Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember • Nap: 25
Hónap: szeptember • Nap: 25
18 találat
[1]
1513. szeptember 25.
Balboa megpillantja a Csendes-óceánt
1513. szeptember 25-én a spanyol felfedező, Vasco Nunez de Balboa átvágott a Panama-szoroson. Így ő lett az első európai, aki megpillantotta a Csendes-óceánt. A Panama-szorost még 1501-ben fedezte fel egy másik spanyol kalandor, Don Rodrigo de Bastidas. Utána egy évvel meglátogatta ezt a helyszínt maga Kolumbusz Kristóf is. Amerika felfedezője egyébként negyedik, utolsó újvilági utazásán vett részt ekkor. Balboának helybéli indiánok, illetve kísérői javasolták, hogy érdemes felmásznia egy magaslatra, mert onnan egy eddig ismeretlen tengert pillanthat meg. Eredetileg `Déltengernek`, Déli-tengernek nevezték (Mar del Sur) ezt a nagy vizet, mivel a földszorostól délre helyezkedett el. A Csendes-óceán mai nevét egyébként Magellánnak, a portugál hajósnak köszönheti, aki 1520 táján járt errefelé. Hat évvel az óceán felfedezése után, 1519-ben lefejezték Balboát, miután összetűzésbe keveredett Pedrarias-szal, az ottani spanyol kormányzóval. Balboát egyébként annak a városnak, Aclának a főterén végezték ki, amelyet éppen ő alapított pár évvel azelőtt.
[2]
1555. szeptember 25.
Megkötik az ágostai (augsburgi) vallásbékét
V. Károly és a birodalmi rendek megkötik az augsburgi vallásbékét. Megszűnik az eddigi vallási egység és az egész birodalomban, elismerik jogilag a `Confessio Augustaná`-t (Ágostai Hitvallás 1530. VI. 25.), a lutheri tanításokat. Ezzel befejeződnek a reformáció korának vallási harcai.
A birodalom fejedelmeinek most már joguk van dönteni arról, hogy a két felekezet közül melyikhez tartozzék a tartomány a "cuius regio - eius religio" ("akié a föld - azé a vallás) elvének megfelelően az alattvalók a fejedelem vallását kell hogy kövessék. Ha erre nem hajlandók, ki kell vándorolniuk.
Problematikus az áttérés az egyházi fejedelmek esetében, mert ha a lutheri hitre térnek át, elvesztik hatalmukat és földjüket, mely a katolikus egyház birtokában marad.
Bár az augsburgi vallásbéke véget vet a vallási küzdelmeknek, végső soron mégiscsak a vallásszakadás dokumentuma, és mint ilyen, új robbanóanyag a majdani vitákhoz.
Az, hogy a fejedelmeknek joguk van eldönteni, melyik hitet választják, erősíti hatalmukat, és lényegesen csökkenti a császár befolyását. Ezáltal a birodalmi rendek laza szövetségévé alakulnak.
[3]
1657. szeptember 25.
Megszületett Thököly Imre
A Habsburgok elleni harc egyik vezéralakja Késmárkon látta meg a napvilágot. Apja részt vett a Wesselényi Ferenc nádor vezette főúri összeesküvésben, amiért 1670-ben jószágvesztésre ítélték, s ezután váratlanul meghalt. Hívei a teljes árvaságra jutott fiát Erdélybe menekítették, ahol Nagyenyeden tanult. 1678-ban indította meg Habsburg-ellenes függetlenségi harcát, miután a bujdosók vezérükké, majd 1680-ban a kuruc seregek fővezérévé választották. Rövidesen elfoglalta Kassát, Felső-Magyarországot és a bányavárosokat. 1682-ben feleségül vette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét. A házassággal kezére került Rákóczi-birtokok jelentősen megnövelték a fölkelés anyagi lehetőségeit. Szövetségre lépett a török Portával, a szultán 1682-ben királyi címet adott neki, de ő csak a Felső-Magyarország fejedelme címet használta. Sikertelenek maradtak a tartós francia kapcsolatok megszerzésére irányuló törekvései, és ezért jobbára csak a hanyatló török birodalom szövetségére támaszkodhatott. Amikor a törökök 1683 szeptemberében vereséget szenvedtek Bécs alatt, s megindult a Habsburg ellentámadás, ez megpecsételte Thököly sorsát is. A budai pasa 1685 tavaszán - hogy kiszolgáltatásával békét vásároljon a császártól - Nagyváradon elfogatta, s ezzel összeomlott a felső-magyarországi fejedelemség. Bár végül a Porta hamar visszaadta szabadságát, korábbi pozícióját már nem sikerült visszaszereznie Thökölynek. Apafi halála után, 1690 szeptemberében a zernyesti csatával megszerezte ugyan még Erdélyt, s fejedelemmé választották, de a Lajos badeni őrgróf vezette császári csapatok már két hónap múlva kiszorították az országból. Thököly a török seregben harcolt tovább a Habsburgok ellen. Foglyul ejtett császári főtisztekért cserébe elérte felesége, Zrínyi Ilona szabadon bocsátását. Az 1699-es karlócai béke kimondta száműzését, s a Porta 1701-ben a kisázsiai parton Nikodémiát jelölte ki híveivel tartózkodási helyéül. Ott hunyt el 1705. szeptember 13-án. Hamvait 1906-ban hazahozták, és a késmárki evangélikus templomban helyezték el.
[4]
1768. szeptember 25.
A szultán hadat üzen Oroszországnak
III. Musztafa török szultán hadat üzen Oroszországnak. Ennek okául az szolgált, hogy a lengyelek és oroszok közötti harcok átterjedtek török területekre is. Miután a lengyel nemesség 1768. II. 29-én megalakította a bari konföderációt abból a célból, hogy lerázza az orosz uralmat, Oroszország beavatkozott. A konföderáció viszont segítséget kapott Franciaországtól azáltal, hogy a törököket rávették az Oroszország elleni fellépésre. Az ekkor kitörő háború 1774-ig tartott az Oroszország területi nyereségével végződött.
[5]
1791. szeptember 25.
Megszületett Markó Károly festőművész
A magyar tájképfestészet első, nagy hatású, iskolát teremtő mestere Lőcsén látta meg a napvilágot. Gyermekkorában apjától tanult rajzolni és festeni. 1818-ban Pestre ment tanulni, 1822-től a bécsi akadémián folytatta tanulmányait. A tanulóévek után Kismartonban és Gömörben dolgozott, ekkor festette fiatalkori fő művét a Napfényes Visegrádot. 1832-ben Rómában telepedett le, ekkor készültek nagyszabású művei: Róma látképe, Szüret. 1843-ban súlyos szembaj támadta meg, kezelésére Firenzébe költözött. Itt készült a nagy méretű Naplemente a bécsi képtár részére. 1847-től a Firenze melletti Villa Apeggiben élt. Bár élete nagy részét külföldön töltötte, tanítványai és a Műegylet kiállításai révén a magyar művészeti élettel rendszeres volt a kapcsolata. Markó, korának egyik leghíresebb tájképfestője gondos elmerüléssel, klasszicista stílusban festette a képeit. Számos festménye van külföldön köz- és magángyűjteményekben. Önarcképe a firenzei Uffizi képtárban látható. Villa Appeggi-ben hunyt el 1860. november 19-én. Művészi hagyatékát 1861-ben közadakozásból a Képcsarnok-egylet vette meg, a Nemzeti Múzeum számára.
[6]
1848. szeptember 25.
Uralkodói nyílt parancs érvényteleníti Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki megbízatását
[7]
1876. szeptember 25.
Megszületett Ódry Árpád színész
A Nemzeti Színház tagja volt, de dolgozott a Magyar Rádió főrendezőjeként, s ő volt a Színművészeti Akadémia igazgatója is. Színészként elsősorban tragikus szerepekben játszott, kiváló Shakespeare- és Ibsen-hősként aratott sikereket. 1912-től haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban, többek között Shakespeare, Schiller, Ibsen, Shaw és Strindberg drámákat. Eredeti beszédhibáját leküzdve a tökéletességig fejlesztett beszédkultúrájával tűnt ki. Tanárként a tiszta és a kulturált beszédstílus átadásán fáradozott. Színészi stílusára jellemző, hogy a klasszikus szerepeket is realisztikusan, pátosz nélkül játszotta. Gyakran filmezett is. A magyar fővárosban hunyt el 1937. április 4-én. Nevét viseli a budapesti Ódry Színpad.
[8]
1897. szeptember 25.
Megszületett ifj. Csonka János gépészmérnök
Édesapjával és testvéreivel Budapesten a két világháború között jelentős iparvállalatot hozott létre, ahol a különféle motorok, segédmotorok, szerszám- és mezőgazdasági gépek szerkesztésében és precíziós gyártásának megszervezésében vett részt. A magyar automobilizmus érdekében is eredményes munkát fejtett ki. Vállalatánál, a Csonka Gépgyárban korát megelőzve szociális létesítményeket alapított. Miután 1948-ban gyárát államosították, külföldre távozott, s az Egyesült Államokban megbecsült mérnökként dolgozott 1973-ig. Testvérével széles körű kísérleteket folytattak mikrokarburátornak nevezett találmányukkal. A hangsebesség közelében porlasztó karburátorral 15 százalékos benzinmegtakarítást sikerült elérni az egész működési tartományban, meglepően tiszta kipufogás mellett. Buffalo-ban hunyt el 1981. június 5-én.
[9]
1902. szeptember 25.
Megszületett Takács Jenő zeneszerző
Cinfalván (Siegendorf) született, zenei tehetsége már soproni iskolás korában megmutatkozott, tizenöt éves korában komponálta első műveit. A bécsi zenei akadémiára járt zongorázást és zeneszerzést tanulni. Zenei pedagógusként és népzene- kutatóként Kairóban dolgozott 1927 és 1933, majd 1934 és 1937 között, később a Fülöp-szigeteken és Magyarországon, miközben koncertkörutakat tett. Hangversenyezett Európában, a Távol Keleten és az Amerikai Egyesült Államokban. 1942-48 között a pécsi konzervatórium igazgatója, 1949-től a genfi és a lausanne-i konzervatóriumok vendégprofesszora, 1952-től a cincinnati egyetem tanára, 1970-től nyugalmazott professzora. Írt baletteket, zenekari műveket, kamarazenét és zongoraműveket. Zeneirodalmi munkássága is jelentős. Egyebek között megkapta az Osztrák Állami Díjat, és az Osztrák Köztársaságnak a tudományos és művészeti tevékenységért odaítélhető érdemrendjét is. 1990-ben megkapta a Bartók-Pásztory Ditta díjat. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli tagja. Századik születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetésben részesült. Kismartonban hunyt el 2005. november 14-én.
[10]
1904. szeptember 25.
Apponyi Albert gróf az Egyesült Államokban meglátogatja Theodore Roosevelt elnököt
[11]
1906. szeptember 25.
Megszületett Dmitrij Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerző
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics Szentpétervárott született. Mint zeneszerző már 1926-ban a nyilvánosság elé lépett, hagyományokhoz hű I. (h-moll) szimfóniájával (op.10), amely megalapozta hírnevét. Ezután behatóan foglalkozott a nyugat-európai új zenével. A szimfonikus zenében Csajkovszkij tradícióinak folytatója volt. Alkotásai között egyaránt megtalálhatók a zenekari művek, zongoraművek, kamarazene, valamint operák, oratóriumok és balettek is. II. szimfóniáját 1957-ben mutatták be, s holott élete egyik legőszintébb műve volt, éppen ezt ismerték el Lenin-díjjal, ezáltal érezhette magát biztonságban a korábban sokszor meg nem értett, üldözött művész. Feltételezések szerint a művészt a magyar forradalom ihlette e mű megalkotásakor. 1975. augusztus 9-én hunyt el Moszkvában.
[12]
1913. szeptember 25.
Ausztria nyomására Szerbia kivonul Albániából
[13]
1931. szeptember 25.
A Royal moziban bemutatják az első magyar hangos filmet
Az 1920-as évek végére múlhatatlanul szükségessé vált, hogy az egyetlen magyar filmgyár, a Hunnia hangfelvételre is alkalmas legyen. A filmkészítési kedv további fellendítése érdekében a kormány rendeletet hozott, hogy aki magyarul beszélő hangosfilmet készít, az kedvezményben részesül. Így született meg A kék bálvány, amelynek rendezője Lázár Lajos volt, főszereplője pedig Jávor Pál, aki attól kezdve a legtöbbet foglalkoztatott magyar színész, mai értelemben véve filmsztár lett.
[14]
1932. szeptember 25.
Leleplezik Erzsébet királyné szobrát
A budapesti Eskü téren (ma: Március 15. tér) ünnepélyes körülmények között átadták a tragikus sorsú Erzsébet királyné szobrát. A szobor felállítása régóta tartó ügy végére tett pontot. Még 1898-ban határoztak arról, hogy a királynénak szobrot kell emelni. A kiírt tervpályázatok eredménytelenek maradtak, majd az első világháború akadályozta a végső döntést. 1920-ban a szoborbizottság végre elfogadta Zala György és Hikisch Rezső tervét. A helyszín kiválasztásán is vita volt, szóba került a Szent György tér, a Várkert, a Margitsziget, illetve a Városliget. A kritika vegyesen fogadta a szobrot, mivel a tervek fölött kissé eljárt az idő. Az ünnepségen részt vett Horthy Miklós és családja, a pár napja lemondott Károlyi Gyula kormány összes tagja, illetve a királyné rokonsága. A leleplezés pillanatában a főváros összes harangja megkondult, és a Dunán álló két őrhajó 33 lövést adott le.
[15]
1945. szeptember 25.
Szovjetunió újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal
1945. szeptember 25-én a Minisztertanács ülésén Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök közölte, hogy a Szovjetunió bejelentette: felveszi a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. Magyarország 1934-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval. 1939 február elején a Szovjetunió megszakította a kapcsolatot, mert Magyarország hivatalosan bejelentette csatlakozását az Antikomintern Paktumhoz. A magyar kormány kérésére 1939. szeptember 23-án állították helyre a diplomáciai kapcsolatokat. Ebben nagy szerepe volt a szovjet-német megnemtámadási szerződés nyomán kialakult helyzetnek, valamint annak, hogy akkor a Szovjetunió Magyarország közvetlen szomszédjává vált. A kapcsolatok a II. világháború idején megszűntek. A két ország között a háború után, 1945. szeptember 25-én újították fel a diplomáciai kapcsolatokat.
[16]
1947. szeptember 25.
Megnyitja kapuit a budapesti Gorkij Könyvtár
1947. szeptember 25-én nyílt meg Budapesten az ország első orosz nyelvű könyvtára, amely kezdetben kizárólag szovjet és a Szovjetunióra vonatkozó nyelv- és irodalomtudományi műveket gyűjtött. 1957-től gyűjtőköre a kelet-európai népek válogatott szépirodalmával bővült, majd feladatául kapta Magyarország nemzetiségi könyvtári állományának a fejlesztését és gondozását. Az intézményt 1978-ban országos feladatkörű szakkönyvtárrá, majd tudományos kutatóhellyé minősítették. Az 1990-es évek elején felújították, majd 1996. május 15-én Országos Idegennyelvű Könyvtár néven nyílt meg ismét. Napjainkra országos szinten egyedi idegen nyelvű gyűjteménnyé alakult. Székháza egy Budapest központjában lévő, közel száz éves műemlék jellegű épület. Jelenleg három nagyobb, akadálymentesített szolgáltató egységgel rendelkezik. A `könyvbirodalomban` zeneműtár, nyelvstúdió, folyóirat-olvasó, szabadpolcos könyvkiválasztó tér és számítógépes adatbázis áll az olvasók rendelkezésére.
[17]
1971. szeptember 25.
Meghal Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató
Mészáros Kálmán Gyulán született 1894. május 8-án. Szülővárosában érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet. Az I. világháborúban frontorvos volt, majd Gyöngyösön kórházi orvosként, Erdélyben pedig körorvosként dolgozott. A háború után munka nélkül maradt, s 1924-ben kivándorolt. Franciaországból Dzsibutiba, majd Etiópia fővárosába, Addisz-Abebába utazott. Itt először magánorvos volt, majd Ras Hailu, Godzsám tartomány fejedelme meghívására Debra Markos városába ment. A tartományban, ahol virágzott a kuruzslás, ő volt az egyetlen orvos, így hatalmas feladat várt rá, mivel a legelemibb higiéniai szabályokat sem ismerték. Mészáros amputált, operált és 8000 újszülöttet segített a világra. 1929-ben összekülönbözött a tartományúrral, aki nem akarta járandóságát kifizetni. Megszökött és Addisz-Abebába ment, ahol meggyógyította a leendő császár keresztapját. Tafari herceg, a későbbi Hailé Szelasszié Mészáros Kálmánt nevezte ki a hadsereg főorvosává. Miután kitört a trónöröklésért a polgárháború, ő látta el a tengernyi sebesültet, ezért az `Etiópia tiszti csillagának lovagja` kitüntetést kapta, s részt vehetett Hailé Szelasszié koronázásán is. A császár orvosaként ő kezdte el az ország egészségügyi hálózatának kiépítését.
Több mint tíz éves etiópiai tartózkodása alatt számos vadászexpedíción vett részt, első útja a Tana-tóhoz vezetett. Itt számos afrikai vadat, antilopokat, leopárdot, zebrát, vízilovat ejtett. Legnagyobb teljesítménye: egyszer egy perc alatt négy oroszlánt lőtt, ami nem hivatalos világrekord. Eljutott a hírhedt Danakil-földre, amelynek lakói rettegett fejvadászok voltak. Útjain orrszarvút, zsiráfot, elefántot is lőtt, emellett sokat fényképezett és filmezett is. A vadállatok mellett a népviseleteket és -szokásokat is megörökítette. Mussolini fasisztáinak támadása után a szomszédos Tanganyikába menekült, ahol két évig praktizált, majd 1938-ban hazatért. Vadászélményeit Abesszínia a vadászok paradicsoma című könyvében írta meg. Kiskunfélegyházán, majd Ároktőn dolgozott körzeti orvosként, 1962-ben ment nyugdíjba. Számos előadást tartott afrikai élményeiről, trófeáit, filmfelvételeit a Természettudományi Múzeumnak adományozta. Afrikai vadászemlékek címmel 1970-ben jelent meg második könyve. Miskolcon érte a halál.
[18]
1990. szeptember 25.
A kormány programjában a jövőt kívánja formálni
Közzétették `A nemzeti megújhodás programja. A Köztársaság első három éve` c. dokumentumot. A kormányprogram a magántulajdon elsődlegességére épülő szociális piacgazdaságot akar megvalósítani. A program szerint a kormány a `szabadság, a nép, a gazdasági fordulat kormánya [...] kíván lenni. Célja olyan teljes fordulat végrehajtása, amely megállítja a nemzet további süllyedését az általános, minden téren megmutatkozó válságba, és kivezeti abból az országot.`