Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 19
33 találat
[1]

14. augusztus 19.

Meghal Augustus római császár

[2]

1227. augusztus 19.

Meghal Dzsingisz kán

Dzsingisz kánt (1162-1227), a mongolok legendás uralkodóját, Nagy Kuriltai-nál 20 000 ember választotta a kánok kánjává, és `mindazok urává, akik bőrsátorban laknak`. Megkoronázása után a harcos szabadjára engedte a tűzfegyverek előtti kor egyik leghatékonyabb fegyveres erejét. Becslések szerint több mint hárommillió ember pusztult el, amikor a történelem legnagyobb összefüggő birodalma óriási áldozatok árán megszületett. Csúcspontjukon a mongolok a germánokat és a japánokat egyaránt fenyegették. A 65 éves kán váratlan halálát feltehetően azok a súlyos sérülések okozták, amelyeket kedvenc lováról leesve szerzett a Kína elleni harcok során. Dzsingiszt sebtiben temették el tábornokai, akik mindent elkövettek, hogy elrejtsék a sírt. A temetési szertartáson részt vett 2000 embert előre erre a célra szervezett 800 katona mészárolta le egytől egyig, akiket aztán szintén megöltek, hogy biztosítsák a kán sírhelyének `tökéletes` nyugalmát.

  • Feltárulhat Dzsingisz kán sírjának titka

    [3]

    1467. augusztus 19.

    I. Mátyás az erdélyi lázadás leverésére indul

    [4]

    1477. augusztus 19.

    A Habsburgok házassággal megszerzik Burgundiát

    Miksa ausztriai főherceg, III. Frigyes német-római császár fia, feleségül veszi Burgundi Máriát, Merész Károly herceg leányát és birodalmának örökösét. A Habsburg-ház ezzel a kapcsolattal megkapja Burgundiát, Európa egyik leggazdagabb országát. A Habsburgok az egyik legvagyonosabb és politikailag legbefolyásosabb hatalom lesznek. A házasság mégis konfliktusba keveri a Habsburgokat Franciaországgal, mert a francia király, XI. Lajos, mint főhűbérúr bejelenti igényét Burgundiára. A házasságkötést 1473 óta tartó hosszadalmas és kitartó tárgyalások előzték meg III. Frigyes császár és Károly herceg között. A becsvágyó Károly azt kívánta a császártól, hogy Burgundiát tegye önálló királysággá. A katonai vereségek után Károly hercegnek 1476-ban mégis beleegyezését kellett adnia a házassághoz anélkül, hogy a királyi címet elnyerte volna.

    [5]

    1490. augusztus 19.

    Miksa római király hadai bevonulnak Bécsbe

    [6]

    1493. augusztus 19.

    Meghal III. Frigyes német-római császár

    [7]

    1561. augusztus 19.

    Stuart Mária átveszi a hatalmat Skóciában

    Első férje, II. Ferenc francia király halála (1560. XII. 5.) után Stuart Mária skót királynő visszatér hazájába. Stuart Mária célja az angol koronára támasztott igényének érvényesítése. Mivel VIII. Henrik legidősebb nővérének, Margitnak unokájaként joga van az angol trónra, biztosítékot szeretne kapni I. Erzsébettől, hogy ő fogja örökölni azt. Az egyházpolitikai kérdésekben eleinte semleges Mária Henry Stuarttal, Darnley lordjával kötött házassága (1565) után harcot hirdet a kálvinizmus ellen.

    [8]

    1772. augusztus 19.

    A svéd király államcsínnyel erősíti meg hatalmát

    III. Gusztáv svéd király, aki 1771. II. 12-én kezdte meg uralkodását, vértelen államcsíny keretében visszaszorította a `kalaposok` és a `sapkások` uralmát, és ezzel véget vetett az ún. `szabadságidőszaknak`. Az 1765 óta az országgyűlésben többséggel rendelkező oroszbarát `sapkások` a nem nemesi tömegekre támaszkodtak, míg a franciabarát `kalaposok`, akik a megelőző majdnem három évtizedben kormányoztak, a nemesi kiváltságokat védték. III. Gusztáv svéd király francia és porosz minta alapján abszolutisztikus kormányzás bevezetését tervezte. XV. Lajos francia királlyal együttműködési szerződést kötött a tervezett államcsínyhez szükséges pénz biztosítására. A különböző országrészekben (Schonen, Finnország és Stockholm) királyhű csapatokat állomásoztatott, melyeknek az volt a feladatuk, hogy a megbeszélt jelre a puccsot kirobbantsák, és azonnal a fővárosba vonuljanak. Az akció sikerrel jár, a nép és a katonaság csatlakozik.

    [9]

    1848. augusztus 19.

    Kísérlet történik Szenttamás elfoglalására

    A magyar hadsereg ismételten sikertelen kísérletet tesz a szerb felkelők kezén lévő Szenttamás bevételére.

    [10]

    1849. augusztus 19.

    A VIII. hadtest is megadja magát

    Dessewffy Arisztid gróf tábornok a VIII. hadtesttel-mintegy 8 ezer fő-Karánsebesnél (Határőrvidék) leteszi a fegyvert az osztrákok előtt.

    [11]

    1869. augusztus 19.

    I. Ferenc József a határőrvidékről rendelkezik

    Az uralkodó elrendeli a katonai határőrvidék különállásának megszüntetését, a polgári közigazgatás bevezetését és a határőrvidék bekebelezését Magyar-, illetve Horvátország területébe.
    A rendelkezés végrehajtására az 1870-es években fokozatosan kerül sor.

    [12]

    1871. augusztus 19.

    Megszületett Orville Wright, a repülés egyik úttörője

    Daytonban látta meg a napvilágot, eleinte egy kerékpárjavító műhelyt vezetett Wilbur fivérével együtt, majd minden erejét a repülésnek szentelte. Petróleummotorral felszerelt gépével sok kísérletet végzett Karolinában, míg 1913. december 7-én sikerült a testvéreknek mintegy 250 méteres utat megtenniük. Ez volt az első, mechanikai úton végzett emberi repülés. 1905-ben már 25 mérföldet tudtak megtenni, óránként 30 mérföldes sebességgel. 1909-ben a franciaországi Le Mans-ban 77 mérföldes repüléssel megnyerték a Michelin-díjat. Ezután az amerikai állam 30 ezer dollárért megvásárolta gépét a hadsereg számára. Később testvérével és legtöbb kísérletének résztvevőjével megalakította a Wright Aeronautical Laboratory-t, amelynek vezetését az 1912-es repülőbaleset áldozatává vált Wilbur halála után ő vette át. 1915-ben eladta vállalatát egy New York-i szindikátusnak, ahol ő lett az első mérnök. Számos amerikai és külföldi tudományos társaság választotta tagjává, és több magas kitüntetés mellett megkapta a francia Becsületrendet is. 1920-ban a Wright- testvéreknek, `az aviatika úttörőinek` szobrot állítottak világraszóló sikerük színhelyén, a franciaországi Le Mans-ban.

    [13]

    1881. augusztus 19.

    Megalakul Horvátországban a Szerb Nemzeti Önálló Párt

    Programjában a szerbek számára a horvátokéhoz hasonló jogokat követel.

    [14]

    1900. augusztus 19.

    Megnyitják a Margit-híd szigeti szárnyát

    1900. augusztus 19-én elkészül a Margit-hídról a Margitszigetre vezető lejáró.
    Három év múlva sor kerül az Erzsébet-híd, a világ legnagyobb fesztávolságú lánchídjának átadására is. Ezzel kiépül Pest és Buda közúti forgalmi összeköttetése.

    [15]

    1917. augusztus 19.

    Változás történik a galíciai fronton

    A központi hatalmak hadserege Tarnopolnál áttöri az orosz arcvonalat.

    [16]

    1919. augusztus 19.

    A szegedi ellenforradalmi kormány lemond a Friedrich-kormány javára

    [17]

    1919. augusztus 19.

    Új állambiztonsági szerv alakul

    A miniszterelnök rendeletet hoz a Tanácsköztársaság funkcionáriusai, katonái és szimpatizánsai elleni bűnvádi eljárás jogi alapjairól és formáiról rendelkezik. Elrendeli továbbá a gyorsított eljárással tárgyaló törvényszéki tanácsok felállítását. A belügyminiszter elrendeli az Állambiztonsági Megbízottak Országos Szervezetének felállítását. A szervezet feladata a kommunisták megfigyelése. A budapesti rendőrfőkapitányság felhívást tesz közzé: minden minisztérium, közhivatal, iskola, pénzintézet és iparvállalat köteles összeírni és jelenteni a kommunistákat.

    [18]

    1920. augusztus 19.

    A nemzetgyűlés megszavazza az 1920:XVII. törvénycikket

    A törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szól.
    A kormányzó a következőkre jogosult:

  • az országgyűlés elnapolása, korlátozás nélküli feloszlatása;
  • közvetlen fenyegető veszély esetén a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazásának elrendelése;
  • bizonyos kivételekkel általános kegyelem adása.

    [19]

    1927. augusztus 19.

    Az orosz ortodox egyház hitet tesz a Szovjetunió mellett

    [20]

    1931. augusztus 19.

    Gróf Bethlen István miniszterelnök benyújtja lemondását

    1931 nyarán a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer összeomlása elérte Magyarországot is. A külföldi hitelezők minden felajánlott kölcsönt visszavontak. A fizetésképtelenség és a fenyegető államcsőd elhárítására a kormány július 13-án, háromnapos zárlatot rendelt el, majd korlátozta a betétek kifizetését és bevezette - a szinte napjainkig fennálló - kötött devizagazdálkodást. A 1931. júniusi országgyűlési választásokon az Egységes Párt 14 mandátumot vesztett, miközben az 1930 decemberében újjászerveződött Kisgazdapárt 10 mandátumot szerzett. A politikai élet egyensúlya nem állott helyre. Szinte mindenki Bethlen miniszterelnököt bírálta. Áprilisban még országos hűhóval ünnepelték Európában páratlan rekordját - miniszterelnöksége tizedik évfordulóját. Bethlen azonban 1931. augusztus 19-én benyújtotta kormánya lemondását, amit az államfő elfogadott. Visszavonulását Bethlen csupán átmenetinek tekintette, és bízott abban, hogy egy-két éven belül ismét miniszterelnök lehet. Visszatérését a "nagyon erős közvéleményre" kívánta alapozni. Ám joggal tette fel a kérdést egy bennfentes politikus: "Hol van Magyarországon egy nem aktív miniszterelnöknek ilyen közvéleménye?". Bethlen lemondásával a Horthy-rendszer alapozó és viszonylag nyugalmas korszaka lezárult. Az alap, amelyet Bethlen épített ki, ha módosult is, mégis biztosította a rendszer fennmaradását 1944 októberéig.

    [21]

    1936. augusztus 19.

    Meggyilkolják Federico Garcia Lorca spanyol költőt

    A XX. századi spanyol irodalom máig legnagyobb hatású, világirodalmi rangú képviselője Fuentevaqueros-ban született 1898. június 5-én. Művészetében a legősibb népköltészet egyesült a legmodernebb lírával. 1914-től a granadai egyetemen tanult filozófiát és jogot, de foglalkozott festészettel és zenével is. 1916 körül írta első verseit. Első könyvét Granadában publikálta 1918-ban Impressziók és tájak címen. 1919-ben Madridba költözött és baráti köréhez tartozott Jiménez, Luis Bunnel, Salvador Dali. Granada című verse jelent meg először nyomtatásban. 1920-ban bemutatták A halálthozó pillangó című drámáját. Verseskötetei is megjelentek (Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok). 1927-ben Barcelonában 24 rajzából rendeztek nagy sikerű kiállítást. 1928-ban barátaival megalapították a Gallo című folyóiratot, amely két nap alatt elfogyott, és rendkívül nagy vitát váltott ki a spanyol értelmiség köreiben. A harmadik szám megjelenését már nem engedélyezték. Cigányrománcok című művében összegyűjtötte Spanyolország különböző ihletésű dalait, majd előadó-körutat tett az Egyesült Államokban. 1931-től figyelme a színház felé fordult, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Jelentős drámai trilógiája: Vérnász, Yerma, Bernarda Alba háza. Egy fiatal torreádor emlékére írta a Torreádorsiratót. Összes művei 1967-ben jelentek meg magyarul. Falangista gyilkosok a spanyol polgárháború első napjaiban meggyilkolták. Képzelet, ihlet, menekülés című művében a következőképpen írt a költészetről: `... az ihlet a legteljesebb alázatban fogant hit állapota. A költészetben feltétlen hitre van szükség. ... A hit igen gyakran megtámadja az értelmet és a dolgok természetes rendjét. Gyerekszemmel kell nézni, és a holdat kell kérni, és hinni abban, hogy a kezünkbe adhatják ... Mindent inkább, mint nyugton állni egy ablakban és mindig ugyanazt a tájat nézni. A költő számára az ellentmondás a fény.`

    [22]

    1936. augusztus 19.

    Országos nagyválasztmányi ülést tart a Független Kisgazdapárt

    Határozatban követelik a titkos választójogot, és harcot hirdetnek `a jelenlegi erőszakos szervezkedésben és törvénytelen választásokban megnyilvánuló rendszer` felszámolására.

    [23]

    1939. augusztus 19.

    Ülést tart a Független Kisgazdapárt országos nagyválasztmánya

    Ismét Eckhardt Tibort választják a párt országos vezérévé.

    [24]

    1942. augusztus 19.

    Megindul a német támadás Sztálingrád ellen

    [25]

    1943. augusztus 19.

    Országos értekezletet tart a Független Kisgazdapárt

    Az értekezlet jóváhagyja a Szociáldemokrata Párttal kötött szövetséget.

    [26]

    1946. augusztus 19.

    Megszületett Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke

    Ifjabb William Jefferson Blythe-ként látta meg napvilágot az arkansas-i Hope-ban. Kereskedelmi utazó apja még születése előtt autóbalesetben életét vesztette, így négyéves koráig nagyszülei nevelték. Édesanyja azt követően vette újra magához, hogy férjhez ment Roger Clinton autókereskedőhöz. Clinton az arkansasi Hot Springsben nőtt fel, ahol többek között Elvis Presley utánzójaként és a Három Fekete Egér nevű beat-együttes szaxofonistájaként is ismerték. Már az általános iskolában kitűnt élénk szellemével, ambíciójával. Így kerülhetett a legjobbak közé számító washingtoni Georgetown Egyetem nemzetközi szakára, onnan ösztöndíjjal két évre az oxfordi egyetemre, ahonnan visszatérve a nem kevésbé híres Yale Egyetemen folytatta tanulmányait, s szerzett jogászi diplomát 1973-ban. Rövid arkansasi ügyvédi gyakorlat és egyetemi tanítás után, 1976-ban Arkansas állam igazságügyi miniszterévé választották, majd 1978-1992 között arkansasi kormányzóként tevékenykedett. 1992 novemberében a Demokrata Párt jelöltjeként megválasztották az Amerikai Egyesült Államok 42. elnökének. Hivatalát 1993. január 20. és 2001. január 20. között töltötte be. Roosevelt óta ő volt az első demokrata elnök a XX. században, akinek sikerült újraválasztatnia magát, s végül rekord népszerűségi mutatókkal köszönt le. Radikálisan átalakította a szociális támogatások rendszerét, arra ösztönözve a segélyen élőket, hogy újból munkába álljanak, s kormányának 1993-ban elfogadott gazdasági fejlődési terve megalapozta a későbbi jelentős gazdasági növekedést az országban. Túlélte az ellene indított alkotmányos vádemelési eljárást, (impeachment); Monica Lewinsky gyakornokkal folytatott Fehér Ház-i viszonya - hamis tanúzás, az igazságszolgáltatás akadályozása - miatt akarták lemondatni, de a szenátus többsége nem találta bűnösnek. 2005. február 14-én Grammy-díjat kapott az Életem (My Life) című életrajzának lemezváltozatáért.

    [27]

    1949. augusztus 19.

    Új alkotmány

    A parlament egyhangúan elfogadta az 1949. évi XX. törvényt a Magyar Népköztársaság alkotmányáról. Ez már a májusban első ízben egységes Népfront-listával választott (valójában egypárti) országgyűlés volt. Az alaptörvény augusztus 20-án lépett életbe. Szerkezeti mintája az 1936. évi, sztálini szovjet alkotmány, a magyar történeti alkotmány fejlődésére bevezetője nem is utalt. Funkciója az új kommunista berendezkedés alapintézményeinek deklarálása volt. Magyarország népköztársaság lett, az államhatalom `tartalma`: proletárdiktatúra; célja a szocialista társadalmi rend felépítése. Az alkotmány utalt az alapvető ipari termelőeszközök köztulajdonba vételére. A kisbirtokos parasztság szövetkezeti `összefogását` célként jelölte meg. Megszűnt a hatalmi ágak szétválasztása. Az államhatalom legfelső szerve az országgyűlés lett, de csak évente legalább két ülését írta elő az alaptörvény. Létrehozták az Elnöki Tanácsot, amely testület viszont a parlament helyettesítő szerve lett; a kormány előterjesztése alapján gyakorlatilag törvényhozó, hatalmi funkciókat látott el (törvényerejű rendeletek). Megszűnt a köztársasági elnöki intézmény, a helyére lépő Elnöki Tanács elnöke vette át annak néhány reprezentatív funkcióját. Megszűnt a költségvetés országgyűlési ellenőrzésének intézményrendszere, a Legfőbb Állami Számvevőszék. Bekerült az alkotmányba a bírói függetlenség, de garanciák nélkül. A törvényesség legfőbb őre az ügyészi szervezet lett, de a parlament először csak 1953-ban választott legfőbb ügyészt. Az állampolgárok jogait ugyancsak felsorolta az alkotmány, többek között a munkához, a pihenéshez, üdüléshez való jogot is, de garanciákat ezek mellé nem rendelt. Az alkotmány nem rendelkezett a politikai pártokról (rögzítette viszont a Magyar Dolgozók Pártja "vezető politikai szerepé"-t). Az alkotmányosság garanciáiról (alkotmánybíróság) az alaptörvény nem szólt. Végül megváltoztatta a címert: az 1946 óta használt ún. Kossuth-címer helyébe a szovjetre erősen emlékeztető formájú vörös csillagos címer került.

    [28]

    1950. augusztus 19.

    Megnyitják az Első Magyar Képzőművészeti Kiállítást a Műcsarnokban

    1948 után teljesen átalakult a művészeti élet struktúrája. 1949-ben megszüntették a különböző művészeti csoportulásokat, helyette egységes képzőművészeti szövetség jött létre. Kibontakozott az állami mecenatúra, kialakult a művészeti díjak rendszere. 1950-től évente rendezett országos tárlatok adtak képet az adott művészeti ág fejlődéséről a kritika és a nagyközönség számára. Az egyéni kiállítások ezzel teljesen megszűntek. A követendő művészeti irányzat a szocialista realizmus lett. A művészeknek közérthető stílusban, a `nép` számara kellett alkotniuk, elkerülve az `öncélúságot, formalizmust, polgári dekadenciá`-t. Ebbe a rendszerbe illeszkedett az 1950 nyarán Révai József népművelési miniszter által megnyitott Első Magyar Képzőművészeti Kiállítás. (1950. augusztus 19.) Ekkor, az alkotmány napján osztották ki az első Munkácsy Mihály-díjakat is. (A díj I. fokozatát kapta: pl. Pór Bertalan `A Termelőszövetkezetek I. Kongresszusa küldötteinek fogadása a Parlamentben` című képe; II. fokozatot kapott: pl. Bán Béla `Kónyi elvtárs, a Ganz Villamossági Gyár sztahanovistája` című festménye.) Természetesen a propaganda számára hasznosítható művek mellett a műtermek mélyén remekművek sora született. Igaz, nem ezek kapták a díjakat, a hivatalos elismerést.

    [29]

    1950. augusztus 19.

    Átadják az Úttörővasutat

    Budapesten a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között 1950. augusztus 19-én felavatták az Úttörővasút teljes pályáját, s augusztus 20-án megindult a forgalom. A vasút építését 1948 áprilisában kezdték el, s az első három kilométeren már alig három hónap múlva, augusztus 1-jén megindult a forgalom. Egy év múlva fejeződött be a második szakasz építése, majd 1950 augusztusában elkészült a teljes, 11,2 kilométeres pálya. A kisvasút 1990. március 31-től Gyermekvasút néven működik.

    [30]

    1970. augusztus 19.

    Libegővel lehet feljutni a János-hegyre

    1970. augusztus 19-én készült el a magyar főváros egyik nevezetessége, a Libegő. Budapest vezetői már az 1930-as években tervezték, hogy a Zugligetben építenek egy függőszékes kötélpályát. A terv megvalósítását azonban a második világháború meghiúsította. Az építkezés 1969-ben kezdődött el és 1970. augusztus 19-re fejeződött be. A kerületi önkormányzat névpályázatot írt ki, amelyre több tízezer elképzelés érkezett. Csak néhány példa: Andalgó, Budai-szellővasút, Fityegő, Hegyi-batár, Mókushinta, Sodronyvasút, Szellő-szán, Tájdrót. A főváros legmagasabb pontján, az 529 méteres János-hegyen kialakított hajtómű-berendezés mozgatja a Libegőt, végtelenített, 26 mm vastag, 2000 folyóméter hosszú kötéllel. 102 darab, kétüléses függőszék szállítja az utasokat a 260 méter pontkülönbségű felső állomásra. Az alsó és a felső állomás közötti 1041 méteres távolságot az utasok 15 perc alatt teszik meg. A kötélpálya irányítását 17 tartóoszlopon elhelyezett gumibetétes görgők végzik.

    [31]

    1970. augusztus 19.

    Szent István születésének milleniuma

    Székesfehérvárott ünnepi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az alkotmány napja és István király születésének ezredik évfordulója alkalmából. A rendezvény különlegessége, hogy 1949 után a `szent király ünnepéről` nem emlékeztek meg: augusztus 20. az alkotmány és az új kenyér ünnepe lett. Az ünnepi szónoklatot Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tartotta, aki beszédének elején hangsúlyozta, hogy augusztus 20. az alkotmány ünnepe, azonban az "idei alkotmány napi ünnepségünk egybeesik a felszabadulásunk negyedszázados és államalapító királyunk, I. István születésének ezredik évfordulójával". A nagy királyról szólva kiemelte, hogy "vaskézzel hárította el az akadályokat", amelyek országában az államhatalommal szemben emelkedtek.

    [32]

    1979. augusztus 19.

    Halálra ítélik Pol Potot

    Távollétükben népirtás vádjával halálra ítélik Pol Potot és Jeng Szárit, Kambodzsa volt vezetőit.

    [33]

    1991. augusztus 19.

    Sikertelen államcsíny-kísérlet zajlik le a Szovjetunióban

    A Szovjetunió politikai története egyben intrikák és palotaforradalmak krónikája. Gorbacsov, hogy ne akadályozzák a környezetében levő Nagy Péter-i modernizációs terveit, önállótlan, gyenge képességű `kádereket` választott maga mellé. Ám ezek a bábfigurák fellázadtak, amikor Gorbacsov a Krímben nyaralt. Kihirdették a rendkívüli állapotot, bejelentették, hogy Gorbacsov beteg, ugyanakkor szerették volna megnyerni ügyüknek az elnököt. A titkosszolgálat, a hadsereg, a pártsajtó reformellenes erői csatlakoznak az államcsínyhez, de a moszkvai lakosság Borisz Jelcin vezetésével ellenáll, akárcsak a leningrádi polgármester, Anatolij Szobcsak, és Gorbacsovnak sikerül kicsempésznie egy videokazettát a villából, ahol fogva tartják. Ebből kiderül, hogy cselekvőképességét egyáltalán nem vesztette el. A telekommunikáció ismét döntő szerepet játszik a politikai eseményekben! A puccsot a külföld rémülettel és elítélően fogadja, Európában egyedül a forrófejű MSZMP-vezető, Thürmer Gyula üdvözli. Három nap alatt mindennek vége, megfordul a kocka, a lázadók egy része öngyilkos lesz, a többieket letartóztatják. Gorbacsov visszatér Moszkvába, ám a nap hőse Jelcin - aki az elkövetkezendő négy hónap során teljesen ki is szorítja Gorbacsovot a hatalomból. A puccs olyan tragikomikus gyorsasággal ér véget, hogy sokan arra gyanakodnak, maga Gorbacsov rendezte (a Magyar Rádióban egy publicista "önbetörés"-ről beszél). A gyanú a volt Szovjetunióban sem ült el, de minden bizonnyal alaptalan: sokkal inkább a birodalom általános bomlását jelzi, hogy a konzervatívok egy államcsínyt sem tudnak végrehajtani. Az államcsíny bukása, úgy tűnt, megpecsételte a kommunista világkép sorsát a felbomló Szovjetunióban. A látszat azonban csalóka is lehet: az életkörülmények romlása sokakban felidézheti a "korábban jobb volt" és a "kemény kézre volna szükség" illúzióját, s ez a nézet a fellángoló orosz nacionalizmussal párosulva súlyosan veszélyeztetheti a demokráciát.

  • Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

    2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

    Ízelítő a Magazinból

    További friss hírek

    Legolvasottabb cikkeink

    Facebook Twitter Tumblr

     

    Váltás az asztali verzióra