Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus • Nap: 13
Hónap: augusztus • Nap: 13
19 találat
[1]
1608. augusztus 13.
Meghal Giovanni da Bologna szobrászmester
Kb. 79 éves korában meghal Firenzében Giovanni da Bologna (Giambologna), híres manierista szobrászmester (1594), aki 1566-tól a Medici-család szolgálatában állt.
Márványból és bronzból készült szobrai a kor vallási és szellemi elbizonytalanodását fejezik ki. A szobrok fő jellegzetességévé a mozgalmasság válik. A "Figura serpentina", a kígyószerűen felfelé törekvő alak a megváltás utáni vágy jelképévé lesz. Giambologna szobraiban is feloldódik a formák zártsága. Úgy tűnik, mintha a figurák állandóan mozgásban lennének, és nem nyújtanak szilárd kiindulási pontot a megfigyelőnek.
Giambologna hírnevét szobrai mellett kútjai alapozták meg, például a Neptun-kút Bolognában (1563-1567).
[2]
1826. augusztus 13.
Meghal René Laennec, a sztetoszkóp feltalálója
René Théophile Hyacinthe Laennec dolgozta ki az ún. auszkultáció (hallgatózás) módszerét. A beteg mellkasára először egy kartonpapírból hajtogatott tölcsért helyezett, később egy kb. 30 cm-es csövet. Ezek segítségével hallgatta meg a tüdő- és szívhangokat. Három éven át tanulmányozta a mellkasi hangokat, s összefüggést keresett köztük és a boncoláskor diagnosztizált betegségek között. Felismerésének jelentőségét az orvosok nem látták át, kigúnyolták, sőt üldözték is miatta. A napóleoni háborúkban harctéri orvos lett, s nemcsak nappal, de éjjel is vizsgálta a katonákat. Azok végül panaszra mentek a hadsereg orvos-főnökéhez, Jean-Nicolas Corvisart des Marets-hez, aki a császár háziorvosa is volt. Corvisart-nak volt érzéke az újításokhoz, ő fordította franciára az osztrák Auenbruggernek, `a kopogtató bolondnak` a könyvét a kopogtatásos diagnosztizálásról. Laennec önmagán mutatta be a tölcséres módszert, a Corvisart annyira fontosnak tartotta a felismerést, hogy jelentette azt Napóleonnak. A császár azonnali hatállyal a párizsi egyetem professzorává nevezte ki Laennec-t. Módszerét és eredményeit A közvetett hallgatózásról (1819) című munkájában tette közzé. Szerkezetéből fejlődött ki a mai sztetoszkóp. Ő írta le elsőként a tüdőtágulást, a hörghurutot és tüdőinfarktust, kutatta a tuberkulózist, a hashártyagyulladást és az ér körülírt tágulatát. 1822-ben a College de France professzora, 1823-ban a párizsi Charité kórházban Corvisart utóda lett. Jelentős szerepe volt a kórbonctani személet meghonosításában.
[3]
1848. augusztus 13.
Batthyány gróf miniszterelnök elrendeli az önkéntes nemzetőri csapatok szervezését
[4]
1849. augusztus 13.
A honvédsereg leteszi a fegyvert Világosnál
Görgey Artúr tábornok a honvédsereg főerőivel (mintegy 32 ezer ember, 144 löveg) Világosnál (Arad vm.) feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt.
[5]
1865. augusztus 13.
Meghal az `anyák megmentője`
Bécsben, csontvelőgyulladásból eredő szepszisben meghal Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja. Semmelweis a bécsi Klein klinikán dolgozva szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák tragédiáival. Az orvosnak feltűnt, hogy az otthon vagy bábaképző intézetekben szülő anyák közül sokkal kevesebben haltak meg így. Közben váratlanul elhunyt a törvényszéki orvostan tanára, Jakob Kolletschka, aki egy boncolás során megsértette a kezét. A boncolási jegyzőkönyvet olvasva döbbent rá Semmelweis, hogy boncolási képe azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. A gyermekágyi láz tehát nem önálló kór, hanem fertőzés következménye, és azt az orvos keze terjeszti. Ezért védekezésül a fertőtlenítést javasolta (elsősorban a klóros vízzel való kézmosást). Felfedezését nagyon sokan elutasították, de ahol bevezették a fertőtlenítést - például a bécsi szülészeti klinikán - ott szinte teljesen megszűnt a gyermekágyi láz. 1850 októberében Pestre költözött. 1851-ben a Rókus kórház főorvosának, majd 1855. július 18-án a szülészet és nőgyógyászat professzorának nevezték ki a Pesti Tudományegyetemen. 1858-ban hosszabb cikksorozatot közölt a gyermekágyi lázról az Orvosi Hetilapban. 1861-ben adták ki német nyelven nagyméretű monográfiáját, de még a legkiválóbb orvostanárok közül is csak kevesen fogadták el elveit.
[6]
1876. augusztus 13.
Először tartanak ünnepi játékokat Bayreuthban
A Richard Wagner kezdeményezésére, négy év alatt felépült színházban, az egyik legnagyobb, magyar származású Wagner-karmesternek, a győri születésű Richter Jánosnak a vezényletével csendültek fel A Rajna kincse dallamai. Ezt követték a Walkür, a Siegfried és Az istenek alkonya előadásai. A Wagner-rajongók azóta zenei fővárosukká tették a bajor városkát, ahol évente megrendezik a több mint egy hónapig tartó ünnepi játékokat. Az ünnepi játékokra való meghívás komoly rangot jelent a nemzetközi operavilágban. A magyar énekesek közül kiemelkedett Kónya Sándor teljesítménye, akit `Lohengrin-világbajnoknak` neveztek egyesek, valamint Sólyom-Nagy Sándor, aki több mint százszor szerepelt a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. A bajor fesztiválvárosban van eltemetve egyébként Richard Wagner és Liszt Ferenc is.
[7]
1893. augusztus 13.
A király új törvénycikket szentesít
I. Ferenc József szentesíti az 1893:XXVI. törvénycikket, mely az elemi iskolai tanítók fizetését rendezi.
[8]
1894. augusztus 13.
Sztrájk kezdődik Budapesten
4000 budapesti asztalosmunkás sztrájkba kezd.
Követeléseik:
[9]
1900. augusztus 13.
Megszületett Borsos Miklós szobrász
A nagyszebeni születésű művész festőnek készült, önmagát képezte itthon, valamint Olasz- és Franciaországban. Tanulmányútjai után évekig Győrött élt. 1931-ben Budapesten rendezte első kiállítását. 1943-tól Tihanyban töltötte a nyarakat, a pannon táj atmoszférája, lágy formái jelentősen hatottak rajzainak és szobrainak hangulatára, sőt a szobrok anyagára is. 1945-ben Budapestre költözött, 1946-60 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Szobrait bazaltba vagy márványba faragta, domborításait vörösréz lemezből készítette. Stilizáló törekvések után az 1950-es években a realizmus felé fordult, és számos portrét alkotott. Rajzai néhány vonallal, kevés lavírozással hangulatos világot teremtenek. Számos irodalmi művet illusztrált (köztük Ady, Babits, Arany, Illyés verseit). 1959-ben a carrarai szoborkiállításon első díjat nyert. Későbbi korszakát a monumentális, tömbszerű formálás, az archaikus formanyelv modern továbbfejlesztése jellemezte. Absztrakt formái, sima felületei kiemelték az anyag szépségét, plasztikumát. (Sellő, Szirénfej, Csillagnéző, Canticum Canticorum). Éremművészettel 1947-től foglalkozott, számos neves kortársát örökítette meg. Köztéren álló művei: Balatoni szél (Balatonfüred), Anya gyermekével (Budapest, ORFI), Bartók (Zalaegerszeg), 0 kilométerkő (Budapest). Állandó kiállítása 1979-től látható Győrben. Önvallomásos könyvei: Visszanéztem félutamból (1971), A toronyból (1979). Budapesten érte a halál 1990. január 27-én.
[10]
1919. augusztus 13.
Közzéteszik a 3961/1919. számú kormányrendeletet
A rendelet a korábbi munkanélküli segély és a szénsegély megszüntetéséről szól.
[11]
1919. augusztus 13.
Újra akcióba lépnek a különítményesek
A Prónay-különítmény meggyilkolja Tolnán a Tanácsköztársaság alatti helyi direktórium vezetőit és tagjait.
[12]
1926. augusztus 13.
Megszületett Fidel Castro
Egy gazdag cukornád-ültetvényes törvénytelen fiaként született. Középiskoláit a jezsuitáknál végezte, majd 1950-ben jogi diplomát szerzett. 1953. július 26-án 56 társával együtt megostromolta a Moncada-laktanyát, a Batista-diktatúra jelképét. A kudarcba fulladt vállalkozást követően 15 évi börtönre ítélték. Két év múlva kegyelemben részesült, és Mexikóba emigrált, ahonnan kis csapat élén a Granma hajó fedélzetén visszatért a szigetországba. 1959. január 1-jén `szakállasai` élén, kétéves gerillaháború után megdöntötte az Egyesült Államok által támogatott Batista diktátor uralmát. 1961 decemberében Castro bejelentette, hogy Kuba marxista-leninista útra lépett. 1965 óta a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, 1976 végétől az Államtanács elnöke és miniszterelnök, ezenkívül 1959 óta a Forradalmi Fegyveres Erők főparancsnoka, valamint 1976-tól parlamenti képviselő. A Szovjetunió felbomlása és a világkommunizmus összeomlása miatt 1990-1991-ben elszigetelődött, de korlátozott gazdasági reformokat vezetett be, amelyek növekedést eredményeztek, így belső ellenzéke nem tudott felülkerekedni.
[13]
1931. augusztus 13.
Megalakul a Nemzeti Valuta Letétakció intéző bizottsága
Elnökei: Apponyi Albert gróf és Szterényi József báró.
[14]
1940. augusztus 13.
Megindul a német légierő támadássorozata Anglia ellen
[15]
1942. augusztus 13.
A kormányzó elrendeli a januári újvidéki vérengzés ügyében a vizsgálat megszüntetését
[16]
1954. augusztus 13.
Magyarországon megalakul a Hazafias Népfront
[17]
1961. augusztus 13.
Megkezdik a berlini fal építését
1961 nyarán hevessé vált a kelet-nyugati vita a német kérdésről és különösen Nyugat-Berlin helyzetéről. Az NDK sérelmezte: a nyitott berlini határon szabadon közlekedő, Kelet-Berlinben élő, de Nyugat-Berlinben dolgozó polgárai hatalmas gazdasági veszteséget okoznak a német szocialista államnak. A szovjetek javaslata az volt, hogy kössék meg a békeszerződést Németországgal, s egyben szankcionálják Németország megosztottságát. A NATO-hatalmak ezt elutasították.
A rendkívül feszült helyzetben az NDK bejelentette: "...határain - beleértve Nagy-Berlin nyugati övezeteinek határát - olyan ellenőrzési rendszert létesít, amely minden szuverén állam határain fennáll". A Berlint kettéválasztó zónahatár mentén falat építettek.
A hajnali órákban NDK-határrendőrök lezárják a határt Nyugat- és Kelet-Berlin, valamint a három nyugati szektor és az NDK között. A határlezárás híre a nyugati világot váratlanul éri, jóllehet az NDK régóta tervezi a falépítést, s a nyugati titkosszolgálatok is tudtak erről. A Varsói Szerződéshez tartozó országok pártfőtitkárainak augusztus eleji moszkvai találkozóján Walter Ulbricht, az NSZEP főtitkára és az NDK államtanácsának elnöke meg tudta győzni a jelenlevőket arról, hogy csakis Nyugat-Berlin megközelítési útjainak teljes lezárásával lehet gátat vetni a növekvő kivándorlásnak. Az NDK minisztertanács augusztus 12-én olyan döntést hozott, hogy "Nyugat-Berlin revansista és militarista erőinek ellenséges tevékenységét megakadályozandó" a határokon "hatékony ellenőrzést kell biztosítani". A nyugati hatalmak csak négy nappal a falépítés után tiltakoztak a szovjet kormánynál Berlin négyhatalmi státusának megsértése ellen. Konrad Adenauer szövetségi kancellár csak augusztus 22-én látogatott el Nyugat-Berlinbe, mert nem akarta félbeszakítani nyugat-németországi választási kampányát a fal miatt.
A szovjet zóna országainak sajtója, így a magyar is, a lépést úgy üdvözli, mint amelynek révén "megszűnt a lehetősége annak, hogy az NDK-t belülről bomlasszák, akár [...] munkaerő-csábítással és Ťsvindli-árfolyammalť, akár földalatti a diverzió eszközeivel."
[18]
1964. augusztus 13.
Irak, Jordánia, Kuvait, Szíria és az Arab Népköztársaság Kairóban aláírnak egy szerződést, amiben vállalják, hogy megvalósítják az arab Közös Piacot
[19]