Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember • Nap: 20
Hónap: szeptember • Nap: 20
13 találat
[1]
1096. szeptember 20.
Kereszteshad érkezik Magyarországra
1096. szeptember 20-án Bouillon Gottfried lotharingiai herceg vezetésével keresztesek léptek Magyarország földjére. Kálmán király Sopronban személyesen fogadta a lovagokat, és a biztonságos áthaladás érdekében megállapodást kötött. Kálmánnak erre komoly oka volt, mivel a gyülevész előhad rablásból és fosztogatásból tartotta el magát. A megállapodás értelmében a hadak a Duna bal partján vonulnak Zimonyig, ezalatt Balduin, a fővezér testvére - túszként - Kálmán király vendégszeretét élvezi. A mintegy 100000 főnyi, fegyelmezett keresztes had nagy része rendben vonult be és ment át az országon. Akadt ugyan néhány kósza csapat, de ezekkel az uralkodó keményen leszámolt.
[2]
1519. szeptember 20.
Ferdinánd Magellán öt hajóval behajózik Sevilla kikötőjéből, hogy megkerülje a Földet
[3]
1741. szeptember 20.
Megszületett Benyovszky Móric utazó
Verbóban látta meg a napvilágot. 1767-ben részt vett a királyellenes lengyel nemesi mozgalomban, orosz fogságba esett, s Kamcsatkára száműzték. 1771-ben megszökött, s akkor kezdődtek kalandos utazásai, amelyek során eljutott a dél-kínai Macaóra, majd végül Madagaszkár szigetére. Ott francia megbízásból megalapította a Louisburg nevű telepet, ahol 1776-ban a bennszülöttek királyukká választották. Helyi vádaskodások miatt lemondott és hazatért Magyarországra. Később Amerikában hajózott, majd kereskedők megbízásából visszatért Madagaszkárra. Ott a francia kormányzó csapatot küldött ellene, s az ütközetben életét vesztette 1786. május 23-én. Kalandjait emlékiratokban örökítette meg. Benyovszky történelmi szerepét máig vitatják mind a történészek, mind a földrajztudósok. Gvadányi József verses elbeszélést írt róla, magyarul Gaál József, Radó Vilmos és Rónaszegi Miklós, németül Kotzebue és Mühlbach dolgozta fel színes életét. Doppler Ferenc 1847-ben operával emlékezett rá.
[4]
1792. szeptember 20.
A valmyi ütközet fordulathoz vezet
A valmyi ütközetben, amely a szövetséges intervenciós haderő és a francia, többségében önkéntesekből álló csapatok között folyik, a francia forradalmi sereg először veri vissza a poroszok és osztrákok támadását.
A tüzérségi párbaj a franciák enyhe fölényével végződik, így a poroszok - a francia hadsereg vezetőivel folytatott tárgyalások után - visszavonulnak.
Az első koalíciós háborúban (1792. IV. 20.) a francia hadsereg vereségei folytán már szabad volt az út Párizsba, amikor a forradalom első győzelmét aratta. Természetesen inkább erkölcsi és pszichológiai, semmint stratégiai győzelemről van szó. Az önkéntes hadsereg, amely a hazáért és a forradalom vívmányaiért harcol, helytáll az Európa legjobbjának tartott, de ezt a katonai erényt a vakfegyelemnek, az állandó gyakorlatozásnak, a "drill"-nek köszönő, lelkesedés, eszmei hajtóerő nélkül, csupán parancsra harcoló porosz hadsereggel szemben.
A német költő, Johann Wolfgang Goethe, aki a szász-weimari herceg kísértében vesz részt az intervenciós sereg hadjáratában, a porosz tiszteknek így fogalmazza meg a valmyi ütközet jelentőségét: "Itt és most új korszak kezdődött a világtörténelemben, és ti elmondhatjátok, hogy jelen voltatok."
[5]
1865. szeptember 20.
Ferenc József felfüggeszti a februári pátenst
Ferenc József uralkodó 1865. szeptember 20-án kibocsátotta császári manifesztumát, amellyel felfüggesztette az 1861-es februári pátenst. A bécsi udvar számára kedvezőtlenül alakuló külpolitikai helyzet kényszerítette ki a császártól, hogy a birodalom egyes részeinek az abszolutista elnyomás után nagyobb önkormányzatot adjon. Magyarországon már előzőleg, az 1860-as októberi diplomával visszaállították az 1848 előtti magyar kancelláriát és helytartótanácsot, valamint az ország- és tartománygyűléseket, a hadügy és a külügy azonban az uralkodó kezében maradt. Ezt az új rendszert egészítette ki az 1861. februárban kiadott pátens. Ez kétkamarás birodalmi gyűlést hozott létre, amelyet törvényhozói jogokkal ruházott fel. A birodalmi gyűlés a tartományi gyűlések fölé - az így kezelt magyar országgyűlés fölé is - rendeltetett. Az államhatalom legfőbb eszközei továbbra is az uralkodó kezében maradtak. Ez volt a Habsburgok utolsó kísérlete arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a koronához tartozó tartományokat és országokat. A terv elsősorban a magyar politikai ellenzék határozottságán bukott meg, akik semmilyen központi parlamentbe nem akartak beleegyezni. Ezt követően osztrák-magyar tárgyalások kezdődtek Magyarország jövendő állambeli státusáról. Ennek eredményeképpen, 1865. szeptember 20-án, a császár az enyhülés jeleként manifesztumot adott ki, amelyben Magyarország vonatkozásában felfüggesztette az 1861-es februári pátenst. E dokumentum kibocsátása közvetlen előzménye volt az 1867-es kiegyezésnek, amely létrehozta a kétpólusú birodalmat, az Osztrák-Magyar Monarchiát.
[6]
1870. szeptember 20.
Róma lesz az egyesített Olaszország fővárosa
Tíz évvel az olasz királyság hivatalos kikiáltása (1861. III. 17.) után megvalósul Olaszország nemzeti egysége: olasz csapatok szállják meg Rómát, az egyházi állam fővárosát, miután a francia katonákat a porosz-francia háború kitörése miatt visszavonják a katolikus világ központjából (1870. IX. 2.). Olaszország annektálja az egyházi államot, és Rómát az `Örök várost` a királyság fővárosává kiáltják ki. IX. Pius pápa, az új olasz nemzeti állam engesztelhetetlen ellensége visszautasít minden, a vatikáni területek biztonságára és az egyházfői funkciók zavartalan ellátásra vonatkozó garanciát és "fogolynak" nyilvánítja magát a Vatikán falai mögött. A katolikus Olaszország konfliktusa a katolikus kereszténység fejével a fiatal egységállamot gyengíti.
[7]
1897. szeptember 20.
II. Vilmos német császár Budapestre látogat
[8]
1916. szeptember 20.
Megszületett Rudolf August Oetker német élelmiszeripari vállalkozó
Az Oetker-cég 1891-es megalapítójának, August Oetkernek az unokája Bielefeldben született. Apja az ő születése előtt fél évvel, az I. világháborúban Verdunnél elesett. Mostohaapja kezelte a nagyapa vállalatát, amikor ő a bielfeldi gimnáziumot, majd a hamburgi főiskolát végezte. Munkaszolgálat, majd katonáskodás miatt is meg kellett szakítania tanulmányait. Édesanyja, mostohaapja és két testvére is meghalt egy 1944-es légitámadásnál. 1946-tól vezette az általa újjáépített vállalatot, amely kezdetben csak élelmiszereket állított elő. Az 1950-es évektől kiterjesztette üzleti tevékenységét. Sörfőzdéket és szállodákat vett át, bankokban és biztosítóknál szerzett részesedét, sőt még hajóépítésbe is betársult, fő területe azonban továbbra is az élelmiszeripar maradt. 1960-ban kezdett mélyhűtött árukkal foglalkozni, pizzákat, hűtött készsüteményeket, márkás mézeket hozott forgalomba. Az Oetker-konszern az 1990-es évek elején már 400 féle élelmiszert gyártott. Az 1980-as évek elején legidősebb fia, August lépett a helyébe, aki koncessziós társasággá alakította át a vállalatot. Ugyancsak az 1980-as években kezdte meg üzleti kapcsolatainak kiépítését az Oetker-cég a kelet- európai országokkal. Ez a kapcsolatépítés azután a szovjet rendszerek összeomlását követően hozott igazi áttörést a közép- és kelet-európai térségben.
[9]
1946. szeptember 20.
Legördül a futószalagról az első Vespa robogó
A jármű előállítója Enrico Piaggio fegyvergyáros volt, aki a háború után úgy döntött, hogy fogyasztási javak termelésére állítja át hadiüzemét. A kis mozgékony motor gyors ütemben sláger lett Európában, főleg a fiatalok körében. Amikor a Piaggio-cég 1987-ben le akarta állítani a gyártást, hogy egy korszerűbb járművel helyettesítse a Vespákat, olyan erős volt a tiltakozás, hogy a gyártók kénytelenek voltak lemondani tervükről.
[10]
1971. szeptember 20.
Meghal Jorgosz Szeferisz görög költő
Szmirnában (Izmir) született 1900. február 29-én. Jogi tanulmányokat folytatott, 1926-ban a diplomáciai pályára lépett. A II. világháború idején az emigráns görög kormány szolgálatában állt, a háború utáni években Görögország londoni nagykövete. 1967-ben bátor felhívásban ítélte el a hazájában hatalomra került katonai diktatúrát. A modern költészet tendenciáinak és kifejezésmódjának egyik első jelentős görög képviselője volt, s erről az útról nem tért le további munkássága során sem. Az irodalmi Nobel-díjat 1963-ban kapta, `kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz`. Költői munkássága mellett figyelemre méltó műfordítói tevékenysége. Ennél is jelentősebb a görögség szellemi hagyományával kapcsolatos kritikusi és történészi tevékenysége.
[11]
1985. szeptember 20.
A Greenpeace-ügy miatt lemond Hernu
Charles Hernu francia honvédelmi miniszter lemond, mert a francia titkosszolgálat az új-zélandi Auckland kikötőjében július 10-én elsüllyesztette a Greenpeace környezetvédő szervezet Rainbow Warrior nevű hajóját. A szabotázscselekménynél a személyzet egy tagja életét vesztette.
Hernu utóda Paul Quil?s, az addigi lakásépítési és közlekedésügyi miniszter. Sajtójelentések révén derült fény arra, hogy a francia titkosszolgálat belekeveredett az ún. Greenpeace-ügybe. Ezek után Pierre Lacosta admirális, a francia titkosszolgálat vezetője is kénytelen volt távozni.
Az 1971-ben alapított Greenpeace környezetvédő szervezet a többi között a bálnavadászat elleni látványos akciókkal kezdte tevékenységét, a nyolcvanas évek elejétől egyre erőteljesebben mindennemű atomfegyver-kísérlet világméretű betiltásáért szállt síkra. Az Auckland kikötőjében elsüllyesztett Greenpeace-hajó a lakatlan Muroroa-atollhoz (Francia Polinézia) kívánt kifutni, hogy tiltakozzon a francia atomfegyver-kísérletek ellen.
[12]
1986. szeptember 20.
Megnyitja kapuit a Liszt Ferenc Emlékmúzeum
A múzeum a Vörösmarty utcában, a régi Zeneakadémia neoreneszánsz stílusú épületében kapott helyet, amely 1879-1907 között a Zeneakadémiának, s benne Liszt Ferenc állandó budapesti lakhelyének adott otthont. Az 1984-86-ig tartó rekonstrukciójával - az Akadémia külső-belső műemléki és műszaki felújításával - lehetőség nyílt arra, hogy egy új, összefüggő oktatási, kutatási és múzeumi részleg létesüljön.
[13]
1996. szeptember 20.
Átadják a Corvin Filmpalotát
A 600 millió forintos költséggel épült filmpalotát Dolby Stereo hangberendezésekkel szerelték fel, 6 vetítőtermében összesen 1500 néző foglalhat helyet. A legnagyobb, 500 férőhelyes Korda Sándor teremben helyezték el Közép-Európa legnagyobb, 140 négyzetméteres vetítővásznát is. Az épület emeletén és földszintjén még további öt terem kapott helyet, amelyeket a magyar filmvilág jeles alakjairól, Jávor Pálról, Kabos Gyuláról, Karády Katalinról, Latabár Kálmánról, illetve a rendező Radványi Gézáról neveztek el. Több teremben tolmácsfülke is van, így a filmpalota kongresszusoknak is helyet adhat. Az épület előtt 1956-os emlékhely létesült: a forradalom és szabadságharc idején ugyanis itt működött az egyik leghíresebb, a szovjet megszállók ellen legeredményesebben harcoló felkelő csoport, az ún. `Corvin-köziek` alakulata.