Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus • Nap: 06
Hónap: augusztus • Nap: 06
36 találat
[1]
70. augusztus 6.
Titus légiósai kétszer is lerombolják Salamon templomát
[2]
1272. augusztus 6.
Meghal V. István
V. István 1270-1272 között uralkodott, de már apja életében jelét adta hatalmi ambícióinak. IV. Béla több ízben is fontos feladatokkal bízta meg. Feleséget is az apa választott, amikor a kun származású Erzsébettel kötötte össze gyermeke életét. Ezzel a lépéssel a kun vezetőréteget akarta maga és politikája mellé állítani. IV. Béla fiára bízta a stájer területek irányítását, itt azonban végül kudarcot szenvedett. Az apa-fiú viszony a hatvanas években romlott meg véglegesen. István uralkodni szeretett volna, ezért különböző területeket akart kisajítátani. Így került uralma alá a Dunától keletre eső országrész. Több ízben fegyveresen is szembe kerültek egymással. Eltérő külpolitikai elképzeléseik voltak. Ennek megfelelően IV. Béla a cseh, míg István a nápolyi irányt helyezte előtérbe. Ez utóbbi kapcsolat fontos állomása volt az az 1269-es házassági szerződés, amelynek értelmében István és I. Károly nápolyi király gyermekei frigyre léptek. (Anjou Károly és Magyarországi Mária házasságából származott Martell Károly, I. Károly a későbbi magyar király apja.) IV. Béla halála után a fiatal V. Istvánnak számos nehézséggel kellett szembenéznie. II. Ottokár cseh király hadai az országra támadtak, és csak hosszas küzdelem után sikerült őket a Kárpát-medencéből kiszorítani. A belpolitikai helyzet is feszültté vált, a megerősödött nagy nemesi családok részt kívántak a hatalomból. Az uralkodó összeroppant a terhek alatt és Csepel szigetén meghalt. A Nyulak szigeti domonkos kolostorban temették el.
[3]
1330. augusztus 6.
A Wittelsbachok és a Habsburgok békét kötnek
A Wittelsbachok családi hatalmának és uralmának biztosítása érdekében IV. (Bajor) Lajos német-római császár szövetséget kötött a Habsburgokkal, és véget vetett a Habsburgok és a Wittelsbachok közötti régi vitának. Miután az 1325-ben Lajos által társuralkodónak elismert Szép Frigyes, Ausztria és Stájerország hercege meghalt (1331. I. 13.), Lajosnak hatalma érdekében és mindenekelőtt a pápaság ellenében szüksége van új szövetségesekre.
Az Inn melletti mühldorfi csatában (1322) az 1314-ben kettős választással német királlyá koronázott Lajos legyőzte Szép Frigyes ellenkirályt, és ezzel a trónért folyó küzdelmet a maga javára döntötte el. A külpolitikai problémák - vita XXII. János pápával, rivalizálást a Luxemburg-házból való János cseh királlyal - a német birodalomban a birodalmi jogért és a családi hatalomért folyó harcokhoz vezetett.
[4]
1552. augusztus 6.
Ahmed pasa csapatai elfoglalják Lugost
[5]
1566. augusztus 6.
I. Szulejmán ostrom alá veszi Zrinyi Szigetvárát
I. Szulejmán szultán hetedik magyarországi és egyúttal élete utolsó hadjáratára május 1-jén kelt útra Isztambulból. A mintegy 100 ezer főnyi seregből a szultán másodvezírét, Pertev pasát Gyula ellen rendelte, maga pedig a Dél-Dunántúl kulcsa, Szigetvár megvételére vonult. A várat Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány védelmezte mintegy 4300 katonával és polgárral, valamint hatvannál több ágyúval. A horvát származású parancsnok - akinek nagyapja, nagybátyja és fivére is a török elleni küzdelemnek esett áldozatául - 1529-ben részt vett Bécs védelmében, majd 1542 és 1557 között horvát bánként igyekezett feltartóztatni az ország és saját birtokai ellen törő hódítókat. Zrínyi mind katonailag, mind lelkileg felkészült a végsőkig való helytállásra. 1566 tavaszán így nyilatkozott Nádasdy Tamás nádor özvegyének: `Mindnyájan bezárkózva megfogadjuk, hogy a kereszténységnek s ezen édes és végtelenül elpusztult hazának [...], ha a sors úgy hozza, fejünk vesztésével is kívánunk szolgálni.` Az ostromot augusztus 6-án több mint 200 kisebb ágyúval megkezdő szultáni seregnek tizenhárom napra volt szüksége az ó- és újváros elfoglalásához és a várat övező tó lecsapolásához. Az óváros eleste után a védők a belső várba húzódtak vissza, mely 26-án és 29-én sikeresen állta ki a két legvéresebb rohamot. (Eközben a Győr előterében felsorakozó császári sereg tétlenül szemlélte az eseményeket; a Bécs előterét védelmező Győrt fontosabbnak tartották Szigetnél.) Végül a török aknászok szeptember 5-én felrobbantották a Fellegvár egyik bástyáját, amely óriási tűzvészt okozott. A szultán időközben meghalt, szeptember 8-i ostrom, azután megpecsételte a romhalmazzá lőtt belső várba szorulók sorsát is, akik ekkor kirontottak az ellenségre. Többségük kézitusában halt hősi halált.
[6]
1585. augusztus 6.
Meghal Jermak, a kozákok vezére
Szibériában a tatárokkal kiújuló harcok közben meghal Tyimofejevics Jermak kozákvezér.
Jermak (Ermak) 1581-ben vonult először Szibir mongol uralkodó birodalma ellen. Ezt a hadjáratot a gazdag orosz kereskedőcsalád, a Sztroganovok (1570) megbízásából vezette Permből kelet felé indulva. Vállalkozásainak kiindulópontjául megbízóinak Káma melletti, részben önálló birtokai szolgáltak. Jermak innen indult 840 fős csapatával és egészen az Irtisig jutott, ahol 1582-ben elfoglalta Szibir városát (ma Tobolszk).
További akciói során a kozákvezér embereivel bejárta az Ob-, Tobol- és Irtis-folyók által határolt egész területet, és ezzel megindította Szibéria orosz birtokbavételét.
A hódítók hamarosan városokat alapítottak (Tyumen 1586, Tara 1594) és további expedíciókat szerveztek kelet felé, hogy az orosz szőrmekereskedelem számára az utánpótlást biztosítsák.
Jermak végül 1585-ben halt meg a mongolokkal folytatott állandó harcokban. Az még nincs egészen tisztázva, hogy valóban ellenfelei elől menekülve fulladt-e bele az Irtisbe, vagy fegyveres összecsapásban vesztette-e életét. Az általa megkezdett hódítások Szibériában halála után tovább folytatódtak.
[7]
1606. augusztus 6.
I. Rudolf Prágában megerősíti a bécsi békét
[8]
1651. augusztus 6.
Megszületett Francois Fénelon francia író, a felvilágosodás egyik előfutára
Francois de Salignac de la Mothe Fénelon Perigordban látta meg a napvilágot. 1675-ben szentelték pappá, később a megtért lányok iskolájának igazgatója lett. Nekik írta Három párbeszéd az ékesszólásról című művét is. A leányok neveléséről című munkájával arról tett tanúbizonyságot, hogy ő a század egyik legműveltebb embere és legkiválóbb stilisztája. 1689-ben XIV. Lajos a burgundi herceg nevelőjének nevezte ki, ez azonban nem zavarta őt abban, hogy éles kritikával illesse a királyt és az abszolutizmust, mint ahogy Cambrai érseksége sem gátolta abban, hogy rokonszenvezzen a kvietizmusnak nevezett misztikus tanokkal. Mindezekért végül belső száműzetésbe kellett vonulnia. Fő műve a Télemakhosz kalandjai, amelyben haladó pedagógiai elveket adott közre. Munkássága igen nagy hatással volt a XVIII. századi politikai gondolkodásra, személyes varázsával pedig ugyanilyen mértékben hatott kortársaira. Magyarországon is népszerű műveit az 1700-as évek elejétől a sárospataki könyvtárban lehetett lapozgatni, s például II. Rákóczi Ferenc kedvelt olvasmányai közé tartoztak. 1715. január 7-én halt meg Cambraiben.
[9]
1806. augusztus 6.
Megszűnik a Német-Római Birodalom
I. Napóleon francia császár ultimátumára II. (I.) Ferenc császár lemondott a Német-Római Birodalom koronájáról és megszűntnek nyilvánította a birodalmat. A birodalmi rendeket feloldozták a császárral és a birodalommal szemben fennálló valamennyi kötelezettség alól. A birodalom helyébe részben a Rajnai Szövetség lépett: 16 német birodalmi "kisállam" egyesült Párizsban július 12-én Rajnai Szövetség néven, I. Napóleon császár protektorátusa alá helyezve magát. A Rajnai Szövetség államai augusztus 1-jén, a regensburgi gyűlésen deklarálták kilépésüket a birodalomból. A Német-Római Birodalom feloszlatása elkerülhetetlenné vált. A felbomlást már előrevetítette a birodalom újjászervezése a Reichsdeputationshauptschluß révén (1803. II. 23.). Az egyházi fejedelemségek szekularizálásával és a birodalmi rendek birodalmi kiváltságainak megszüntetésével a császári hatalom elveszítette irányító szerepét. A jelentősen megnövekedett területű Bajorország, Baden és Württemberg teljes állami szuverenitásra törekszik. Területi és politikai birtoklásuk garanciáját csak a Napóleon császárhoz való csatlakozásban vélik fellelni. A porosz államot, amely szintén jelentős területeket szerzett, semlegességi szerződés köti Franciaországhoz. A birodalom tehetetlenségét és II. Ferenc tettét teljes súlyában csupán néhány német hazafi ismerte fel és siratta meg.
[10]
1825. augusztus 6.
A chuquisacai kongresszus kimondja Felső Peru függetlenségét
A dél-amerikai ország a XVI. század közepétől a spanyol gyarmatosítók uralma alá tartozott, majd a felettük aratott győzelem után a chuquisacai kongresszus 1825. augusztus 6-án kimondta a függetlenséget, és Simón Bolívar, dél-amerikai szabadsághős tiszteletére az ország felvette a Bolívia nevet.
Az Andok hegyvonulat középső részén fekvő dél-amerikai területet az inkák a XIII. század közepén hódították meg, uralmuknak 1538-ban a spanyolok vetettek véget. A spanyol hódoltság 1825. augusztus 6-ig, a köztársaság kikiáltásáig tartott, amikor Felső Peruból Bolíviai Köztársaság lett. Első elnöke Simon Bolivar, a dél-amerikai kontinens szabadsághőse volt. A Spanyolországtól függetlenné vált ország egész történelmét végigkísérték a sorozatos parasztfelkelések és katonai zendülések. A csendes-óceáni háború (1879-1884) következményeként pedig Chilével szemben elveszítette tengerparti területeit. XX. századi történelmében katonai kormányok váltogatták egymást. A hadsereg hatalmát a gerillamozgalom veszélyeztette, amelynek parancsnoka "Che" Guevara volt. A stabilitás csak az 1990-es években állt helyre.
[11]
1840. augusztus 6.
Louis Napóleon sikertelen puccskísérletet hajt végre
Louis Napóleon herceg, I. Napóleon császár unokaöccse, kísérői kis csapatával partra száll Boulogne-ban, de puccskísérlete kínosan elbukik. 1836-ban Strasbourgban egyszer már kísérletet tett a hatalom megszerzésére, de a katonaság sem akkor, sem most nem választolt felhívására. A napóleoni `eszme` megszállottjaként nagybátyja örökösének tekintette magát és meg volt győződve arról, hogy elég visszatérnie Franciaországba, s a nép és a hadsereg azonnal mögé áll.
Az első puccskísérlet (1836) után még csupán kiutasították, most azonban életfogytiglani várfogságra ítélik. 1846-ban kalandos körülmények között megszökik. Politikai programot bocsát ki, amelyben áttekinthetetlen megfogalmazásban az autoritást a szabadsággal, a liberalizmust az állami beavatkozással köti össze, és végül mindenkinek mindent megígér (1848. XII. 10., 1851. XII. 2.).
[12]
1848. augusztus 6.
Megjelenik a Slavenski Jug első száma
A horvát liberális napilap szerkesztője Dragolja Kušljián.
[13]
1848. augusztus 6.
II. Viktor Emánuel szárd király békét köt az Osztrák Császársággal
[14]
1848. augusztus 6.
Az osztrák császári csapatok visszafoglalják Milánót
[15]
1849. augusztus 6.
A nagycsűri (Szebenszék) ütközetben Lüdersz tábornok orosz hadteste megveri Bem altábornagy seregét
Az erdélyi honvéd hadsereg ezzel gyakorlatilag széthullik.
[16]
1881. augusztus 6.
Megszületett Sir Alexander Fleming skót orvos
Lochfieldben született 1906-ban szerzett orvosi diplomát a londoni egyetemhez tartozó St. Mary,s Hospital Medical Schoolban, ahol tanítani kezdett. Az immunológia, az általános bakteriológia és a kemoterápia területén kutatott, olyan antibakteriális anyagokkal foglalkozott, amelyek nem károsítják az emberi szöveteket. Nagy-Britanniában ő honosította meg a vérbaj gyógyítását az Erlich által kifejlesztett Salvarsannal. Az I. világháborúban a hadsereg egészségügyi alakulataiban szolgált, tevékenységéért kitüntették. Kutatásait a háború alatt is folytatta. 1918-ban visszatért az egyetemi kórházba, 1919-ben professzor lett. 1921-ben azonosította és izolálta a lizozimet. Ez az enzim bizonyos állati szövetekben és testváladékokban - pl. könnyben és nyálban - található, és antibiotikus hatású.
1928-ban megfigyelte, hogy a Staphylococcus baktériumok tenyészetében egy penészgombatelep, a Penicillium notatum spórái körül baktériummentes gyűrű alakul ki. A penészfoltban olyan anyagot talált, amely még nyolcszázszoros hígításban is meggátolta a baktériumok növekedését. Ezt az anyagot, amely az élő szervezeten belül elpusztítja a baktériumokat, penicillinnek nevezte el. Megvizsgálta, mely fajtájú baktériumokra hat, s melyekre nem, s azt is megállapította, hogy az állati, illetve emberi szervezetre nincs káros hatása. A penicillin kémiai azonosítását H. W. Florey és E. B. Chain végezte el. Eredményeit egy évvel később jelentette meg egy szakfolyóiratban. Ez volt az első gyógyszer, amelyet az antibiotikumok közé sorolnak. Az anyag ipari előállítása csak a II. világháború idején valósult meg a sebesültek sürgető kezelése miatt. Fleminget 1943-ban a Royal Society tagjává választották, 1944-ben lovaggá ütötték. 1945-ben E. B. Chain-nel és H. W. Florey-val megosztva orvostudományi Nobel-díjat kapott. 1948-ban a londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba. 1999-ben 1600 közismert skót személyiség közül az évszázad emberének választották.
[17]
1914. augusztus 6.
Ausztria-Magyarország hadüzenete Oroszországnak
[18]
1914. augusztus 6.
Szerbia hadüzenete Németországnak
[19]
1919. augusztus 6.
Lemond a Peidl-kormány
Friedrich István volt hadügyi államtitkár és Csilléry András törzsorvos, ellenforradalmár tisztekre támaszkodva, román támogatással lemondatja a Peidl-kormányt.
[20]
1919. augusztus 6.
Újabb letartóztatások történnek
Latinca Sándort, Somogy megye volt kormányzótanácsi biztosát több társával ellenforradalmi különítményesek letartóztatják Fonyódon (Somogy m.).
[21]
1919. augusztus 6.
Közzéteszik a 13/1919. számú kormányrendeletet
Elrendeli az államosított ipari és kereskedelmi vállalatok korábbi tulajdonosaiknak való visszaadását.
[22]
1919. augusztus 6.
Ismét megkezdi működését a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ).
[23]
1919. augusztus 6.
A kormány kidolgozza a csendőrség visszaállításának a tervét.
A rendeletet már a Friedrich-kormány adja ki, augusztus 9-én.
[24]
1925. augusztus 6.
Tárgyalások kezdődnek gróf Károlyi Mihály és a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetői között az együttműködésről
Az írásos megállapodás szerint egyetértenek a földreform törvénybe iktatásának követelésében.
[25]
1926. augusztus 6.
Nő ússza át a La Manche csatornát
Getrude Ederle amerikai világbajnok úszónő volt az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát. A franciaországi Gris-Nez foktól 56 kilométert úszott a háborgó tenger miatt, hogy átkeljen a 34 kilométer széles csatornán, amelyet 7 óra 25 perc alatt tett meg és az angliai Kingsdown mellett ért partra. Az addigi csúcsot két órával javított meg. Előtte öt férfinak sikerült átúsznia a La Manche csatornát.
[26]
1929. augusztus 6.
Nemzetközi konferencia kezdődik Hágában a jóvátételi kérdésekről
Németország elfogadja az O. D. Young amerikai üzletember vezetésével kidolgozott jóvátételi tervezetet, az úgynevezett Young-tervet. A terv megszünteti Németország pénzügyi ellenőrzését.
[27]
1929. augusztus 6.
A rendőrség tüzet nyit a romániai Zsil-völgyi (lupényi) bányák sztrájkoló bányászaira
A sortűznek mintegy harminc áldozata van.
[28]
1939. augusztus 6.
Országos ünnepséget tartanak Szegeden az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutásának 20. évfordulója alkalmából
[29]
1940. augusztus 6.
A Szovjetunió bekebelezi a balti államokat
Litvániának és Lettországnak a szovjet államszövetségbe történő erőszakos beolvasztását követően a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyja Észtország szovjetköztársasággá alakulását is. Augusztus 2-án Besszarábia és Észak-Bukovina megszállt román területeit Moldávia Szovjet Szocialista Köztársaság néven már bekebelezték. A szovjet eljárás megfelel az 1939. VIII. 23-i Hitler-Sztálin-paktum titkos záradékának. A Vörös Hadsereg a Finnország elleni téli háború befejezése után júniusban megszállta a balti államokat, s szovjetbarát kormányok megalakítását követelte, ami be is következett.
[30]
1945. augusztus 6.
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára
1978-ban augusztus 6-át - Hirosima atombombázásának évfordulóját - a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilvánították. Az első atombombát 1945. augusztus 6-án dobták le az amerikaiak a japán városra, s a robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számáról csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 443 név szerepel, a sugárfertőzések okozta károsodások pedig a mai napig szedik az áldozatokat. A már történelminek is nevezhető atomkort e dátumtól számítják. 1970. március 5-én lépett hatályba az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Atomsorompó Szerződés. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend (CTBT) szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá. 2000 májusában az öt nukleáris nagyhatalom nyilatkozatban erősítette meg azt az eltökéltségét, hogy erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésére.
[31]
1946. augusztus 6.
Hazatér a Nemzeti Bank aranykészlete
1944 decemberében a Magyar Nemzeti Bank nyilas elnökének utasítására a Bank egész arany-, valuta-, bankjegykészletét, értékpapírjait és az ott őrzött letéteket vagonokba rakták, előbb Veszprémbe, majd Fertődobozra vitték, onnan pedig 1945 elején a németországi Spital am Phyrnbe továbbították. A kisvárost az amerikai hadsereg szabadította fel, a Nemzeti Bank vagyontárgyai az amerikaiak kezébe kerültek. A Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség mindaz 1946. áprilisi moszkvai, mind a júniusi washingtoni látogatása során szóba hozta az elhurcolt magyar javak kérdését. Sztálin ígéretet tett, hogy a Szovjetunió segítségére lesz Magyarországnak nemzeti vagyona visszaszerzésében. Az amerikai kormányzat sem zárkózott el a kérés elől. Az amerikai külügyminisztérium 1946. június 31-én értesítette a magyar kormányt, hogy a Nemzeti Bank aranykészlete átvehető. Az 29 985 kg színaranyat, amely 2696 db aranyrúdból és 40 zsák aranyérméből állt, 1291 db kis kenderzsákba csomagolták, és három amerikai tehervagonba rakták. Az `aranyvonat` 1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre, ahol a magyar hatóságok ünnepélyes keretek között fogadták. A Nemzeti Bank aranykészlete bőséges fedezetet nyújtott az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új pénznem, a forint számára.
[32]
1961. augusztus 6.
A Szovjetunió felbocsátja a Vosztok-2 űrhajót
A második, embert szállító űrhajó, a Vosztok-2, fedélzetén German Tyitov őrnaggyal, 17-szer kerülte meg a Földet, s 25 óra 18 percet töltött a világűrben. A feladat annak tanulmányozása volt, hogyan hatnak az emberi szervezetre és a munkalépességre a tartós súlytalanság és hosszabb űrrepülés körülményei. A Vosztok-2 fedélzetéről készültek a Föld felszínét ábrázoló fénykép- és filmfelvételek is. Az űrhajó 1961. augusztus 7-én szállt le.
[33]
1962. augusztus 6.
Jamaica független lesz
A Karib-tengerben, a Nagy-Antillák azonos nevű szigetét 1494-ben fedezte fel és vette spanyol birtokba Kolumbusz Kristóf. A szigetet 1655-ben az angolok hódították el, 1866-ban angol koronagyarmat lett. 1944-ben kapott részleges önkormányzatot, 1958-tól Brit-Nyugat-Indiai Föderáció része volt. Jamaica 1959-ben teljes önkormányzatot kapott. 1961-ben népszavazást rendeztek az országban, s a lakosság a Föderációból való kilépés mellett szavazott. 1962. augusztus 6-án kikiáltották Jamaica függetlenségét, mint a brit Nemzetközösség tagja. A hetvenes években a szociáldemokrata kormány államosításokat, földreformot hajtott végre, ennek következtében a tőke kivonult az országból. A nyolcvanas években a konzervatívok kerültek hatalomra, akik visszafogták a kubai kapcsolatokat és ismét jó viszonyt építettek ki az Egyesült Államokkal.
[34]
1975. augusztus 6.
Meghal Ravasz László református püspök
Ravasz László 1882. szeptember 29-én született Bánffyhunyadon. A kolozsvári egyetemen doktorált és a Sárospataki Teológiai Akadémián magántanári képesítést szerzett. 1907-től a Kolozsvári Teológiai Akadémia gyakorlati teológiai tanszékének tanára volt. 1921-ben a Budapest Kálvin téri egyházközség meghívta lelkipásztorának, s ugyanakkor a dunamelléki református egyházkerület püspökévé választották meg. E tisztet 1921-48 között töltötte be. 1927-44-ben a felsőház tagja, s 1937-40 között az MTA másodelnöke is volt. A Protestáns Szemle főszerkesztőjeként, a Református Élet, s a Magyar Kálvinizmus című lapok egyik megalapítójaként sokat tett a református egyház megerősödéséért. Mint színvonalas, nagyhatású igehirdető kiemelkedő prédikációkat tartott, és ehhez a rádiót is igénybe vette. Jó kapcsolatokat ápolt Horthy Miklóssal. 1948 májusában a kommunista hatalomátvétel miatt püspöki méltóságáról lemondani kényszerült, majd 1953. március 1-jén lelkészi állásából is visszavonult. Az 1956-os forradalom idején visszakapta püspöki címét. Átdolgozta Károli Gáspár bibliafordításának újszövetségi részét. Jelentős teológiai művek szerzője: Alfa és Omega (1933), Legyen világosság (1938), Isten rostájában (1941), Korbán (1942).
[35]
1992. augusztus 6.
A skinheadek
Egy kb. huszonöt fős skinhead-csoport Budapesten megtámadta a jemeni követség kulturális attaséját. Rövid időn belül ez volt a második ilyen eset - az előző áldozat egy zairei diplomata volt. A skinheadek legnagyobb feltűnést keltő megmozdulására október 23-án kerül sor. Az 1956-os évforduló ünnepségén nyilas jelképeket viselő bőrfejűek megakadályozták, hogy a köztársasági elnök elmondja beszédét.
[36]