte kapcsolatukat a piridinnel, egy a benzolhoz hasonló, nitrogéntartalmú szerves vegyülettel. John Shields-szel közösen, némi módosítással igazolta Eötvös Loránd szabályát, amely a folyadékok felületi feszültsége és a hőmérséklet között állapított meg összefüggést. 1892-ben Lord Raleigh brit fizikus felkérte a vegyészeket, próbálják megmagyarázni, miért kisebb a vegyületekben előforduló nitrogén atomsúlya a légkörben előforduló gázénál. Ramsay feltételezte, hogy a légköri nitrogént egy nehezebb gáz szennyezi, s miután Raleigh-vel kivonták a levegő oxigénjét és nitrogénjét, 1894-ben egy semleges gázra, az argonra bukkantak. Ez alkotja a légkör majd egy százalékát. Egy évvel később Ramsay héliumot állított elő a kleveit nevű ásványból, elsőként különítve el a legkönnyebb nemesgázt. 1903-ban mutatta ki, hogy a rádium radioaktív bomlása során folyamatosan keletkezik hélium, ez elősegítette a nukleáris reakciók megértését. A periódusos rendszerből arra következtettek, hogy még legalább három nemesgáznak kell lennie. 1898-b an M. W. Travers-sel alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson cseppfolyósított levegőből el is különítette ezeket: a neont, a kriptont és a xenont. 1910-ben a rádium emanációjában kimutatta az utolsó nemesgázt, a radont - így ő az egyetlen, aki egy egész elemcsalád felfedezésében részt vett. 1888-ban lett a Royal Society tagja, 1902-ben lovagi rangot kapott. 1904-ben kémiai Nobel-díjat kapott `a levegőben előforduló közömbös gázok felfedezéséért és a periódusos rendszerben elfoglalt helyük meghatározásáért.`
1869. október 2.
Megszületett Mahatma Gandhi
1876. október 2.
I. Ferenc József elutasítja II. Sándor cár katonai javaslatát
A javaslat szerint Ausztria-Magyarországnak meg kellene szállnia Bosznia-Hercegovinát ill. Bulgáriát, és be kellene avatkoznia a szerb-török háborúba.
1889. október 2.
Megrendezik az első Pánamerikai Kongresszus Washingtonban
James Gillespie Blaine amerikai külügyminiszter kezdeményezésére Washingtonban megrendezik az első Pánamerikai Kongresszust.
Blaine, a Republikánus Párt egyik alapítója, 1881-es és 1889-es sikertelen elnökjelölése után külügyminiszter lett, s e minőségében fellépett a Monroe-doktrínának nevezett imperialista politika ellen. Erőfeszítései ugyan kevés sikert értek el, ennek ellenére 1889. október 2-án sikerül Washingtonban összehívni a 19 ország részvételével ülésező első Pánamerikai Kongresszust. Tervei - vámunió létrehozása és egy viták esetén választott bíróság felállítása - a résztvevők bizalmatlanságán mégis megfeneklenek. A kongresszus egyetlen eredménye, hogy az amerikai fővárosban sikerül felállítani a Pánamerika Szövetség irodáját, ami később az amerikai kérdések, problémák és érdekek képviseletére egyfajta "klíring-hitvallássá" fejlődik.
1899. október 2.
Az uralkodó fölmenti Thun gróf osztrák miniszterelnököt
Manfred Clary-Aldringen grófot kinevezi osztrák földművelésügyi miniszterré, és megbízza a minisztertanácsban való elnökléssel.
1901. október 2.
Országgyűlési képviselőválasztások kezdődnek Magyarországon
A mandátumok mrgoszlása:
Szabadelvű Párt 279,
Függetlenségi Kossuth Párt 75,
Néppárt 25,
nemzetiségek 16,
Ugron-Párt 11,
párton kívüli 7.
1907. október 2.
Enrico Caruso megbukik Budapesten
Enrico Caruso olasz operánekes világkörüli turnéja során a budapesti Operaházban Verdi: Aida című operájában Radames szerepében lépett fel. A vendégszereplés azonban balul ütött ki: a művész Pesten - indiszponáltsága miatt - megbukott, a közönség kifütyülte.
1916. október 2.
Betiltják a Tett című folyóiratot
A folyóiratot `háborúellenesség` és `nemzetgyalázás` vádjával a belügyminiszter 6267/1916. számú rendelete tiltja be.
1917. október 2.
Megszületett Harmatta János klasszika-filológus
Hódmezővásárhelyen született, 1938-ban végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin-magyar szakát. 1943-44-ben középiskolai tanáraként, 1944-48-ig az ELTE BTK latin tanszékén tanársegédként dolgozott, 1948-52 között a görög tanszéken intézeti tanár, majd 1952-88-ig az ELTE indoeurópai nyelvtudományi tanszék vezető egyetemi tanára volt. 1988-tól nyugdíjas, tudományos tanácsadó. 1967-89-ben az MTA Ókortudományi Kutatócsoport vezetője, az Ókortudományi Társaság elnöke, 1990-től tiszteletbeli elnöke. 1970-től az MTA levelező, 1979-től rendes tagja. A Nemzetközi Akadémia Unió elnöke. Kutatási területe: az indoeurópai összehasonlító nyelvészet, az indológia, az iranisztika, az ókori irodalomtörténet és az ókori történelem. 1973-ban Herder-díjjal, 1990-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 2003-ban pedig Akadémiai Díjat kapott. Budapesten hunyt el 2004. július 24-én.
1924. október 2.
Elfogadják a genfi jegyzőkönyvet
A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.
1927. október 2.
Meghal Svante August Arrhenius svéd tudós
A modern fizikai kémia egyik kimagasló tudósa Wijk-ben született 1859. február 19-én. 1903-ban kapott kémiai Nobel-díjat `az disszociációelméletének kidolgozásáért és a kémia fejlesztésében elért rendkívüli eredményeiért`. Disszociációelméletét 1887-ben tette közzé Wilhelm Ostwald német fizikussal közösen megjelentetett munkájában. Másik kutatási területe a kozmonológia volt, a bolygórendszerek keletkezését vizsgálta. 1908-ban közzétett `pánspóra` hipotézisében a földi élet eredetére keresett magyarázatot, s azt vallotta, hogy az élet a Földön kívül keletkezett, mégpedig úgy, hogy a világűrből spórák jutottak bolygónkra, amelyek itt elszaporodtak, s ennek a fertőzésnek a következménye a földi élet. Stockholmban hunyt el.
1935. október 2.
Megkezdik a Bodor-kút építését a Margitszigeten
Bodor Péter erdélyi ezermester tervei alapján az 1820-as évek elején zenélő kutat állítottak fel Marosvásárhelyen, amely hatóránként egy dallamot játszott el. Az 1911-ben lebontott építmény másolatát 1935. október 2-án kezdték el építeni a Margitszigeten. Az eredeti tervek hiányában - leírások alapján - Páll Andor és Jankó Gyula rekonstruálta a kutat. Az újjávarázsolt zenélő kutat 1936 nyarán adták át, az eredetihez képest annyi módosítással, hogy az immár villannyal működő orgona óránként szólalt meg. A Bodor-kút a II. világháborúban súlyosan megrongálódott, később újjáépítették, de hamarosan ismét elhallgatott. Legújabb felújítása 1984-ben kezdődött meg. 1985. december 21-én átadták - az akkor félóránként zenélő - kutat. Ma már ismét hallgat.
1937. október 2.
Megkezdődik a `Vásárhelyi találkozó`
Az erdélyi magyar ifjúság 187 képviselője találkozik Marosvásárhelyen. Állást foglalnak a fasizmus ellen és a román demokratikus erőkkel való összefogás mellett.
1937. október 2.
Ifjúsági gyűlést tartanak Marosvásárhelyen
Vásárhelyi Találkozó néven Marosvásárhelyen tartották meg az erdélyi magyar ifjúság gyűlését. Az összejövetel október 4-ig tartott. A résztvevők állást foglaltak a fasizmus ellen és a román demokratikus erőkkel való összefogás mellett. Ez az ún. Vásárhelyi Hitvallás az elkövetkező években a népfrontgondolaton nyugvó demokratikus egységmozgalom egyik legfontosabb alapja lett.
1938. október 2.
Megkezdi működését az első gázturbina
A turbinát Jendrassik György szabadalmaztatta 1928-ban.
1941. október 2.
Megkezdődik a moszkvai csata
Fedőneve: `Tajfun-hadművelet`.
1944. október 2.
Leverik a varsói felkelést
1944. augusztus 1-jén Varsóban - a londoni emigrációs kormány kezdeményezésére - fegyveres felkelés tört ki a német megszállók ellen. A lakosság, az óriási veszteségek ellenére, két hónapig támogatta a felkelőket, remélve, hogy a mintegy 100 kilométerre álló szovjet csapatok segítenek a németek elleni harcban. Ez elmaradt, s végül október 2-án a fasiszta megszállóknak sikerült elfojtaniuk a felkelést. A harcok során 200 ezer ember vesztette életét.
1944. október 2.
Székelyföldön visszaállítják a régi román királyi közigazgatást
Ezzel sorozatos terrorakciók kezdődnek a lakosság ellen.
1958. október 2.
Megalakul a független Guineai Köztársaság
A nyugat-afrikai guineai tengerpartot a portugálok fedezték fel, és franciák gyarmatosították a XIX. században. 1946-tól tengerentúli területként a Francia Unióhoz tartozott. 1958. szeptember 28-án népszavazást tartottak az országban, amelynek eredményeként az év október 2-án megalakult a független Guineai Köztársaság. Az első elnök a felszabadító mozgalom legendás alakja, Ahmed Sekou Touré lett, ő volt egyben a Guineai Demokrata Párt (PDG) - az egyetlen hivatalosan engedélyezett párt - főtitkára is. Sekou Touré szocialista forradalmat hirdetett, 1975-ben pedig betiltotta a magánkereskedelmet. 1979-ben hivatalosan is egybeolvasztották a párt- és állami funkciókat, az ország nevét Guineai Forradalmi Népi Köztársaságra változtatták. Sekou Touré 1984. évi váratlan halála után katonai junta vette át a hatalmat. A katonák hatályon kívül helyezték az 1982-es alkotmányt, feloszlatták a parlamentet, visszakeresztelték az országot Guineai Köztársaságra.
1980. október 2.
Bemutatják a Csontváry életéről készült filmet
A `Csontváry néven festő` Kosztka Mihály Tivadar művészetét életében félreértések, becsmérlés és feledés kísérte. Művei majdnem elpusztultak. Az 1958. évi brüsszeli világkiállításon mutattak be képeiből, majd 1965-ben Budapesten rendeztek festményeiből kiállítást.
Huszárik Zoltán filmrendező évekig készült filmen megörökíteni a külvilág értetlensége és önmaga szigorú öntörvényének igénye és esendő emberi gyengesége között őrlődő magyar művészsors szimbólumát. Huszárik ezt a filmet, mint a nagysikerű "Szinbád" filmjét is, Latinovits Zoltán főszereplésével tervezte. Ám Latinovits, korai halála miatt, e szerepet már nem játszhatta el. Alig egy évvel a bemutató után, 1981. október 15-én, 50 éves korában Huszárik Zoltán is örökre eltávozik.
1988. október 2.
Véget ér a szöuli olimpia
A szöuli olimpia ismét nagy magyar sikereket hozott. Helsinki (1952) után a legtöbb aranyérmet szerezte Magyarország, 11-et. Legeredményesebbek az úszók voltak 4 arany, 2 ezüst (Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Szabó József), dupláztak az öttusázók, jól szerepeltek a kajakosok, a birkózók, a kardcsapat, és Magyar Zoltán legendás szereplését lólengésben folytatta Borkai Zsolt. A nemzetek nem hivatalos pontversenyében 209 ponttal az igen előkelő hatodik helyet szereztük meg. A sportsiker jól egészítette ki a Dél-Korea és hazánk között ugyancsak ekkor kezdődő diplomáciai nyitást.