Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 08
39 találat
[1]

117. augusztus 8.

Meghal Traianus római császár

Meghal 63 éves korában Traianus római császár. A gyermektelen uralkodó utódja Hadrianus, Szíria legatusa lesz.
Traianus egy dél-hispániai senatori család leszármazottja volt. Már korán megkezdte politikai pályafutását. Amikor Nerva császár 97-ben adoptálta és társuralkodóvá nevezte ki, Traianus már Felső-Germánia provincia helytartója volt. Nerva halála után, 98-ban Traianus átvette az uralmat. Az Imperium Romanum történetében Traianus az első provinciából származó római császár. Belpolitikai programját, melyet a következő években alakított ki, a dák háborúkból származó gazdag hadizsákmány alapján pénzügyileg biztosítani tudta: gondoskodott a jobb gabonaellátásról, adókönnyítéseket rendelt el, és a szegényebb sorsú polgárok gyermekei számára tanulmányi segélyt, alimentációt jutatott. Uralkodás idején élénk építkezés vette kezdetét; utakat, hidakat, csatornákat és vízvezetékeket építettek.
Traianus két hadjáratban, 101-102-ben és 105-107 között legyőzte a dákokat, élükön Decebal királlyal. Az egész területet római provinciává szervezték, és római polgárok betelepítésével messzemenően romanizálták. A Prut és a Fekete-tenger közötti, Traianus által kezdeményezett Traianus-fal építése biztosította Dáciát az előrenyomuló germán és ázsiai nomád népek révén fenyegető veszéllyel szemben. Az észak-afrikai Numidiában sikerült a császárnak a római hatalmi szférát dél felé kiterjesztenie. Keleten sikerült egy arab királyságot, a Nabateus Birodalmat levernie, mely az Arábia és Szíria közötti tömjén-kereskedelmet ellenőrizte.
A legnagyobb katonai győzelmet a párthusok felett aratta. 113-115 között egy kitűnően vezetett hadjáratban Traianus jelentős sikereket ért el az Eufráteszen túli nagyhatalom ellen. A párthusoktól elhódított területeket Armenia, Assyria és Mesopotamia provincia néven bekebelezték a Római Birodalomba. Traianus ebben a hadjáratban eljutott a Perzsa-öbölig. Ő az első és utolsó római uralkodó, aki a Dél-Mezopotámiában párthus ellenőrzés alatt álló területet, mint új provinciát, Mezopotámia néven, a római közigazgatás alá vetette. Ezeknek a Traianus által győzedelmesen vezetett háborúknak a következtében, uralkodása alatt a Római Birodalom legnagyobb területi kiterjedését érte el. A római senatus 114-ben a megtisztelő "optimus" (a legjobb) címmel tüntette ki. A Perzsa-öbölhöz közel eső, az indiai kereskedelmet illetően oly fontos területeket Traianus utódja, Hadrianus, aki békés politikát fog folytatni, ismét feladja.

[2]

1238. augusztus 8.

IX. Gergely pápa hozzájárul, hogy IV. Béla a bencések elhagyott ercsi monostorába karthauziakat telepítsen

[3]

1521. augusztus 8.

A török elfoglalja Nándorfehérvár városát és a vízivárat

[4]

1526. augusztus 8.

Nyolc napos ostrom után a török kezére kerül Újlak vára

[5]

1588. augusztus 8.

Elpusztul a spanyolok Nagy Armadája

Jelentős számbeli fölénnyel rendelkező spanyol Armada súlyos vereségét 1588 nyarán az Anglia ellen támadásnál több tényező idézte elő: a kis angol hajók jobban tudtak manőverezni a La Manche-csatornában, mint a spanyol hajók, jobban voltak felfegyverezve, és azt az előnyt is élvezték, hogy a hazai kikötők közelében tevékenykedhettek. Az angolok katonai fölénye mellett a spanyolok ki voltak téve az időjárás viszontagságainak is, és a hazafele tartó spanyol hajókban a heves viharok közel ugyanakkora kárt okoztak, mint az angolok ágyúi. 1588 júliusában Calais eléréséig a spanyol taktika sikeresnek bizonyul: habár az angolok az Armadát két csatában, július 22-én és 24-én megtizedelik, mégsem győzik le. Calais előtt azonban az angolok gyújtóhajóik segítségével számos spanyol hajót elsüllyesztenek. Az angol ágyúk kereszttüzében a végleges megsemmisülést a spanyolok csak a hirtelen kerekedett délnyugati szél segítségével kerülik el, ez teszi ugyanis lehetővé számukra a menekülést északra, az Északi-tenger felé. A Lord Charles Howard of Effingham és a három tengeri hős, Sir Francis Drake, Sir Martin Frobisher és Sir Walter Raleigh parancsnoksága alatt harcoló angolok megvárták, míg az Armada befut a La Manche-csatornába, majd hátba támadták.

[6]

1786. augusztus 8.

Elsőször hódítják meg a Mont Blanc csúcsát

Az 1780-as évek elején Horace Bénédict de Saussure svájci természettudós és alpinista 20 Lajos-aranyat tűzött ki jutalmul annak, aki elsőnek jut fel a Mont Blanc csúcsára. Ezzel remélte, hogy kigyógyítja a környékbelieket a hegységgel szembeni félelmükből. A babona szerint ugyanis szellemek és démonok okozták a gyakori ítéletidőt, a lavinákat és földcsuszamlásokat, s ezért a nép `átkozott hegynek` (Mont Maudit) hívta a Mont Blanc-t. Húsz Lajos-arany nagy pénz volt abban az időben és így 1784-ben és 1785-ben a vállalkozó kedvű genfiek sorra nekivágtak a hegycsúcs meghódításának. Jacques Balmat chamonix-i ásványgyűjtó-kristálykeresőnek sikerült is gleccsereken át eljutnia egészen a csúcs alatti hómezőig, s ezzel feltárta a csúcsra vezető utat. 1786. augusztus 8-án Jacques Balmat és Michel-Gabriel Paccard francia orvos elsőként jutott fel a 4807 méter magas csúcsra `Európa tetejére`, a `Savoya koronája`-ként is ismert Mont Blanc-ra. A világraszóló teljesítményről értesülve Saussure Chamonix-ban átadta Balmat-nak a húsz aranyat. Jacques Balmat, akit Szardínia királya (országához tartozott akkor a Savoyai hercegség) nemesi rangra emelt, 72 éves korában nyomtalanul eltűnt egy újabb hegymászó expedíció során. Társának, Michel Paccard-nak a neve feledésbe merült.

[7]

1796. augusztus 8.

Meghal Franz Anton Maulbertsch osztrák festő

Langenargen született 1724. június 7-én. Apja is festő volt, aki fiát 1739-től Bécsben taníttatta festészetre, mesterei Peter van Roy, majd Jakob van Schuppen és Paul Troger voltak. 1745-ben minősítették mesterré, 1750-ben a bécsi akadémia pályázatán első díjat nyert. 1759-ben lett az akadémia tagja. Korai művészetében a dél-német barokk festészet mellett a velencei mesterek - főleg Tiepolo, valamint a nagy flamandok: Rubens és Van Dyck hatottak rá. Első önálló műve a bécsi Maria Treu piarista templom mennyezetét díszíti, ezen már mindaz érvényesül, ami első korszakát jellemzi: a gazdag és egyéni kifejezésmód, a rokokó mozgalmasság és a ragyogó kolorit. Ezután festi meg az ebenfurthi kastély falképeit, 1757-58-ban készült el első magyarországi műve, a sümegi plébániatemplom fal- és mennyezetfreskója, melyet Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megbízásából készített. A képsorozat Jézus életét és szenvedéseit mutatja be, ótestamentumi párhuzamokkal. A főkép, a Krisztus a kereszten egységes, harmonikus színezésű és remek kompozíciójú alkotás, élénk és sötét foltjai, az alakok dinamizmusa igazi barokk remekművé teszik. A következő években a kremsieri (ma: Kromeriz, Morvaország) érseki palota, a heiligenkreutz-guttenbrunni plébániatemplom és a mistelbachi kolostor könyvtárának mennyezet- és falképeit készítette el. E műveit mozgalmas, lendületes alakok, világos színkezelés és kiegyensúlyozott formák jellemzik. Bibliai tárgyú képeit életszerű részletekkel tette hitelesebbé, az elvont és homályos egyházi szimbolika távol állt tőle. Az 1760-as években ismét Magyarországon dolgozott: a komáromi jezsuiták megbízásából a Szent András templomot festette ki, de freskóit az 1763-as földrengés elpusztította. Főúri kastélyok falképei után a székesfehérvári karmelita templom mennyezetképein festette meg Mária életének jeleneteit. Ezeket tartják művészete csúcspontjának. Az 1770-es évektől stílusa megváltozott, a klasszicizmus, egy hűvösebb, visszafogottabb formavilág felé tolódott el. Műfajai is kibővültek: freskók és oltárképek mellett zsánerképeket, történeti és allegorikus táblaképeket s rézkarcokat is készített. A váci székesegyház kupolájának freskóin szereplő alakjai precízebbek és szárazabbak is a korábbiaknál, színei sem olyan élénkek. Ekkor festette az innsbrucki Hofburg dísztermének mennyezetképeit is. A magyar főurak és főpapok elhalmozták őt megbízásokkal. Igen gyorsan dolgozott, de az összes megbízást nem volt képes teljesíteni. Élete utolsó évtizedében a győri székesegyházban, a pápai plébániatemplomban, a szombathelyi és kalocsai püspöki palotában, a pozsonyi érseki palota kápolnájában, a zirci apátsági templomban és az egri líceumban dolgozott. Egri és pápai megbízója Esterházy Károly püspök volt. Pápán és Győrött Szent István vértanú legendáit jelenítette meg. Utolsó befejezett műve a prágai Strahov kolostor könyvtárának mennyezetképe. A szombathelyi székesegyház freskóival Szily János püspök bízta meg, de ennek terveit már nem maradt ideje megvalósítani, helyette tanítványai: Josef Winterhalter és Anton Spreng készítették el. A mester 1796. augusztus 8-án, Bécsben meghalt.

[8]

1832. augusztus 8.

Ottó bajor herceg Görögország királya lesz

Wittelsbach Ottót, I. Lajos bajor király második fiát a görög nemzetgyűlés a hellének királyává választja. Az újonnan alakult görög királyság védnökei (1830. I. 22. - II. 3.) Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország, Ottó bajor hercegre szavaznak, mert semlegesnek és görögbarátnak ismerték meg. Nagykorúságát elérve 1835-ben, Ottó Athénban átveszi a hatalmat, de abszolutista és centralista kormányzása, valamint az a tény, hogy az adott politikai és társadalmi struktúrákat figyelmen kívül hagyja, hamarosan ellenállásra készteti a különböző görögországi csoportokat és pártokat.

[9]

1854. augusztus 8.

Lezajlik a bécsi nagyköveti konferencia.

Anglia, Franciaország és Ausztria képviselői elfogadják az ún. bécsi négy pontot: a dunai fejedelemségek nemzetközi felügyeletét, a törökországi keresztények kollektív védelmét, a dunai hajózás közös ellenőrzését és az 1841. évi tengerszoros-egyezmény revízióját.

[10]

1859. augusztus 8.

Megkezdődik a zürichi békekonferencia Ausztria, Franciaország és a Szárd királyság részvételével

[11]

1861. augusztus 8.

A képviselőház egyhangúlag elfogadja Deák Ferenc második felirati javaslatát.

Az alkotmányjogi követeléseket az elsőnél határozottabb hangon fogalmazza meg, s leszögezi, hogy kivívásukban a nemzet a helytállás és a kivárás politikáját folytatja.

[12]

1867. augusztus 8.

Megkezdődik az osztrák és a magyar törvényhozás képviselőinek bécsi tárgyalása.

A tárgyalások a közös ügyek költségeihez való hozzájárulásról és az államadósság kérdéséről folynak.

[13]

1874. augusztus 8.

Megalakul a Budapesti Philológiai Társaság.

[14]

1888. augusztus 8.

A király szentesíti az 1888:XXXI. törvénycikket.

A törvénycikk a távirdákról, távbeszélőkről és egyéb villamos berendezésekről rendelkezik.

[15]

1897. augusztus 8.

Meghal Jacob Burckhardt kultúrtörténész

79 éves korában, Bázelben meghal Jacob Burckhardt svájci kultúrtörténész. Burckhardt először teológiát tanult, azután fordult a történelem és művészettörténet felé. Később Bázelben és Zürichben tanított. Kevesebbet foglalkozott politikai és gazdasági kérdésekkel, inkább a kulturális fejlődéssel, mert ezt tartotta az emberiség tényleges teljesítményének. Olasz reneszánsz művelődéstörténete mellett nagy műve a "Cicerone, avagy bevezető az olasz műalkotások élvezetéhez" (1855), valamint az 1989 és 1902 között megjelent "Görög kultúrtörténet" című munkája.

[16]

1900. augusztus 8.

Meghal a Skoda művek alapítója

Emil Skoda 1839. november 19-én Plzen városában született. Németországban szerzett mérnöki végzettséget, majd szülövárosában egy kis gépgyár vezetője lett. Három évvel később megvette a gyárat és rövid idő alatt felfejlesztette. 1886-ban saját vasúti kapcsolatot épített ki a Bécs-Cheb fővonalhoz. Fegyvergyártásba kezdett, s 1890-ben az osztrák hadsereg számára újfajta gépágyút fejlesztett ki. 1899-ben Skoda-művek néven egyesítette növekvő cégeit: a kohóüzemeket, présműveket, gépgyárakat és kereskedelmi vállalatokat. Ezzel létrehozta Európa egyik legnagyobb ipari komplexumát, amely később tömegesen gyártott fegyvert az I., majd a II. világháborúban is. A gyár az 1950-es évektől az ott készült személygépkocsikról lett ismert. A Skoda-gyárat az 1990-es években a német Volkswagen cég vette meg, de továbbra is itt gyártják a gyáralapítóról elnevezett autókat, a Skodákat.

[17]

1912. augusztus 8.

A király szentesíti az 1912:LVIII. törvénycikket.

A városok fejlesztéséről szólva szabályozza az állami segélyeket és a városi háztartás ügyeit.

[18]

1918. augusztus 8.

A szövetségesek áttörik a németek nyugati arcvonalát

Brit és francia csapatok az Amiens-Roye-vonalon áttörik a frontot, és valósággal lerohanják a németeket. A szövetséges támadás a német csapatok számára azt sem teszi lehetővé, hogy a hátsó védelmi állásokba vonuljanak vissza. Ez a nap a német hadsereg "fekete napja" lesz. Az összeomlás a legfelsőbb hadvezetőséget arra kényszerítette, hogy Lys és Chermin des Dames között széles arcvonalon visszavonuljon az 1917. évi Siegfried-állásba. Itt azonban hiányzott az előkészített védelmi állás. Megindul a novemberig tartó küzdelem, a német hadsereg szakadatlan visszavonulása.

[19]

1919. augusztus 8.

Közzéteszik a 3886/1919. számú kormányrendeletet

A rendelet visszaállítja az 1918. évi forradalom előtti közigazgatási szerveket.

[20]

1919. augusztus 8.

A belga parlament ratifikálja a versailles-i szerződést

[21]

1919. augusztus 8.

Kormányrendeletet tesznek közzé valamennyi napilap és folyóirat betiltásáról.

A rendelet szeptember 27-ig marad érvényben, s nem vonatkozik a Budapesti Közlönyre, a kormány hivatalos lapjára.

[22]

1920. augusztus 8.

G. V. Csicserin táviratot küld a magyar miniszterelnöknek.

Szovjet-Oroszország külügyi népbiztosa ebben közli Teleki Pállal, hogy a magyar hadifoglyok közül ezer tisztet túszként visszatartanak, közülük tízet a tíz népbiztosért személyes túsznak tekintenek.

[23]

1922. augusztus 8.

A kormány bevezeti a kötött devizagazdálkodást.

[24]

1924. augusztus 8.

A keresztényszocialista szervezetek és alakulatok küldöttei ülést tartanak Budapesten.

Elhatározzák a Keresztényszocialista Országos Szövetség megalapítását.

[25]

1926. augusztus 8.

Megszületett Ország Lili festő, grafikus

A nonfiguratív festészet képviselője Ungváron született. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Berény Róbert és Szentiványi Lajos növendékeként tanult. 1950-54-ben, majd 1960-tól haláláig a budapesti Állami Bábszínház báb- és díszlettervezője volt. A hatvanas években állított ki először, egyéni kiállítása volt Izraelben (1966), és Olaszországban (1969), nagyobb anyaggal szerepelt Lengyelországban és Jugoszláviában. Visszatérő motívumai az ősi, történelmi múlt, a letűnt kultúrák tárgyi-szellemi maradványai, töredékei, az enyészetté vált, fényes múltat idéző romvárosok. Fő műve a szürrealitás és szimbólumsugalló jelképiség elemeit egyesítő olajmonotípia sorozat (Requiem 7 képben, elpusztult emberek és városok emlékére) és a városmetamorfózis képei. Egész életművének összegzését, a 48 táblából álló Labirintus-sorozatot a művész halála után mutatták be először a Műcsarnokban. Budapesten érte a halál 1978. október 1-jén.

[26]

1937. augusztus 8.

Az építőmunkások nagygyűlést tartanak Budapesten.

Határozati javaslatot fogadnak el a 8 órás munkanapnak az egész építőiparra történő kiterjesztéséről.

[27]

1939. augusztus 8.

Csáky István gróf külügyminiszter látogatást tesz Adolf Hitler német kancellárnál Berchtesgadenben

A kancellár közli, hogy Lengyelország ellen indítandó háború esetén nem számít magyar részvételre; leszögezi, hogy a magyar revíziós követelések további támogatására nincs módja. Csáky kéri a kancellárt, Teleki miniszterelnök július 24-i levelének Lengyelországra vonatkozó részét tekintse tárgytalannak.

[28]

1941. augusztus 8.

Kihirdetik az 1941:XV. törvénycikket.

A törvénycikk a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről szól, ez az úgynevezett III.zsidótörvény. Bevezeti a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. Megtiltja a zsidók és nem zsidók közötti házasságot; `fajgyalázásnak` minősíti és megtiltja a zsidók és nem zsidók közötti házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Zsidónak minősül az, akinek legalább két nagyszülője izraelita vallásban született, vagy aki az izraelita felekezet tagja.

[29]

1943. augusztus 8.

A londoni rádió magyar nyelvű adása fontos bejelentést tesz közzé.

Amennyiben a magyar hadiipar továbbra is kiszolgálja Németországot, a szövetséges légierő bombázni fogja Budapestet.

[30]

1944. augusztus 8.

Megkezdi a harcot Uszta Gyula partizánegysége Kárpátalján.

[31]

1945. augusztus 8.

Szövetséges Ellenőrző Bizottság kormányoz Németországban

A legyőzött Németországban 1945. augusztus 8-a óta a négy megszálló hatalom, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió legfelsőbb kormányzati szerveként Szövetséges Ellenőrző Bizottság kormányoz.

[32]

1953. augusztus 8.

Georgij M. Malenkov, az új szovjet miniszterelnök közli, hogy nem az Egyesült Államok birtokol egyedül hidrogénbombát

[33]

1963. augusztus 8.

A nagy vonatrablásban 2,55 millió fontot zsákmányolnak

A Glasgow-London postavonat elleni rablótámadással egy banda 2,55 millió font sterlinges (28,57 millió DM) rekordösszeget zsákmányol. Minden idők legnagyobb pénzrablása, amely izgalomba hozza a világot, és a lapok címoldalaira kerül, a Scotland Yard bevallása szerint vezérkari szakértelemmel előkészített és igen precízen végrehajtott támadás volt. A brit rendőrség egyelőre a sötétben tapogatódzik. Az álarcot és kékesszürke overallt viselő tettesek - a rendőrség szerint tizenketten lehettek - a Londontól 60 kilométerre, északnyugatra, Cheddington közelében a vasúti jelzőrendszer manipulálásával megállították az éjszaki postavonatot, miután a félreeső vidéken minden telefonvezetéket elvágtak. A banda ezek után arra kényszerítette a mozdonyvezetőt, hogy lassan egy megjelölt hídig haladjon, s ott az álarcosok összesen 124 lepecsételt postazsákot, nyolc brit bank fiókjainak a pénzét, egy várakozó katonai tehergépkocsiba rakták át. Az akció, mint a Scotland Yard jelenti, zajtalanul ment végbe, minden mozdulat pontosan be volt gyakorolva. A rablóknak sikerült elmenekülniük, mivel a rendőrség túlságosan későn reagált a lakosság értékes bejelentéseire. A rablótámadás merészsége és sikere a közvéleményt és a sajtót óhatatlanul némi szimpátiára hangolja a banditák iránt. A kárt viselő biztosítótársaságok 2,9 millió DM rekordösszegű jutalmat tűztek ki a nyomravezetésért. A postarablókat később elfogták, de a pénz nagyobb része nem került elő.

[34]

1966. augusztus 8.

Meghal Molnár Erik történész

Újvidéken született 1894. december 16-án. 1945 után a kommunista párt képviseletében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásától 1956-ig majdnem megszakítás nélkül tájékoztatási, majd népjóléti, azután külügy-, később igazságügy-, majd ismét külügy-, s végül újra igazságügy-miniszter volt. 1956 után az MTA Történettudományi Intézetét igazgatta. Ő volt a Magyar Történelmi Társulat elnöke, az Acta Historica című folyóirat és a Magyarország története című többkötetes munka főszerkesztője. Tudományos munkáit főként a magyar őstörténetről írta. Kossuth-díjjal tüntették ki 1948-ban és 1963-ban.

[35]

1974. augusztus 8.

Richard Nixon a Watergate-botrány után bejelenti lemondását

[36]

1981. augusztus 8.

Meghal Hajnóczy Péter író

Az új magyar prózaíró nemzedék jellegzetes képviselője Porcsalmáson született 1942. augusztus 10-én. Nevelőszülőknél nőtt fel. 1962-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban levelező tagozaton. Volt kabinos, szentképügynök, kazánfűtő, szénhordó. 1976-tól szabadfoglalkozású író. Első, jelentős visszhangot keltő írása Az elkülönítő című szociográfiai esszé az elmebetegek és alkoholisták szociális ellátásáról tudósít. 1975-ben jelent meg tizennégy év írásaiból válogatott első kötete A fűtő címmel, második elbeszéléskötete 1977-ben M címmel. 1979-ben Londonba utazott, ez volt egyetlen külföldi utazása. 1980-ban Füst Milán-díjat és Aszu-díjat kapott. Írásai többségének tárgya a mindennapi élet elviselhetetlensége hősei beilleszkedési gondokkal, küldetéstudattal társuló cselekvésképtelenséggel, alkoholizmussal küzdenek. A valóságfeltáró irodalomhoz tartozó művei kordokumentumoknak számítanak a magyar irodalomban. Legismertebb írása A halál kilovagolt Perzsiából című regénye, megrendítő, a klinikai leletek pontosságával megrajzolt dokumentuma saját széthulló személyiségének is.

[37]

1988. augusztus 8.

Dél-Afrika megkezdi a visszavonulást

Az 1988 májusa óta Angola, Dél-Afrika és Kuba között folytatott tárgyalások fegyverszünethez vezettek. Egy keretterv megállapodásai szerint a dél-Afrikai csapatokat kivonják Angolából és a vele szomszédos Namíbiából, a kubai csapatok pedig elhagyják Angolát. Ezzel véget érne a 1975 óta tartó angolai háború. Roellof Botha, dél-afrikai külügyminiszter a fegyverszünet pretoriai nyilvánosságra hozatalakor kijelentette, hogy kormánya szeptember 1-ig be kívánja fejezni a csapatok kivonását. Eddig kell kidolgozni az Angolában tartózkodó 50 ezer kubai katona kivonásának menetrendjét, azért, hogy november 1-jén a 435-ös ENSZ-határozat értelmében megtegyék az első lépést Namíbia függetlenségéért. Amíg a SWAPO, a namíbiai felszabadítási szervezet a tárgyalások eredményeit, elfogadja, és bejelenti a harci cselekmények szeptember 1-jei beszüntetését, addig a jobboldali irányzatú, az angolai marxista kormány ellen fellépő gerillaszervezet, az UNITA folytatja katonai akcióit. Sem a SWAPO, sem az UNITA nem vett részt a megbeszéléseken. Az angolai háború 1975-ben kezdődött, amikor a Dél-Afrika és az USA által támogatott Jonas Savimbi vezette UNITA harcba lépett a kubai hadsereg által hatalomra segített, és a Szovjetunió által is támogatott José Eduardo dos Santos vezette MPLA Egységpárt kommunista kormánya ellen. Azóta kb. 6000 UNITA-tag, 50 000 kubai és 3000 dél-afrikai katona harcolt Angolában. A háború több mint 100 000 halottat követelt, és romba döntötte Angola gazdaságát.

[38]

1988. augusztus 8.

Diplomáciai kapcsolat létesül az Európai Közösségek (EK) és Magyarország között.

[39]

1996. augusztus 8.

Meghal Sir Franch Whittle, a sugárhajtású motor feltalálója

Coventry-ben látta meg a napvilágot 1907. június 1-jén. 1928-ban, a brit légierő kadétjaként terjesztette be tudományos felfedezését a sugárhajtású repülőgépmotorra vonatkozóan, de munkáját közömbösen fogadták. Egykori tiszttársai 1935-ben mégis arra bíztatták, hogy ne adja fel és folytassa a kutatást. A Royal Air Force 1939-ben kezdett érdeklődni motorja iránt. Első léglökéses gépe, 1941. május 15-én emelkedett a magasba. Tervei az Egyesült Államokba kerültek és az egész amerikai repülőgépgyártás arculatát átalakították a II. világháború után. 1976-ban áttelepült az Egyesült Államokba, ahol Maryland államban folytatta kutatásait a JGT-ek, a szuperszónikus repülőgépek új generációinak kifejlesztésére. Emellett 1979-ig az Egyesült Államok Haditengerészeti Akadémiáján is tanított, ahol adjunktusi címet is nyert. Mindvégig kitartott abbéli meggyőződése mellett, hogy a RAF a második világháborúban még nagyobb sikerrel vehette volna fel a küzdelmet a német légierő ellen, ha találmányát idejében felkarolják.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra