Múlt-kor.hu

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 12
19 találat
[1]

1396. szeptember 12.

Zsigmond király megkezdi Nikápoly ostromát

[2]

1463. szeptember 12.

I. Mátyás szövetséget köt Cristoforo Moro velencei dózséval a török ellen

[3]

1487. szeptember 12.

Meghal Szapolyai Imre nádor

[4]

1556. szeptember 12.

Lemond V. Károly

Lemond V. Károly német-római császár és spanyol király, miután terve, hogy katolikus egyetemes monarchiát teremt, kudarcba fulladt. Fia, II. Fülöp kapja Spanyolországot és Burgundiát, öccse, I. Ferdinánd lesz az utóda a birodalomban és a Habsburg örökös tartományokban.
V. Károly 1516-ban lett Spanyolország királya és I. Ferenc francia király ellenében 1519-ben választották császárrá. Politikájának legfőbb célja a Habsburg-dinasztia hatalmának és tekintélyének növelése volt. Az egyetemes császárság eszméjétől vezéreltetve Károly a kereszténység világi fejének tekintette magát. Amikor 1555. IX. 25-én az augsburgi vallásbékében el kellett ismernie a katolikusok és a protestánsok egyenrangúságát, céljai végképp kudarcra lettek ítélve.

[5]

1683. szeptember 12.

A császári csapatok legyőzik a törököket Kahlenbergnél

A kahlenbergi csatában Bécs kapui előtt egy felmentő sereg felszabadította az ostromlott várost. Bécs ostromát a Török Birodalom 200 000 fős serege 1683. július 14-én kezdte meg. A sereg főparancsnoka, Kara Musztafa nagyvezír azonnal támadást indított. Bécs városának lakossága és I. Lipót császár már korábban elhagyta a várost. Egy császári csapatokból, bajor, szász, valamint lengyel csapatokból álló seregnek mégis sikerült Bécs alá jutnia. szeptember 12-én reggel kezdődik az ütközet, melyben döntő részt vállaltak a Sobieski (III.) János vezetésével harcoló lengyel egységek.

[6]

1689. szeptember 12.

I. (Nagy) Pétert kiáltják ki orosz cárrá

Hét évvel azután, hogy orosz cárrá kiáltották ki, I. Péter sikerrel dönti el a maga javára a Kremlben folyó hatalmi harcot (1682. VI. 29.). Az éppen 17 éves uralkodó egy Moszkva kapui előtt fekvő kolostorba száműzi nővérét, Szofját, aki 1682 óta kormányzott. Péter gyengeelméjű féltestvére, V. Iván továbbra is társuralkodó marad, a kormányzat kérdéseibe azonban nincs beleszólása.
I. (Nagy) Péter, aki 1672. június 9-én született Moszkvában, fiatalkora nagy részét a Kreml falain kívül, Preobrazsenszkoje faluban töltötte. A műszaki és katonai kérdések iránti érdeklődése korán megnyilvánult, röviddel azelőtt, hogy nővérétől elvette a hatalmat és házasságot kötött Eudoxia Lopuhinával, egy kevéssé ismert moszkvai család leányával. 1687-ben, brandenburgi tartózkodása idején Péter baráti szerződést kötött III. Frigyes választófejedelemmel, s ezzel megalapozta a porosz-orosz kapcsolatok további alakulását.

[7]

1831. szeptember 12.

Megszületett Manuel António Alvares de Azevedo brazil költő

A második brazil romantikus költőnemzedék jelentős alakja Sao Paolo-ban látta meg a napvilágot. Jogot és bölcsészetet végzett, majd szülővárosában megalapította és vezette az Ensaio Filosófico nevű közművelődési kört, míg fiatalon el nem ragadta a tüdővész. Kortársai `brazil Byron`-nak nevezték. Költészete két részre tagolódott: az egyik csupa álmodozással, rajongó gondolatokkal telített, a második víziókkal, halálfélelemmel teljes, melyben éles kritikusi szemmel nézi a világot. Hatása sokáig érezhet ő volt a brazil irodalomban, bár rendkívüli tehetsége korai halála miatt nem tudott teljes egészében kibontakozni. Rio de Janeiro-ban hunyt el 1852. április 25-én. Főbb művei a Versek (1853) és a Lopo gróf (1886).

[8]

1849. szeptember 12.

Kossuth viddini levele, amelyben elítéli Görgey feltétel nélküli fegyverletételért

[9]

1856. szeptember 12.

Megszületett Riedl Frigyes irodalomtörténész

1881-től tanított, majd 1904-től haláláig - Gyulai Pál utódaként - a magyar irodalomtörténet egyetemi tanára volt a budapesti tudományegyetemen. Másfél évtizedes egyetemi működése során új korszakot jelentett. Kiemelkedő művei a Magyar hunmondák című gyűjtemény, az Arany János monográfia, valamint A magyar irodalom főirányai című tanulmánykötet. Ő mutatta ki, hogy a Thaly Kálmán által közzétett kuruc balladák egy részt maga Thaly írta. Hosszú ideig használt és széles körben elterjedt középiskolai retorikai és poétikai tankönyveket is írt. 1896-ban az MTA levelező tagjává választották. Budapesten hunyt el 1921. augusztus 7-én.

[10]

1891. szeptember 12.

Megszületett Róheim Géza etnográfus és pszichoanalitikus

1914-ben doktorált Budapesten földrajztudományból, a keleti népek őstörténetéből és angol filológiában. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán dolgozott, majd 1917-től a Széchényi Könyvtár szakdíjnokaként a magyar folklóranyag rendezésével foglalkozott. 1925-ben megjelent nagy hatású könyvében (Magyar néphit és népszokások) a magyar hiedelemvilág és népszokások egészét tekintette át összehasonlító és pszichoanalitikus szempontból. 1928 és 1931 között Szomáliföldön, Közép-Ausztráliában, Normanby szigetén és Amerikában végzett terepmunkát, amelynek célja a korszak etnológiai és pszichológiai szakirodalmát foglalkoztató Ödipusz-komplexus kutatása volt. 1938-ban Amerikába emigrált, ahol pszichoanalitikusként dolgozott. 1947-ben Új-Mexikóban a navahó indiánok körében kutatott. Munkásságának legfontosabb eredménye a pszichoanalízis alkalmazása az etnológiában, kultúraelméleti megállapításai (nevéhez fűződik a kultúra ontogenetikus elméletének megalapozása), valamint a magyar néphit és népszokások átfogó vizsgálata a történeti és etnikus rétegek szétválasztásával, illeetve a vallási jelenségek vizsgálata a magyar néphitben és a törzsi társadalmakban. 1939-től New Yorkban magánpraxist folytatott. 1921-ben Freud-díjat kapott. Amerikai emigrációjában halt meg 1953. június 7-én.

[11]

1914. szeptember 12.

A német csapatokat megállítják Marne-nál

Franciaország és Nagy-Britannia csapatainak Németország elleni többnapos, véres csatájában a Marne folyónál a franciák Joseph Joffre tábornok vezetése alatt stratégiai győzelmet arattak.
A `marne-i csoda` - a csata félbeszakadása és a németek visszavonulása - véget vet a német hadsereg előrenyomulásának a nyugati fronton, és megóvja Párizst a német megszállástól. A mozgóháború állóháborúvá merevedik. A német támadó stratégia hibás döntésével a Schlieffen-terv és ezzel a háború gyors eldöntése nyugaton végérvényesen meghiúsult. Helmuth von Moltkét, a német vezérkar főnökét ezért a marne-i vereségért, mint felelőst menesztették és Erich von Falkenhayn hadügyminiszter töltötte be a helyét. A franciák eközben kihasználják a kedvező pillanatot, és megkezdik a lövészárkok létesítését az állóháborúhoz.

[12]

1920. szeptember 12.

Nurmi, a futó három aranyérmet nyer az olimpián

Az antwerpeni nyári olimpiai játékokon Paavo Nurmi finn futó három arany- és egy ezüstérmet nyer. A 10 000 méteres síkfutáson 32:15,0 perces eredménnyel első, s ezenkívül a győztes csapatnak is tagja. Az 5000 méteres távon ezüstérmet szerez. Ezzel az antwerpeni olimpia legsikeresebb résztvevője.

[13]

1921. szeptember 12.

Megszületett Stanislaw Lem lengyel író

Lvov-ban látta meg a napvilágot. Műfaji skálája a `szabványos` sci-fitől a filmforgatókönyvig, az esszétől a futurológiai tanulmányig terjed. Ő a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb képviselője. Ismert regénye az Asztronauták, a Magellán-felhő, a Visszatérés, a Solaris - amelyből Tarkovszkij híres filmet rendezett - a Kiberiáda és az Úr hangja. Metagalaktika címmel jelent meg regényeinek és elbeszéléseinek gyűjteménye. Sok műve olvasható magyarul is. A Pirx pilóta kalandjai című könyvéből magyar tévésorozat is készült. 2001-ben megkapta a legnagyobb lengyel irodalmi kitüntetést, az Arany Jogar-díjat. 2006. március 27-én halt meg Krakkóban.

[14]

1924. szeptember 12.

Magyarország és a Szovjetunio kereskedelmi egyezményt köt Berlinben

[15]

1931. szeptember 12.

Meghal Rakovszky István legitimista politikus

Bécsben látta meg a napvilágot 1858. június 15-én. 1895-ben részt vett a Katolikus Néppárt megalapításában, elnöke volt a Katolikus Népszövetségnek. 1916-18-ig a csornai kerület néppárti képviselője volt. 1906-1909-ig ő töltötte be a képviselőház alelnöki tisztét. Az I. világháború alatt az orosz és az olasz fronton harcolt. Vallásossága mellett királyhűsége és a Habsburg-ház iránti lojalitása jellemezte. 1920-ban Veszprém megye képviselője lett a Nemzetgyűlésben és IV. Károly 1921. áprilisi és októberi hazatérési kísérletei idején a király oldalára állt. Októberben a király miniszterelnökké is kinevezte. Károly kísérleteinek kudarca után más legitimista vezetőkkel együtt őt is letartóztatták és a fogságból csak 1922-ben szabadult. 1922-26 között a szécsényi kerület nemzetgyűlési képviselője volt, megbízatásának lejárta után azonban visszavonult a politikai élettől.

[16]

1943. szeptember 12.

Német kommandósok kiszabadítják Mussolinit

A szövetségesek szicíliai partraszállása (1943. VII. 10.) után felerősödik az olaszok ellenállása a háborúval és a fasiszta rendszerrel szemben. A Fasiszta Nagytanács leszámol Benito Mussolini politikájával, s azt javasolja, keressék meg az olasz királyt, hogy vegye át a haderők főparancsnokságát. Július 25-én III. Viktor Emánuel király, aki kapcsolatba lépett a Duce ellenzékével, utasítást ad Mussolini letartóztatására. A fasiszta pártot feloszlatják. Szeptember 12-én azonban német ejtőernyősök kiszabadítják a Gran Sassón internált Mussolinit, aki Hitler parancsára új fasiszta államot alapít, a salói Fasiszta Szociális Köztársaságot, amely Németországtól függ, és csupán Észak-Olaszországra terjed ki.

[17]

1974. szeptember 12.

Hailé Szelasszié császárt megfosztják hatalmától

I. Hailé Szelassziét, az etiópiai négus negestit (királyok királya = császár) egy ideiglenes forradalmi kormány elmozdítja és gyakorlatilag megfosztja hatalmától. A katonák az életkörülmények javítását követelik és reformokat sürgetnek. Jóllehet Etiópiában jobbak az éghajlati és talajviszonyok, mint Afrika földjén általában, a lakosság életkörülményei igen rosszak. Ennek ellenére az ország eddig elzárkózott külföldi segély elfogadása elől. Ez vezetett most a császár bukásához.

[18]

1980. szeptember 12.

Sikeres katonai puccs zajlik le Törökországban

Kenan Evren vezérkari főnök vezetésével vértelen puccs útján a katonák ragadják magukhoz a hatalmat. Öttagú Nemzeti Biztonsági Tanácsot alakítanak, több mint száz politikust, köztük Süleyman Demirel miniszterelnököt letartóztatják.
Evren felmenti a kormányt, feloszlatja a parlamentet, betiltja a pártokat és a szakszervezeteket, és az egész országban kihirdeti a rendkívüli állapotot. Szeptember 13-án, államfővé kiáltatja ki magát, a miniszterelnök Bülent Ülüsü lesz. A katonák célul tűzik ki a harcot, mind a jobboldali, mind a baloldali terrorizmus ellen, amely olykor naponta követelt emberéleteket. A polgári kormánynak azt vetik a szemére, hogy nem lépett fel eléggé határozottan a terrorizmus ellen.
Miután megalakult a katonai kormány, amelynek csak átmeneti jelleget szánnak, Kenen Evren tábornok kilátásba helyezi, hogy Törökország hamarosan visszatér a parlamentarizmushoz (1983. III. 15.).

[19]

1990. szeptember 12.

Nemzetközi megállapodást kötnek a német egységről

A világháború és az általa keltett konfliktus végleges befejezését a Moszkvában e napon aláírt, ún. `2-4 megbeszélések` jelentették. Moszkvában az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország az NDK és az NSZK külügyminiszterei aláírták a német újraegyesítés dokumentumát. A dokumentum elismeri a német szuverenitást, meghatározza Németország határait és a német hadsereg létszámát. Ez év október 3-án a német állam visszakapja teljes szuverenitását. Az aláírás előtt a Szovjetunió és az NSZK megegyezik a szovjet csapatok kivonásáról az NDK területéről. Ennek értelmében a német kormány 13 milliárd márkával járul hozzá a csapatok és a felszerelések hazaszállításához. A teljes kivonulás végső időpontja: 1994.
Ahogy az elmúlt évszázadokban, úgy most is a közép-európai kis nemzetek sorsának elrendezése a német kérdéssel szoros kapcsolatban áll.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra