Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 03
19 találat
[1]

908. augusztus 3.

A kalandozó magyarok Eisenachnál legyőzik Burghard türingiai őrgróf seregét

[2]

1477. augusztus 3.

I. Mátyás és III. Frigyes között béketárgyalások kezdődnek

[3]

1708. augusztus 3.

II. Rákóczi Ferenc csatát veszít Trencsénnél

1708. augusztus 3-án, ütközet zajlott le Trencsénnél. Rákóczi a porosz trónörökössel való együttműködés elősegítésére indította meg 1708 júniusában Szilézia elleni hadjáratát, mely a trencséni vár elfoglalását fontosabbnak ítélő tábornokai miatt lassan haladt előre. A kurucok késlekedése a császári csapatoknak kedvezett, melyek a várőrség megsegítése után, Siegbert Heister tábornagy vezetésével ütköztek meg a többszörös túlerővel szemben levő kuruc fősereggel. (5200 császárival szemben 12 ezer kuruc.) A magyar jobbszárny rossz időpontban történt bevetése óriási vereséget vont maga után. Ennek vérveszteségeinél (2500 kuruc halott és 400 fogoly) csak következményei voltak súlyosabbak: a kudarcot a kuruc hadsereg soha többé nem heverte ki. A kezdeményezés kicsúszott Rákóczi kezéből, és megrendült a függetlenségi háború társadalmi bázisa is. Többen otthagyták a fejedelem seregét.

[4]

1746. augusztus 3.

Megszületett James Wyatt angol építész

Korának jelentős mestere Burton Constable-ben látta meg a napvilágot. Rómában és Velencében tanult, főleg Londonban működött. Klasszicista stílusú művészetében a gótika elemei is megtalálhatók, mint a Fonthill Abbey kastélyánál Salisbury mellett. Legfőbb művei a londoni Pantheon és az oxfordi Oriel College könyvtára. Restaurálta Durham, Lichfield, Lincoln és Salisbury katedrálisát. Marlborough-ban halt meg 1813. szeptember 4-én.

[5]

1792. augusztus 3.

Meghal Arkwright, a textilnagyipar úttörője

Cromfordban (Derby) 59 éves korában meghal az angol technikus, feltaláló és iparos, Richard Arkwright. Találmányaival, mint a "water frame" (1779. automatikus fonalfelvetésű fonógép, vízikerék-meghajtással) és más, a gépi szövésben bevezetett újításaival, mint például a laternás előfonógép, Arkwright megteremtette a modern textilipar alapját. 1769-ben saját textilgyárat alapított, amelyben 1790-től gőzgépeket helyezett üzembe, s a pamutfonalak termelését mennyiségében jelentősen emelni és minőségében javítani tudta (a gépi úton előállított fonalak egyenletesebben fonottak). Arkwright, aki eredetileg borbély volt, korának leghatalmasabb textilgyárosa lett.

[6]

1866. augusztus 3.

Meghal Klauzál Gábor ügyvéd, az első magyar kormány minisztere

Pesten született 1804. november 18-án. A liberális, nemesi ellenzék egyik vezetőjeként 1832-től részt vett a reform országgyűlések mozgalmában. 1848. április 7. és szeptember 10. között a Batthyány-kormányban földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter volt. A szeptemberi politikai válság idején lemondott, és visszavonult a politikától. Az 1861., majd az 1865. évi országgyűléseken Szeged képviselőjévé választották, a Deák Ferenc vezette Felirati Párt programját képviselte. Kalocsán érte a halál rokonainál, ahonnan Szegedre szállították, s a családi sírboltban helyezték végső nyugalomra.

[7]

1881. augusztus 3.

A búrok a Transvaalban függetlenek maradnak

Miután február 27-én Majuba Hill-nél az angolok felett győzelmet arattak a búrok, a pretoriai egyezményben Viktória, angol királynő a maga legfelsőbb fennhatósága alatt garantálja Transvaal búr állam földjének függetlenségét. Az angolok próbálkozása, hogy a fokföldi gyarmatról elindulva Afrika egész déli felére kiterjesszék birodalmukat, egyelőre meghiúsult. A `Nagy kivándorlás` (1838) után a búrok megalapították Oranje szabad Államot és Transvaal Köztársaságot, amit 1852-ben Nagy-Britannia is elismert. 1877-ben Nagy-Britannia mégis annektálta a Transvaal-területeket. A búr köztársaságok iránti angol érdekeltség a kimberleyi gyémántbányák felfedezésével (1866) fokozódott. A búrok, Paulus "Oom" Krüger főparancsnoksága alatt az 1880 decemberében kezdődő felkelés során ismét felszabadították magukat az angol megszállás alól. 1884-ben egy második egyezmény jóváhagyja a pretóriai szerződést.

[8]

1882. augusztus 3.

Bevándorlási tilalmat vezetnek be az USA-ban

Az Egyesült Államok történetében először bevándorlási korlátozásokat léptetnek életbe, ezek a szegényeket, a bűnözőket, az elmebetegeket, a színes bőrűeket - különösen a kínaiakat - érintik. A `korlátlan lehetőségek hazája` többé már nem nyitott mindenki számára. Az amerikai kultúrának olyannak kell lenni, amilyennek azt a fehérbőrűek megteremtették. Nem szabad, hogy az ázsiai hatások megváltoztassák azt. Ezért akarják a kínai munkások odaözönlését megakadályozni, akik különben hosszú időn át, mérsékelt bérköveteléseik miatt, igen kedveltek voltak. Az amerikai alkotmány mindenkinek garantálja a szabad tevékenykedés jogát, de a letelepedést nem.

[9]

1901. augusztus 3.

A magyar agráriusok csoportja

Az uralkodó liberális eszmeáramlattal szemben az 1880-as évektől szerveződni kezdett egy modern konzervatív irányzat, az agráriusoké. Ahogy az amerikai és orosz búza versenye lenyomta a nyugati piacokon az árakat, úgy éleződött ki idehaza is a mezőgazdasági nagytermelők és a forgalmi szféra közötti feszültség, a kereskedelemben, a pénz világában lecsapódó nagyobb haszon miatt. Az agráriusok a kormányzattól azt követelték, hogy a mezőgazdaságot kiemelten támogassa. A mozgalom vezéralakja Károlyi Sándor gróf volt, a paraszti rétegeket segítő szövetkezeti mozgalmak elindítója. 1896-ban kifejezetten kormányellenes éllel alakult a Magyar Gazdaszövetség, mely egyesítette a politikai és gazdasági érdekvédelmet, abból kiindulva, hogy "a gazdatársadalom a nemzet maga". Folyamatosan sürgették az Osztrák-Magyar Monarchia belső piacát garantáló magas védvám bevezetését, az agrárhitelezés állami támogatását, telepítéspolitika kialakítását, szociálpolitikát. A népi érdekek ilyen felkarolását a kortársak a "szociális olajcsepp" taktikájának nevezték. A kormánypolitikára nagyobb befolyást a századfordulón szereztek, ezért is fogalmazta meg 1901. augusztus 3-án kelt, úgynevezett gönci levelében Károlyi Sándor újból az agráriusok programját.

[10]

1914. augusztus 3.

Német csapatok elfoglalják Belgiumot

A Helmuth von Moltke vezérezredes vezette német csapatok bevonulásával Luxemburgba (VIII. 2.) és Belgiumba (VIII. 3.), megkezdődnek az első világháború harci cselekményei.
A Német Birodalom szándéka, hogy a Franciaországgal való ellenségeskedés kitörése után (hadüzenet: VIII. 3.) az egykori vezérkari főnök, Alfred von Schlieffen tervének megfelelően, a kétfrontos háborút egy nyugati offenzívával kezdi meg, és Franciaországot a nem kielégítően biztosított francia-belga határ felől támadja meg. Ezért augusztus 2-án a Német Birodalom ultimátum útján követelte Belgiumtól a jogot, hogy csapatai szabadon átvonulhassanak az országon. Amikor az elutasító válasz Belgiumból megérkezik, német csapatok már át is lépték a belga határt; a német bevonulás megsérti az ország semlegességét. Nagy-Britanniának, Belgium semlegessége egyik jótállójának VIII. 4-i ultimátumát a Német Birodalomhoz, miszerint tartsa tiszteletben Belgium határait, ezért követi a Német Birodalomnak szóló hadüzenet.

[11]

1938. augusztus 3.

Olaszországban megtiltják a külföldi zsidóknak a főiskolák látogatását

[12]

1948. augusztus 3.

A magyar országgyűlés Szakasits Árpádot választja köztársasági elnökké

[13]

1952. augusztus 3.

A diadalmas helsinki olimpia

A XV. nyári olimpia hozta a játékok történetének eddigi legsikeresebb magyar szereplését. Magyarország harmadik lett a nemzetek pontversenyében. (A valaha egy olimpián nyert legtöbb - 16 - aranyéremmel.) A két világrendszer rivalizálása természetesen a sport területére is kiterjedt: Helsinki az `imperialisták felett aratott` győzelmet jelentette. Az 1950-es évek szovjet rendszerű országainak sportolói valóban egyre-másra értek el kiváló eredményeket. Felismervén a sport mozgósító erejét, propagandalehetőségeit, az állami költségvetés jelentős összegekkel támogatta a sportot. 1951-ben létrejött az Országos Testnevelési és Sport Bizottság, afféle sportminisztériumként. Alapszinten a szovjet mintájú, központosított, a katonai készenléthez kapcsolódó és ezért többé-kevésbé kötelező tömegsport a `Munkára, Harcra Kész!` mozgalom keretében valósult meg. A versenysport az átszervezett, minisztériumokhoz, erőszakszervezetekhez, iparágazatokhoz, egyes nagyüzemekhez `csatolt` sportegyesületekben folyt. Részben a sport - résztvevőként, de nézőként is - elégítette ki az ifjúság szórakozási igényeit, a sportközvetítések a Rádió legnépszerűbb adásai közé tartoztak. Élsportolóvá válni komoly, lényegében politikamentes karrier- és anyagi lehetőséget jelentett: átlagot messze meghaladó fizetést, ellátást, a külföldre utazás lehetőségét (Nyugatra is!), az ezzel járó `csencselés`, üzletelés lehetőségét is stb.

[14]

1952. augusztus 3.

Az 1952. évi olimpiai játékok

A Helsinkiben megrendezett XV. nyári olimpia kiemelkedő sportolója Emil Zatopek. A csehszlovák sportoló aranyérmet nyert 5000 és 10 000 méteren, valamint maratoni futásban (42 195 m). 5000 méteres diadala napján felesége, Dana Zatopková aranyérmet nyer gerelyhajításban.

[15]

1956. augusztus 3.

Meghal Diener-Dénes Rudolf festő

Nyíregyházán született 1889. január 28-án. A képzőművészeti főiskolán Ferenczy Károly növendékeként végezte tanulmányait, 1917-ben Kecskeméten Iványi Grünwald Bélánál, utóbb Rippl-Rónai József szabadiskolájában tanult. Az 1910-es években állított ki először, s ezt követően rengeteg kiállítást rendezett itthon és külföldön egyaránt. Sokáig élt Párizsban, itthon nyaranta Nagybányán és Szentendrén alkotott. Főként posztimpresszionista stílusú tájképeket, csendéleteket, bensőséges hangulatú enteriőröket, lírai városképeket festett. Többnyire akvarell- és pasztelltechnikát alkalmazott, műveit csillogó, derűs színek jellemzik. Több művét vidéki múzeumok (Nyíregyháza, Pécs, Baja) őrzik.

[16]

1960. augusztus 3.

Niger független lesz

Niger területén a középkortól kezdve fontos karavánutak haladtak át, s ezek mentén több nagy birodalom is kialakult. 1911-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, 1922-ben pedig megszervezték Niger gyarmatot. 1958-ban nyert autonóm köztársaság státust a Francia Közösségen belül. A független Niger Köztársaságot 1960. augusztus 3-án kiáltották ki.

[17]

1961. augusztus 3.

Meghal Tildy Zoltán, Magyarország egykori államfője

Losoncon született 1889. november 18-án. A pápai református teológiai főiskola elvégzése után rövid ideig Belfastban tanult, majd Szennán, később Tahitótfalun lelkészkedett. 1917-ben kezdett el politizálni, amikor belépett a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba, s annak szervezője lett. 1930 októberében Nagy Ferenccel együtt részt vett a Kisgazdapárt megalakításában, amelynek ügyvezető alelnöki teendőit is ellátta. 1936-ban országgyűlési képviselővé választották, és az ország német megszállásáig részt vett a parlament munkájában. Tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak, és 1943-ban egyik kezdeményezője volt a Szociáldemokrata Párttal megkötött egyezségnek. Társszerzőként jegyezte azt a memorandumot, amelyet a Magyar Front nevében nyújtottak át Horthy Miklós kormányzónak, a háborúból való kilépést szorgalmazva. 1945 után azonnal bekapcsolódott a politikai életbe, irányította a Kisgazdapárt újjászervezését, tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd 1945. augusztus 20-án a Kisgazdapárt elnökévé választották. Az 1945-ös, abszolút kisgazdapárti többséget hozott választások után ő alakított kormányt. 1946. február 4-én lett köztársasági elnök, de egy koncepciós perrel kapcsolatban lemondatták, majd 1948-1956 között házi őrizetben tartották. 1956-ban, a forradalom idején a Nagy Imre-kormány államminisztere lett, ami miatt 1957 nyarán letartóztatták. Hat évi börtönre ítélték, de 1959 áprilisában idős korára és rossz egészségi állapotára való tekintettel - amnesztia nélkül - szabadlábra helyezték. Budapesten érte a halál

[18]

1980. augusztus 3.

Moszkvai Olimpia

A Szovjetunió afganisztáni bevonulását követően az amerikai elnök bejelentette, hogy az USA bojkottálja az olimpiát. A nyugati országok közül Nagy-Britannia és Franciaország nem követte példáját, de 30 ország távol maradt, 33 pedig nem is válaszolt a meghívásra. Magyarország természetesen a résztvevők között volt, szokás szerint bélyegsorozatot is adtunk ki az olimpia tiszteletére.

[19]

1990. augusztus 3.

A magyar országgyűlés Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra