Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus • Nap: 05
Hónap: augusztus • Nap: 05
13 találat
[1]
1298. augusztus 5.
Kiadják a pesti országos gyűlés végzéseit
Az Árpád-korban a fontos politikai döntések a királyi tanácsban születtek. Ennek ülésein alkalmanként részt vettek olyan előkelők is, akik nem tartoztak az uralkodó közvetlen környezetéhez.
A 13. század második felében tűnik fel a törvényhozói vagy kormányzati kérdésekben döntő gyűlések azon formája, melyen a főpapokon és bárókon kívül az immár nemesnek tartott királyi szerviensek is megjelentek, és közreműködtek a döntések meghozatalában. Ennek első példája V. László idején pedig, 1277-től kezdve, több ilyen gyűlésről tudunk.
Ezek még erősen kötődtek a király igazságszolgáltató szerepéhez. Feladataik között nem a törvényhozás volt az elsődleges. Kifejlett és határozottan rendi jellegű országgyűlésnek elsőként az 1298-ban, Pesten tartott gyűlés mutatkozik, melynek végzéseit augusztus 5-én adták ki. Ezt az országgyűlést a következő években több hasonló követte. Az országgyűlés - hasonlóan a III. András-kori rendiség többi intézményéhez - nem tudott mély gyökeret ereszteni a magyar állam szervezetében: a következő királyok, hatalmuk megszilárdulása után, amikor már nem volt szükségük az "egyetértésre", felhagytak a gyűlésezésekkel.
[2]
1348. augusztus 5.
I. Nagy Lajos nyolc évre fegyverszünetet köt Velencével
I. Lajos király nem sokkal 1342-es trónra lépése után háborút indított Velence ellen, hogy a dalmát partvidéket visszaszerezze a Szent Korona számára. A harcban számíthatott Zára városára, mivel a polgárok fellázadtak a velencei uralom ellen. A hadjárat szép reményekkel indult, de kudarccal végződött. Egyrészt a velenceieknek sikerült megvesztegetni a magyar hadvezetés egy részét, aminek következtében a támadás összeomlott. Másrészt 1345. szeptember 18-án Nápolyban meggyilkolták Lajos öccsét, András herceget, így a magyar király figyelme Itália déli részére összpontosult. Ezért nem állt érdekében, hogy konfliktusban maradjon a Köztársasággal, mert egy ellenféllel a hátában nehezebben tudott volna Itáliában hadakozni. A Velencével megkötött fegyverszünet gyakorlati haszna hamar megmutatkozott: az 1350-es nápolyi hadjáratra a magyar csapatok már hajóval tudtak átkelni az Adrián.
[3]
1494. augusztus 5.
Zsidóellenes zavargások törnek ki Nagyszombaton
[4]
1772. augusztus 5.
Háromfelé osztják a lengyel államot
Oroszország, Poroszország és Ausztria a pétervári szerződésben háromfelé osztotta a lengyel állam területének egyharmadát. Oroszország érdeke azt diktálta, hogy Lengyelország felett megőrizze befolyását, mert minden Nyugat-Európa felé vezető út Lengyelországon keresztül vezet. Orosz seregek a XVIII. század elejétől állomásoztak Varsóban. Az 1764. IX. 6-i királyválasztáskor II. (Nagy) Katalin cárnő keresztülvitte volt szeretője, Poniatowski Szaniszló megválasztását. Az osztozkodásnál Poroszország Nyugat-Poroszország nagyobbik részét és Ermlandot; Ausztria Nyugat-Galíciát, a Szepességet és Ladomériát; Oroszország Livónia lengyel részét, valamint a Dvinától és Dnyepertől nyugatra fekvő területeket kapta meg. A lengyelek rovására sikerült elkerülni egy európai méretű háború kirobbanását; az orosz-török háborúban (1710. június-július) elért katonai sikerek hatására ugyanis küszöbön állt egy osztrák-orosz katonai konfliktus kitörése. Lengyelország szövetségesek nélkül túl gyenge volt.
[5]
1848. augusztus 5.
A Kereskedelmi Bank kibocsátja az első kétforintos magyar bankjegyeket
[6]
1914. augusztus 5.
Megalakul a Gyorssegély-Auguszta Alap
Az 1914. augusztus 5-én megalakult Gyorssegély-Auguszta Alap a háború alatt több segélymozgalmat is indított, illetve kórházvonatot állított fel.
[7]
1915. augusztus 5.
A német hadsereg bevonul Varsóba
[8]
1931. augusztus 5.
Meghal Pap Gyula költő
Felsőapátfalván született 1843. május 20-án. Már diákkorában foglalkozott a népköltészettel, a palócok között meséket, népdalokat gyűjtött. Munkájának eredményét `Palóc népköltemények` címmel jelentette meg, ami a későbbiekben angolul is megjelent. 1903-tól tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Figyelő és a Magyar Nyelvőr munkatársa is volt. Salgótarjánban érte a halál.
[9]
1962. augusztus 5.
Meghal Marilyn Monroe
Los Angelesben született 1926. június 1-jén Norma Jean Baker néven. 16 évesen férjhez ment, a második világháború idején egy repülőgépgyárban dolgozott. Itt fedezte fel egy fotós, aki beajánlotta egy ügynökséghez, és ezzel megkezdődött karrierje. Elvált a férjétől, címlapra került, szőke lett, filmszerződést kapott és felvette a Marilyn Monroe nevet. A 20th Century Fox stúdió fél évig csak `csiszolta`, új frizurát kreáltak neki, megtanították sminkelni, öltözködni, kicsit még színészkedni is, de a befektetés - akkor - kárba veszett. Monroe megbukott a Foxnál és a Columbiánál is, így visszatért a modellkedéshez és 1949-ben elvállalta a híres-hírhedt aktnaptárat. A képek később, 1953-ban a Playboy magazinban jelentek meg, ő lett az első `centerfold` lány, akiről az újság közepén kihajtható képet közöltek, ami persze újabb magasságokba röpítette népszerűségét.
Nem sokkal később férjhez ment Joe DiMaggio baseballsztárhoz. A házasság kilenc hónap után véget ért, de ex-férje haláláig kitartott mellette. Monroe ekkor már úgy érezte, hogy a film felfalja lelkét, még aludni sem tudott. Bizonytalan énje a szerepekbe könnyen illeszkedett, de a forgatásokról órákat késett, a szövegeket elfelejtette, elkeseredetten harcolt a stúdióval a pénzért és a szerepekért. Nagyot alakított a Hét év vágyódásban, itt produkálta a metrószellőző fölött az emlékezetes jelenetet, amint a szél felfújja szoknyáját. 1956-ban ismét férjhez ment, ezúttal a híres drámaíró Arthur Millerhez, akinek kedvéért a zsidó vallásra is áttért. Ez idő tájt sokakat elmart maga mellől, forgatásain botrányokat csinált, de egyre érettebb színésznő lett. 1957-ben Millerrel Angliába ment, ahol Lawrence Olivier-vel készítette A nagyherceg és a táncosnő című filmet, amely a viszontagságos forgatás ellenére - a két főszereplő olykor ökölre is ment egymással - Donatello-díjat kapott. A színésznő azonban az alkohol és a tabletták rabja lett, többször elvetélt, házassága megromlott - a viharokat Miller A bűnbeesés után című darabjában írta meg. 1959-ben, gyógyszerekkel teletömve készítette a pályafutása legnagyobb sikerét hozó Van, aki forrón szereti-t, Tony Curtis és Jack Lemmon társaságában. Monroe élete alakítását nyújtotta, de partnerei idegeire ment tévesztéseivel. A depressziós időszakból az emelte ki, hogy őt kérték fel Kennedy köszöntésére az elnök születésnapi partiján. A köszöntés olyan jól sikerült, hogy románc szövődött közte és az elnök között, sőt Roberttel, John fivérével is hírbe hozták. Megbízhatatlansága miatt egy stúdió sem tartott rá igényt, karrierje véget ért. A még mindig csak 36 éves Monroe ágyban fekvő meztelen, a telefont markoló holttestét 1962. augusztus 5-én reggel fedezte fel bejárónője. A hivatalos vizsgálat altató-túladagolást állapított meg a halál okaként, de ezt kevesen hitték el. Azóta is számtalan összeesküvés-elmélet látott napvilágot, a rejtélyre időről időre más-más magyarázatot adnak. Marilyn Monroe alig harminc filmet forgatott, de már életében legenda lett.
[10]
1963. augusztus 5.
Nagy-Britannia és a Szovjetunio Moszkvában aláírják az atomstop egyezményt
[11]
1963. augusztus 5.
Szerződés szabályozza a nukleáris kísérleteket
Az atomhatalmak: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió által Moszkvában aláírt atomcsend-szerződés része a szuperhatalmak kibontakozó enyhülési politikájának, amely a kubai válság (1962. X. 22.) tapasztalataira való reagálásként indult meg. A szerződés, amelyhez Franciaország és a Kínai Népköztársaság nem csatakozik ugyan, hozzájárul a fegyverzet-ellenőrzéshez, és arra kötelezi az aláíró feleket, hogy tekintsenek el a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletektől. 416 atomfegyver-kísérletet hajtottak végre (az Egyesült Államok 259-et, a Szovjetunió 126-ot).
[12]
1982. augusztus 5.
Bécsben megszületik a világ első lombik bébije
[13]
1991. augusztus 5.
Meghal Soichiro Honda japán nagyiparos
Vidéki patkolókovács fiaként 1906. november 17-én született. 15 évesen egy garázsban kezdte pályafutását autójavító tanoncként. 1937-ben egy dugattyúgyűrűket gyártó kis céget alapított, majd a háború után, 1946-ban létrehozta a Honda Műszaki Kutató Intézetet. Kezdetben - a háborúból megmaradt hadianyagokból - kerékpárokra szerelhető segédmotorokat gyártott. 1948-ban Takeo Fujisawa üzletemberrel társulva megalapította a Honda Motor Co-t, amely 1949-ben rukkolt ki az első, akkor még kétütemű 3-5 lóerős Dream (Álom) márkájú motorkerékpár típusaival. A cég ezután gyors fejlődésnek indult, s gyártmányai a világ élvonalába kerültek. A II. világháború utáni japán gazdasági csoda egyik legendás figurája egy 30 milliárd dollár értékű mamutvállalatot hagyott utódaira, amely világszínvonalon gyártja a termékek széles skáláját a fűnyíróktól kezdve a motorkerékpárokon át a luxusgépkocsikig.