Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus • Nap: 16
Hónap: augusztus • Nap: 16
27 találat
[1]
1402. augusztus 16.
Zsigmond király Bécsben megállapodást Vilmos, IV. Albert és Ernő oszták herceggel
A megállapodás értelmében örökös nélkül kölcsönösen öröklik egymás trónját.
[2]
1570. augusztus 16.
Megkötik a speyeri szerződést
A Miksa császár és János Zsigmond erdélyi fejedelem között 1570-ben Speyerben létrejött szerződés tulajdonképpen nem más, mint az - 1541-ben Gyalun, 1549-ben Nyírbátorban már megújított - 1538. évi váradi békeszerződés immár végső megerősítése. János Zsigmond - ellentétben apjával - lemondott a magyar királyi címről, s Miksát az egész kereszténység fejének ismerte el. Bár a megállapodás dinasztikus szerződésként jött létre a Habsburg- és a Szapolyai-család között, a fenti alapelveket az 1571-ben elhunyt János Zsigmondot követő erdélyi fejedelmek is elfogadták. (Vagyis: mintegy a Bécsben székelő magyar király erdélyi helytartójának minősítették magukat. Ez természetesen egyetlen pillanatra sem tartotta vissza őket a Habsburg-uralkodó elleni katonai fellépéstől.(Ugyanakkor a szerződés lényege - Erdély egyesítése a királyi Magyarországgal - nem vált valóra. S miután a Szapolyai-ház János Zsigmonddal kihalt, nem került sor a benne kilátásba helyezett kárpótlásra sem. A területi viszonyok ezt követően a "tizenöt éves háború"-ig keveset változtak. A törökök csupán a bányavárosok előterében foglaltak el néhány kisebb várat. A három fél nagyjában-egészében egyenlő mértékben osztozott az egykor egységes Magyar Királyságon.
[3]
1821. augusztus 16.
Megszületett Arthur Cayley angol matematikus
1849-ben jogi oklevelet szerzett, majd 1863-tól haláláig a cambridge-i egyetem matematikaprofesszora, 1881-1882-ben az amerikai Johns Hopkins Egyetem vendégprofeszora volt. Fontos művei jelentek meg az algebra és az algebrai geometria témakörében, jelentős eredményeket ért el a véges csoportok vizsgálatában. Megalapozta az invariánselméletet (James Joseph Sylvesterrel) és a mátrixelméletet. Foglalkoztatta a háromnál több dimenziós terek geometriája, az elliptikus függvények problematikája és az égi mechanika. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. 1895. január 26-án halt meg Cambridge-ben.
[4]
1848. augusztus 16.
Petőfi Sándor elkészül Az Apostol című költeményével
[5]
1849. augusztus 16.
Az osztrák minisztertanács határozatot hoz a magyarokkal aló tárgyalás esetére
Ennek értelmében a következőképpen utasítja Haynaut táborszernagyot:
[6]
1886. augusztus 16.
Ramakrisna halála
Kalkuttában, 50 éves korában meghal Szvama Ramakrisna (Gadadhara Csatterdzsi) indiai filozófus. Megpróbálta a világvallások szintézisét megteremteni, a hinduizmus istenei mellett tisztelte Mohamedet és Jézus Krisztust is. Ramakrisnának, aki sohasem részesült teológiai képzésben, már hétéves korában misztikus élményei voltak. A vallási tapasztalatot az aszkézis, az elmélkedés, az elmélyedés és az imádság útján kereste. A legfelső istenségként Kálit, a "nagy anyát" tisztelte, aki teremt és rombol. Hosszú időn át remeteként élt az erdőben. Egy vándor apáca tanította őt a tantrikus fogásokra és a jógára. 1866-ban Ramakrisna elmélyülten foglalkozott az iszlámmal, később a kereszténység tanait tanulmányozta. Látomásai voltak Mohamedről és Krisztusról, és arra a meggyőződésre jutott, hogy minden vallás különböző utakon, de egy célt akar megvalósítani.
[7]
1891. augusztus 16.
A II. Internacionálé megkezdi második kongresszusát
A magyar delegációt Engelmann Pál vezeti Brüsszelben.
[8]
1907. augusztus 16.
A király szentesíti az 1907:XLIX. törvénycikket
A vasúti szolgálati rendtartást szabályozza, és kötelezővé teszi a vasútnál a magyar nyelv bírását, de Horvátországban megkívánja a horvát nyelv ismeretét is.
[9]
1907. augusztus 16.
A vasutas, mint tisztviselő
Az 1904. évi általános vasutassztrájk nyomán, hogy ennek ismétlődését megelőzzék, állandóan napirenden volt: mondják ki a vasutasok közalkalmazotti jogi státusát. Ez történt meg az 1907-ben a Vasúti Szolgálati Rendtartásról intézkedő XLIX. törvény révén. A valóságban azonban a vasutasok többsége (négyötöde) munkásként élő alkalmazott volt. A világháborút megelőzően 158 ezer főt számláló vasúti alkalmazottból 10 ezer a tisztviselői állomány létszáma, ezek 40%-a dolgozott kedvezőbb fizetést nyújtó központi igazgatás kötelékében. A MÁV legfelső alkalmazotti csoportja, mintegy 200 fő, a társadalmi elithez tartozott. Az "úr" megszólítás járt ki további 5000 vasúti hivatalnoknak, akik egyértelműen középosztályi státust élveztek, s 4500 volt a magasabb állású altisztek száma, akik az átlagos kispolgári életet élhették. A pályamunkások, vasúti szolgák és alacsonyabb beosztású altisztek tízezrei képezték a vasutas munkások tömegeit. A MÁV-alkalmazottak, bár szigorúan hierarchizált, katonás munkarendben éltek, élvezték a közintézmény védelmét, a velejáró szociális gondoskodást. A MÁV születésétől hangsúlyozottan nemzeti intézmény, ahol 1872-től kötelező az állam hivatalos nyelvének a használata.
[10]
1918. augusztus 16.
Megalakul a Jugoszláv Nemzeti Tanács
[11]
1919. augusztus 16.
II. Vilmos volt német császár Hollandiában telepedik le
[12]
1924. augusztus 16.
Elfogadják a Dawes-tervet
A Londonban ülésező jóvátételi bizottság elfogadja Charles Gates Dawes amerikai pénzügyi politikus tervét, amely újonnan szabályozza a Németország által teljesítendő jóvátételi részletfizetéseket. A német gazdaság rendbe hozására, amit a fizetőképesség előfeltételének tekintenek, 800 millió aranymárka kölcsönt nyújtanak. A jóvátételi fizetési kötelezettségek teljes összegét - ez hátrányosan érintette Németországot - nem állapították meg, csak abban állapodtak meg, hogy 1929-ig az évi részletfizetéseknek el kell érniük a 2,5 milliárd aranymárkát. A teljesítés biztosítására az államvasutat és a nemzeti bankot kivonták az állam közvetlen befolyása alól, és külföldi ellenőrzés alá helyezték. A jóvátételi törlesztések fizetésének újraszabályozásán kívül Gustav Stresemann német külügyminiszter francia kollégájával, Edouard Herriot-val megállapodott a Ruhr-vidék kiürítéséről. A Németország részéről teljesítendő kifizetéseket a hitel biztosítja, ezzel azonban növekszik a német gazdaság eladósodottsága és függése a külföldi gazdasági helyzettől.
[13]
1935. augusztus 16.
Megkezdődik a Szocialista Munkásinternacionálé Végrehajtó Bizottságának ülése Brüsszelben
A Magyarországi Szociáldemokrata Pártot Buchinger Manó, a franciaországi magyar emigráns Világosság-csoportot Rónai Zoltán képviseli.
[14]
1938. augusztus 16.
Bemutatják a Borcsa Amerikában című filmet
Rendező: Keleti Márton.
[15]
1939. augusztus 16.
Csáky István gróf Salzburgba utazik
A magyar külügyminiszter tárgyalásokat folytat J. Ribbentrop német külügyminiszterrel.
[16]
1939. augusztus 16.
Jász-kun kongresszust rendeznek Kecskeméten
A kongresszust a kunok magyarországi megtelepedésének 700. évfordulója alkalmából rendezik meg.
[17]
1940. augusztus 16.
Tárgyalások kezdődnek Turnu Severinben
A magyar-román külügyminiszteri tárgyalások eredménytelenül fejeződnek be.
[18]
1940. augusztus 16.
A Kommunista Internacionálé ismét foglalkozik a Kommunisták Magyarországi Pártja helyzetével
A Végrehajtó Bizottság megerősíti január 3-i határozatát; a magyarországi pártközpont létrehozásával Schönherz Zoltánt, Skolnik Józsefet és Szekeres Sándort bízza meg. A két utóbbi augusztus végén érkezik Magyarországra.
[19]
1945. augusztus 16.
XII. Pius pápa Mindszenty Józsefet nevezi ki esztergomi érsekké
Az 1945. március 29-én meghalt Serédi Jusztinián utóda 1944. március 4-e óta volt veszprémi püspök. Rövid püspöksége alatt is több dolog köthető a nevéhez. Részt vett annak a körlevélnek a kidolgozásában, amelyben a püspöki kar a zsidók elhurcolása ellen tiltakozott. Megtagadta, hogy a menekültekkel zsúfolt püspöki palotát a nyilasok foglalják el. Ezért november 27-én letartóztatták és a veszprémi vármegyei bíróság pincebörtönébe zárták. 1945. április 20-án kezdte újra működését egyházmegyéjében. Igyekezett a háború okozta károkat helyrehozni, de gondja volt arra is, hogy hívei körében a harcok hónapjai alatt meglazult hitéletet, erkölcsi rendet papjai segítségével a korábbi szintre visszaállítsa. Ezt szolgálták havonta (fogsága idején is) kiadott püspöki körlevelei, egyházmegyéjében tartott bérmaútjai. 34 új plébániát, 11 új falusi iskolát alapított. Esztergomi érsekként fő feladatának a magyarság hitének megerősítését tartotta. Ennek érdekében ún. újraevangelizálási programot hirdetett. A kommunista hatalom azonban nem nézte jó szemmel a főpap működését. 1948. december 26-án letartóztatták, és 1949 nyarán életfogytiglani fegyházra ítélték. 6 évig raboskodott, amikor megromlott egészségi állapotára való tekintettel háziőrizetbe helyezték. Az 1956-os forradalom idején szabadították ki. A szovjet intervenció miatt az amerikai nagykövetségre menekült, amelyet csak 1971. szeptember 28-án tudott elhagyni. Ezután a nyugati magyarság összefogásán munkálkodott. Személye és tisztsége körül éles polémia alakult ki a Vatikán és a Kádár-rezsim között. VI. Pál pápa a lemondásra is rá akarta venni, de erre Mindszenty nem volt hajlandó. Végül 1973. december 18-án az esztergomi érseki széket megüresedetettnek nyilvánították. 1975. május 6-án halt meg Bécsben. Holttestét 1991-ben hozták haza.
[20]
1955. augusztus 16.
Magyarországon felállítják az Állami Ellenőrzés Minisztériumát
[21]
1956. augusztus 16.
Meghal Lugosi Béla, a horror-filmek sztárja
Blaskó Béla Lugoson született 1883. október 20-án. 11 éves korában megszökött családjától. Bányában dolgozott, miközben a színészi pályára készült. Szülővárosa nevét használta művésznévként, de amikor 1917-ben Budapesten először állt filmkamera elé, még egy harmadik néven, mint Olt Arisztid szerepelt. 1910-től Szegeden, majd 1911-től Budapesten játszott, a Nemzeti Színháznak 1913-tól volt tagja. Több filmben is szerepelt. 1919-ben aktív szerepet vállalt a Tanácsköztársaságban (színházi szakszervezetet alakított), ezért emigrált. Előbb Bécsben és Berlinben, majd 1921-től Amerikában élt és magyar színtársulatokban szerepelt, rendezett is. Nevéhez fűződött Az ember tragédiájának első amerikai bemutatása 1922-ben. Angol nyelvű színházakban is játszott, így osztották rá 1927-ben a Broadway egyik színházában a Bram Stroker által feldolgozott Drakula-történet főszerepét. Ezt a figurát filmen is eljátszotta 1930-ban, s olyan sikerrel, hogy ettől kezdve számos rémtörténet főszerepét megkapta, így a Frankenstein-sorozatét is. Ő volt a horror első klasszikus színésze, a közönség kedvence. A második világháború után azonban egyre kevésbé kapott nagy szerepeket, bár haláláig foglalkoztatták. Súlyos alkohol- és drogfüggő lett - ez okozta halálát is.
[22]
1960. augusztus 16.
Ciprus: brit gyarmatból független ország
A Ciprus kérdésében az előző évben, Londonban tartott második konferencián született megállapodás szerint, a brit gyarmat elnyerte állami függetlenségét. A köztársaság elnöke Makariosz érsek lett. A szigetnek Görögországhoz való csatlakozása körüli politikai huzavona a következő esztendőkben is folytatódik és 1963-1964-ben polgárháborút robbant ki a török és görög ciprusiak között. A görög nacionalisták ellenállási szervezete, az EOKA 1955 óta folytat gerillaháborút a brit gyarmati uralom ellen. Míg Nagy-Britannia a gyarmati státushoz ragaszkodott, a törökök a sziget felosztására, a görögök pedig Görögországhoz való csatolására törekedtek. Az 1959-ben létrejött háromhatalmi egyezmény szerint Ciprus függetlenné vált, de az aláíró felek jogot kaptak arra, hogy csapatokat állomásoztassanak a szigeten.
[23]
1962. augusztus 16.
Felelősségre vonják Rákosiékat
Az SZKP XXII. Kongresszusának határozata alapján Sztálin szarkofágját eltávolították a Vörös téri mauzóleumból. Hruscsov előadói beszéde Sztálin újabb bűnlistáját tartalmazta, és megvádolta a diktátort, mint a Kirov-gyilkosság értelmi szerzőjét. A moszkvai események nyomán megkezdték a magyarországi `személyi kultusz`, vagyis a Rákosi-vezetés törvénysértéseinek feltárását. A bizottság `szigorúan titkos` jelzetű jelentését a Központi Bizottság augusztus 14-16. közötti ülése vitatta meg. A legnagyobb érdeklődéssel a felelősségre vonás ügyét kísérték. Mindenki egyetértett Rákosi, Gerő és Kovács István pártból való kizárásával, valamint a koncepciós ügyeket bonyolító személyekkel szemben foganatosított és tervezett intézkedésekkel. Nyilvánosságra hozták a határozati javaslatot. Szigorúan bizalmas maradt azonban a bizottság jelentése és belső határozata, valamint az ülésen lezajlott vita anyaga. Az új rendszer ellentmondásosságát és legitimációs problémáit mutatta: nem esett szó az 1956 utáni politikai perekről. Ezeket a Központi Bizottság nem tekintette koholt, koncepciós ügyeknek. Ez viszont a közvélemény előtt eleve leszűkítette "a szocialista törvényesség helyreállítása" elvének érvényességi körét.
[24]
1977. augusztus 16.
Meghal Elvis Presley
[25]
1981. augusztus 16.
Meghal Pfeiffer Zoltán kisgazda politikus
Budapesten született 1900. augusztus 15-én. Már egyetemista korában kapcsolatba került a Független Kisgazdapárttal, és megismerkedett nagyatádi Szabó Istvánnal. Ügyvédként gyakran találkozott Gaál Gasztonnal, nála ismerte meg Varga Bélát és Bajcsy-Zsilinszky Endrét. 1933-tól a Kisgazdapárt ügyésze, majd főügyésze, a nagyválasztmány tagja. Az 1944. március 19-i német megszállás után illegalitásba ment. Az antifasiszta ellenállásban, a Magyar Frontban Dessewffy Gyulával ketten képviselték a Kisgazdapártot. 1944-ben kapcsolatban állt a Békepárttal, részt vett a Magyar Front Horthyhoz írt memorandumának kidolgozásában. A nyilas puccs után bekapcsolódott a katonai ellenállásba, a letartóztatást sikerült elkerülnie. A világháború után képviselő, a kisgazdapárt vezetőségének tagja, majd a Tildy-, illetve Nagy Ferenc-kormány igazságügyi államtitkára lett. A Kisgazdapárt polgári, konzervatív szárnyához tartozott. Kovács Bélával együtt szembeszállt a kommunista párt hatalmi törekvéseivel. Kovácsot 1947. februárban elhurcolták az oroszok, Pfeiffert lemondatták az államtitkárságról és kizárták a Kisgazdapártból. Ezután független képviselőként bírálta a kormányt a békeszerződéssel kapcsolatban. 1947 nyarán feloszlatták Sulyok Dezső Magyar Szabadság Pártját, s a parlamentben nem maradt jelentősebb ellenzéki erő, ezért Pfeiffer megalakította a Magyar Függetlenségi Pártot, Dálnoki Miklós Béla, Zsedényi Béla és mások részvételével, majd Ellenzék címmel lapot alapított. Egy héttel az augusztus 31-i választás előtt, egy csongrádi gyűlésen súlyosan megsebesítették. Pártja a szavazatok 13,4 százalékával az ötödik lett, 49 mandátumot szerzett. Ez volt a hírhedt kékcédulás választás, melyen a kommunisták 22,3 százalékot értek el. A Függetlenségi Párt a csalás miatt petíciót tervezett, ezért hajsza indult ellenük. Pfeiffer november 4-én a letartóztatás elől menekülve családjával az Egyesült Államokba emigrált. Pártját feloszlatták, Pfeiffert megfosztották állampolgárságától. Amerikában tagja lett a Magyar Nemzeti bizottmánynak és a Rab Nemzetek Szövetségének. Az Amerikai Magyar Népszavában és más újságokban, a Szabad Európa Rádióban hirdette a független Magyarország eszméjét. New York-ban érte a halál.
[26]
1987. augusztus 16.
Stefi Graf a világelső női teniszben
A Manhattan Beach-i nemzetközi női teniszverseny döntőjében az amerikai Christ Everttel szemben aratott győzelmével a nyugatnémet Steffi Graf a női tenisz számítógépes világranglistáján kiszorítja az első helyről Martina Navratilovát (Egyesült Államok). A 18 éves versenyzőnő előnyére vált az, hogy az eddigi világelső az elődöntőben kikapott a döntőbe bejutott Christ Everttől. Már két héttel előbb, augusztus 2-án a nyugatnémet teniszcsapat 2:1 arányban legyőzve az Egyesült Államok csapatát megnyerte a Federation Cupst (a nem hivatalos csapat-világbajnokságot), s ezzel megvédte vezető helyét. Itt az új világelső mellett impozáns játékot mutatott a saarbrückeni Claudia Kohde-Klisch.
[27]
1991. augusztus 16.
A pápa Magyarországra látogat
A magyar katolikus egyház és a magyar állam vezetése 1988-ban hívta meg a pápát látogatásra, aki a meghívást akkor elfogadta. 1991. augusztus 16-án II. János Pál Magyarországra érkezett `lelkipásztori látogatásra`. Első útja Esztergomba vezetett, ahol imával rótta le kegyeletét Mindszenty bíboros sírjánál. Este találkozott a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival. Augusztus 17-én Pécsre látogatott, majd az MTA székházában a magyar szellemi élet jeles személyiségivel ismerkedett. Utána a nunciatúrán a diplomáciai testületek vezetőit fogadta. Augusztus 18-án Máriapócson a hazai és határon túli görög katolikus hívek tízezreivel találkozott, majd részt vett Debrecenben, a Nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten. Augusztus 19-én a szombathelyi látogatás után este a Népstadionban a magyar fiatalok előtt tartott beszédet. A pápalátogatás utolsó napján, augusztus 20-án, Budapesten a Hősök terén szentmisét mondott nagy tömeg részvételével, majd a püspöki kart fogadta. A történelem során első ízben látogatott a római pápa Magyarországra.