Mi történt a szülinapomon?
Hónap: augusztus • Nap: 15
778. augusztus 15.
Roland gróf elesik Roncesvalles-nál
Roland, a bretagne-i frank őrgrófság ura, Nagy Károly egyik szövetségese elesik a Pireneusokban, Roncesvalles mellett vívott csatában, amikor a baszkok megtámadják a frank hadsereg utóvédjét, mely a viszálykodó hispániai arab uralkodók szétverése után, éppen visszavonulóban volt. Roland tetteiről szól a `Roland-ének` című hősi eposz, mely 1100 körül keletkezett.
1038. augusztus 15.
Meghal I. (Szent) István
Az uralkodó holttestét a székesfehérvári királyi bazilikában temetik el. A trónon Orseoló Péter követi, aki velencei származású volt.
1135. augusztus 15.
Borisz elveszti trónigénye lengyel támogatását
Borisz Kálmán király fiának mondta magát. Kálmán 1112-ben vette feleségül Vlagyimir Monomah szuzdali fejedelem leányát, Eufémiát. Azonban két évvel később az asszonyt hazaküldi, mivel házasságtörésen érte. Ő valószínűleg már orosz földön szülte meg Boriszt, aki később igényt támasztott a magyar trónra. Ezt II. (Vak) Béla idején próbálta érvényesíteni, de a király 1132-ben a Sajó mentén győzelmet arat felette. Ezután Borisz számos szövetségest próbál maga mellé toborozni. Közéjük tartozott III. Boleszláv lengyel fejedelem is, aki azonban meghódolt II. Béla támogatója, III. Lothár német-római császár előtt.
1534. augusztus 15.
Megalakul a Jézus Társasága
Loyola Ignác, egykori spanyol katonatiszt megalapítja Jézus Társasága néven a jezsuita rendet.
Loyola, aki 1520-ban Pamplona védelmében a franciák ellen vívott harcban súlyosan megsebesült, gyógyulása idején elhatározta, hogy hátat fordít a világi életnek. A Szentföldön tett zarándokútja után Párizsban teológiai tanulmányokat folytatott. Hat diáktársával itt alapítja meg a Societa Jesút, a jezsuita rendet.
A Jézus Társasága szentföldi térítő missziót hirdet, szegénységi és szüzességi fogadalmat, valamint a pápával szemben feltétlen engedelmességet követel. A III. Pál pápa által 1540. szeptember 27-én engedélyezett jezsuita rend lemond a szerzetesi öltözetről és szigorúan hierarchikus felépítés jellemzi. A rend vezetője az ún. generális, aki élete végéig tölti be tisztét. A Jezsuiták a pápával és a generálissal szemben feltétlen engedelmességre kötelezik magukat.
Bár megalapítása nincs közvetlen kapcsolatban a reformációval, a rend hamarosan az európai ellenreformáció irányítója lesz. Lelki gondozóként, térítőként és tudósként a jezsuiták hamarosan fontos szerepet játszanak a kulturális és politikai életben. A katolikus hitéletben azzal is befolyásra tesznek szert, hogy felsőbb iskolákban és egyetemeken tanítanak, hercegi nevelők kerülnek ki közülük. 1551-ben Loyola megalapítja Rómában a Collegium Romanum nevű főiskolát (ma: Gregoriana pápai egyetem), mely a jezsuiták későbbi iskolaalapításához mintául szolgál.
1608. augusztus 15.
Báthory Gábor athnamét kap
Noha muszlim-török jogfelfogás szerint a Birodalomnak behódoló vazallus államok elvben mind az iszlám világ részévé váltak, a Portától való függőségük mégis különböző lehetett. A szultáni udvar és a vazallusok viszonyát ún. szerződés- vagy hitlevelek (athnáme) szabályozták. (Az athnáme arab-perzsa eredetű szó, jelentése: eskü, ígéret, egyezmény. A 15. és a 19. század között a szultán szerződést, ill., megbízást tartalmazó iratait nevezték így. Ilyen iratok tartalmazták az uralkodói kinevezéseket is. Egyik példányuk gyakran a másik fél nyelvén íródott.) Magyarországon az első ilyen athnámét Szapolyai János kapta 1530-ban, 1541-ben és 1566-ban pedig fia, János Zsigmond vehetett át török hitlevelet. Míg a Szapolyaiaknak adott hitlevelek inkább a szultán gondoskodását hangsúlyozták, a későbbiekben már az erdélyi uralkodók politikai és adófizetési kötelezettségei kerültek előtérbe. Báthory István megválasztása (1571) óta csak olyan fejedelem (török felfogás szerint: vajda) maradhatott meg Erdély trónján, akit a Porta szultáni athnáméval és az ahhoz járó hatalmi jelvények (zászló, díszköpeny, föveg, buzogány, kard és ló) küldésével megerősített.
1621. augusztus 15.
Meghal John Barclay, latin nyelven alkotó skót író
Skót apa és francia anya gyermeke volt, jezsuita iskolában nevelkedett, élete javát a kontinensen töltötte, bár mindvégig megvoltak laza kapcsolatai a skót udvarral. 1614-ben írta Icon Animorum című művét, mely a nemzeti és vérmérsékleti típusokról szóló esszék gyűjteménye. Fő műve a több mint negyven latin nyelvű kiadást megért Argenis című lovagtörténet, amely némely vonatkozásában politikai kulcsregénynek is tekinthető. Alakjai között Bethlen Gábor is szerepel. A mű korában óriási népszerűségnek örvendett, ezt mutatja, hogy a 17. század folyamán többször fordították angolra. 1792-ben két magyar fordítása is megjelent. Másik nevezetes műve, az Auphormionis Lusinini Satyricon pikareszk regény formájában a jezsuitákat pellengérezi ki. Rómában érte a halál.
1769. augusztus 15.
Megszületett Bonaparte Napoleon
1771. augusztus 15.
Megszületett Sir Walter Scott skót költő
A romantikus történeti regény legnagyobb mestere Edinburgh-ben látta meg a napvilágot. Az edinburghi egyetem elvégzése után 1792-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Seriffhelyettes, majd társtulajdonos lett egy nyomdában, amelyet 1809-ben kiadóvállalattá és könyvkereskedéssé alakítottak. Az Edinburgh Review és a Quarterly Review állandó munkatársa volt. 1812-ben Abbotsfordba költözött. 1820-ban bárói rangot kapott. Pályája kezdetén a skót népköltészet hatását mutató romantikus elbeszélő költeményeket írt, mint például A skót határvidék balladaköltészete, és ezzel híres költővé vált. 1814-től írt történeti regényei (pl. a skót-angol küzdelmek témakörét feldolgozó, a középkori angol környezetben lejátszódó Ivanhoe) új műfajt teremtettek, Európa-szerte ismertté váltak. Hatása igen jelentős volt a XIX. század regényirodalmára. Abbotsford-ban halt meg 1832. szeptember 21-én.
1836. augusztus 15.
Megszületett Farbaky István bányamérnök
1858-ban bányamérnöki oklevelet szerzett a selmecbányai akadémián, ahol ezután tanított; 1876-92-ben az akadémia igazgatója volt. Jelentős szerepe volt a bányászati, valamint a vele kapcsolatos tudományok fejlesztésében. Több bányászati, kohászati és kémiai szabadalma ismeretes, és szakirodalmi tevékenysége is számottevő. Az első volt a magyar műszaki irodalomban, aki a fogaskerekek számításával és ennek egyszerűsítésével foglalkozott. Számos találmánya közül a legjelentősebb a Schenek Istvánnal közösen kifejlesztett nagy teljesítményű akkumulátor és világítógáz-fejlesztő készülék, a Farbaky-Schenek-féle akkumulátor. 1861-ben részese volt az Erdészeti Lapok alapításának. Nyugalomba vonulása után tevékenyen részt vett a közéletben, és nagy érdemei voltak a bányászat és a vele rokon iparágak fejlesztésében. 1892-1901 között szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő volt, 1904-ben nemességet kapott. Selmecbányán halt meg 1928. december 30-án.
1852. augusztus 15.
Császári nyílt parancsot adnak ki
A parancs új szabadalmi törvényt ad a birodalom egész területére szóló érvénnyel.
1865. augusztus 15.
Bemutatják Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát Pesten
1886. augusztus 15.
Megnyílik a `Törökvilág Magyarországon` című kiállítás
A kiállítást Budavár visszavételének 200. évfordulója alkalmából rendezik.
1912. augusztus 15.
Vizsgát tesz az első magyar női pilóta
1914. augusztus 15.
Megnyitják a Panama-csatornát
1914. augusztus 15-én, megnyitják a Panama-csatornát, amely az Atlanti- és a Csendes-óceánt köti össze egymással. A csatorna gazdasági jelentősége a világtengerek nemzetközi hajózási útvonalainak lerövidítésében rejlik. Messzebbre ható azonban politika-katonai helyi értéke. Hogy a csatornaövezet fölötti ellenőrzést biztosítsa, az Egyesült Államok rákényszerítette Panama tartományt, hogy váljon ki Kolumbiából. Erre alapított Panama 1903. november 3-án egy saját államot. Az Egyesült Államok 1903. november 18-án megkötötte a szerződést, amelyben az Egyesült Államok megkapta a szuverenitási jogokat. 1906-ban megkezdődött a zsilipcsatorna építése.
1919. augusztus 15.
A kormány elfogatóparancsot ad ki
A Friedrich-kormány elfogatóparancsot ad ki a Forradalmi Kormányzótanács valamennyi volt népbiztosa ellen.
Az elfogatóparancsot kiadatási kérelemmel megküldik Ausztriának.
1919. augusztus 15.
Horthy Miklós átveszi a magyar fegyveres erők feletti főparancsnokságot
Horthy Miklós `fővezér` (Friedrich István megbízott miniszterelnök jelenlétében) hivatali esküt tesz Habsburg József főherceg kormányzó kezébe.
Ezzel hivatalosan is átveszi valamennyi fegyveres erő fölött a főparancsnokságot.
1919. augusztus 15.
Megalakul a végleges Friedrich-kormány
Miniszterelnök: Friedrich István.
Miniszterek:
(augusztus 17-től Heinrich Ferenc);
(augusztus 17-től miniszter Ereky Károly);
1920. augusztus 15.
A bolsevik csapatok döntő vereséget szenvednek a Visztulánál
1920. augusztus 15-én zajlott le a Lengyelország sorsát később döntően befolyásoló ún. `visztulai csata` Radzyminnél. Az előzmények: a Szövetséges és Társult Hatalmak az első világháború idején megállapodtak abban, hogy helyreállítják a három részre szabdalt Lengyelország függetlenségét. A `nyugati proletariátus felszabadítására` törő bolsevik hadsereg azonban, Tuhacsevszkij tábornok vezetésével nagyszabású támadást indított az újból függetlenné vált lengyel állam ellen. A támadás hírére 100 ezer önkéntes állt be a lengyel hadseregre. 1920. augusztus 15-én a jóval gyengébb és kisebb létszámú lengyel hadsereg Jozef Pilsudski marsall, főparancsnok irányításával megsemmisítő csapást mért az inváziós erőkre Varsó alatt, a Visztulánál. A legvéresebb összecsapások helyszíne Radzymin volt: a város négyszer cserélt gazdát. A `visztulai csodának` is nevezett bolsevik vereség után a lengyelek Kijevig kergették az oroszokat. Sztálin, a későbbi szovjet diktátor akkor maga is menekülni kényszerült. A visztulai csata után a szovjeteknek fel kellett adniuk tervüket és a rigai egyezményben kénytelenek voltak elismerni Lengyelország keleti határait. 1992-ben a lengyel hadsereg hivatalos ünnepévé nyilvánították augusztus 15-ét.
1927. augusztus 15.
Megindul a kommunisták új lapja
100% címmel megindítják a kommunisták legális politikai, irodalmi, művészeti folyóiratát.
Szerkeszti: Tamás Aladár.
1935. augusztus 15.
Bemutatjáka Szerelmi áldozatok című filmet
A film magyar-német közös vállalkozásban készült, rendező: H. Hille.
1948. augusztus 15.
Koreát végleg két államra osztják
A nemzetgyűlési választások után Dél-Koreában kikiáltják a Koreai Köztársaságot, élén Li szin Man elnökkel. Ezt követően északon, szeptember 9-én kihirdetik a Kim Ir Szen vezette Koreai Népi Demokratikus Köztársaság létrejöttét. Mindkét kormányzat igényt tart korea egész területére. A szövetségesek egyezménye alapján 1945-ben a 38. szélességi foknál kettéosztották Koreát. Az iparosított északi részt a szovjet csapatok szállták meg, míg délen az Egyesült Államok katonai kormányt állított fel. Egy közös kormány megalakításáról szóló megállapodásoknak megfelelően - ugyancsak délen - nemzetgyűlési választásokat tartanak. Az ENSZ a dél-koreai kormányzatot ismeri el.
1959. augusztus 15.
Kormányrendelet születik Magyarországon a családi pótlékról
1967. augusztus 15.
Meghal René Magritte belga festőművész
68 éves korában, Brüsszelben elhunyt René Magritte belga festőművész. A harmincas évek óta a belga szürrealizmus kiemelkedő képviselőjének tartották. Képein Magritte különböző valóságsíkok kollázsszerű összeállításával titokzatos légkört teremt. Festészetét nem a valóság, hanem képzetek ábrázolásának tekinti. Mindenkinek meg kell értenie a Magritte által összekötött valóságsíkokat, hogy az ezek kölcsönhatásából adódó jelentést magát megfejthesse. Misztikus világában csak az tud tájékozódni, aki elfelejti a szokványos világ képét.