Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 29
13 találat
[1]

i.e. 65. július 29.

Marcus Tullis elhagyja a feleségét

[2]

1488. július 29.

Magyar iparművesek orosz földön

III. Iván moszkvai nagyfejedelem bányászokat, aranyműveseket és ágyúöntőket kér a magyar uralkodótól.

[3]

1506. július 29.

Martin Behaim megalkotja az első földgömböt

Körülbelül 47 évesen meghal Lisszabonban a német térképész és felfedező, Martin Behaim, aki az általa kialakított földgömbről lett híres. A nürnbergi kereskedőcsaládból származó Behaim, miután képesítését megszerezte, Flandriában élt, majd 1484-ben Lisszabonba ment. Itt csatlakozott portugál hajósok egy csoportjához, akik az Indiába vezető tengeri út felkutatására indultak. Vitatott, hogy Behaim részt vett-e Diego C?o második expedícióján, amely 1485-től 1485-ig tartott, és a délnyugat-afrikai Cross-fokhoz vezetett. Egyik nürnbergi látogatása alkalmával a II. János portugál király által időközben nemesi rangra emelt Behaim rajzolt egy földgömböt 1492-ben, és ezzel először ábrázolta a Földet az általa elképzelt formában, azaz gömbként, bár ábrázolása nem mindenben felelt meg a korabeli ismereteknek. 1493-ban Behaim angol kalózok fogságába esett, és csak hosszú angliai tartózkodás után tudott Portugáliába visszatérni.

[4]

1756. július 29.

Megszületett Podmaniczky József

Protestáns főnemesi utazásáról hazatérve, II. József türelmi rendelete után a fiumei kormányzóság tanácsosa, majd a budai helytartótanács tagja lett. Később szembe került az udvarral. 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog Vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt. A göttingeni egyetemen végzett, több nyelven beszélő báró, nemcsak politikusként tűnt ki, hanem a tudományos, a művészeti és az irodalmi életben is nagy jártasságot mutatott. Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselőivel fennálló jó kapcsolatait bizonyította, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society, 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült. Pesten halt meg 1823. május 11-én.

[5]

1849. július 29.

Perczel tartalék hadteste visszavonul

Perczel tábornok a X. tartalék hadtesttel a Duna - Tisza közéről Szegedig vonul vissza. Duschek Ferenc pénzügyminiszter újabb 60 milliós hitelt szavaztat meg a Szegedre menekült országgyűléssel.

[6]

1856. július 29.

Meghal Robert Schumann német zeneszerző

A XIX. század egyik legnagyobb német romantikus zeneköltője Zwickau-ban született 1810. június 8-án. Apja halála után - anyja kívánságára - jogot tanult, bár a művészetek vonzották. Lipcsében járt egyetemre, ugyanitt azonban zenét is tanult Friedrich Wieck zenepedagógusnál, akinek muzikális tehetséggel megáldott leányát, Clarát később feleségül vette. Az 1830-as évek elején végleg a muzsikus pálya mellett döntött, de zongoraművészi karrierjét - egy szerencsétlen technikai gyakorlat következtében megbénult ujja miatt - a zeneszerzői pályával cserélte fel. Ugyanekkor mint zeneíró is a nyilvánosság elé lépett, és megalapította a mindmáig egyik legtekintélyesebb európai zenei szaklapot, a Neue Zeitschrift für Musik-ot, hasábjain olyan fiatal tehetségeket mutatott be a közönségnek, mint Chopin és Brahms, és olyan addig ismeretlen remekműveket, mint Schubert `nagy` C-dúr szimfóniája. Az 1840-es évek elejéig írt nagyszerű zongoraművei mellett helyet kapott életművében a dal műfaja is, amelyet mint Schubert méltó társa képvisel a zene történetében. Rövidesen áttért a szimfonikus művek komponálására, majd a kamarazenére, utóbb oratóriumot (Az Éden és a Péri, 1843) és operát (Genovéva 1848) is írt. 1844-ben elhagyta Lipcsét, és Drezdába költözött, előzőleg azonban hangversenykörutat tett Oroszországban. Ekkoriban mutatkoztak rajta végzetes betegsége, az elmebaj jelei. 1850-ben Düsseldorfban vállalt városi karmesteri állást, élete utolsó két esztendejét azonban már az endenichi ideggyógyintézetben töltötte. Életműve Brahms stílusának, hangjának előkészítője és forrása. A maga idején, Weber, Spohr, Schubert, Mendelssohn után a német romantikus zene nagy úttörője volt. Berlioz programzenei irányzatát, Chopin eredeti nemzeti stílusát, Liszt és Wagner nyelv- és formaújítását figyelembe véve, teljes életműve a német zenei romantika konzervatívabb, a klasszikus hagyományok megőrzésére is vállalkozó irányához tartozik.

[7]

1876. július 29.

Megszületett Kadic Ottokár, a magyar barlangi ősember-kutatás megalapozója

Egyetemi tanulmányait Zágrábban, majd Münchenben végezte, növény-,állat-és őslénytanból doktorált. 1901-től a Földtani Intézet munkatársa volt. Részt vett az ország földtani felmérésében, a horvátországi Karszt területén fordult érdeklődése a barlangok felé. Ő a magyar barlangi ősember-kutatás megalapítója, Herman Ottó javaslatára a bükki Szeleta-barlangban 1906-ban végzett ásatásaival kezdődött a rendszeres hazai ősrégészeti kutatás. Más bükki barlangokban, így a Subalyukban, és más hegységek barlangjaiban is végzett ásatásokat. Elsőnek ismertette a lillafüredi István-barlangot, kiépítésénél szakértőként működött. Meghatározta és rekonstruálta a borbolyai ősbálnát. Ő irányította a budai várbeli `török pincék` feltárását, s létrehozta itt az első hazai barlangmúzeumot. Szorgalmazta a Pálvölgyi-barlang kiépítését és megnyitását, s részt vett a balatonfüredi Lóczy-barlang kiépítésében. Róla nevezték el az 1930-ban feltárt Szemlőhegyi-barlangot, amelyet elsőként térképezett fel. Megalapította és hosszú időn át vezette a Magyar Barlangkutató Társulatot. 1917-ben karsztgeológiából magántanári címet kapott, 1924-ben a gerincesek őslénytanának tanára lett, 1928-ban címzetes nyilvános rendkívüli tanár lett a budapesti egyetemen. 1929-ben elsőként készített törvénytervezetet a barlangok védelme érdekében. 1953-tól életműve alapján a föld- és ásványtani tudományok kandidátusává minősítették. 1913-tól szerkesztette a barlangászok szakfolyóiratait. Magyarország szinte minden jelentős barlangjában végzett ásatást. 1952-ben elkészítette a Kárpát-medence barlangjait ismertető (kéziratban maradt) munkáját. Budapesten halt meg 1957. február 28-án. Fő művei: A magyar barlangkutatás ősrégészeti eredményei, A jégkor embere Magyarországon, A cserépfalvi barlang monográfiája, A budavári barlangpincék földtani viszonyai.

[8]

1878. július 29.

Megkezdődik a boszniai okkupáció

Andrássy titokban 1876-ban, majd 1877 elején Budapesten megállapodott az oroszokkal: egy orosz-török háború esetén nem születhet nagy délszláv állam, s a balkáni egyensúly érdekében a Monarchia elfoglalhatja Boszniát. A berlini kongresszuson immár 7 hatalom egyetértése hitelesítette a bevonulási szándékot. A Monarchia 1878. július 29-én hozzálátott az addig török uralom alatt álló Bosznia és Hercegovina megszállásához. A helyi lakosság egy része meg a hegyi rablók ellenálltak, így aztán majdnem 3 hónapba telt, amíg az 51 ezer km2 nagyságú, 1,5 milliós népességű országot sikerült elfoglalni. Szarajevó minaretjeinek csúcsára kitűzték a császár-király hadilobogóját, de a tartomány formailag továbbra is a szultán uralma alatt maradt, a Monarchia "csupán igazgatta". A természeti kincsekben gazdag, de hallatlanul elmaradott tartomány már attól is konfliktusforrás volt, hogy szerbek, horvátok, részben törökök lakták, mohamedánok, ortodoxok és katolikusok feszültek egymásnak. Hová is tartozzék, kié is legyen Bosznia? Ha Horvátországé lesz, akkor a nagy szláv súly miatt vége a dualizmusnak. Szerbia sem kaphatja, mert az az orosz befolyás növekedését is jelentené, a Monarchia pedig nem akart orosz harapófogóba kerülni. A Monarchia népei ellenezték a foglalást, egyedül a horvátoknak volt benne némi örömük. Az új tartományt a közös pénzügyminisztérium igazgatta. A okkupáció csak papíron maradt ideiglenes, a terület szerves része lett a Monarchiának. Beteljesült Andrássy mondása: "Akkor megyünk ki Boszniából, amikor mi akarjuk, tehát soha." A növekedéstől elzárt Szerbia ez időtől már csak Oroszországtól remélhetett támogatást, s a Monarchiával kellett szembefordulnia. Kérdés maradt, meddig halogatható az összeütközés.

[9]

1890. július 29.

Öngyilkossági kísérlet következtében meghal Vincent van Gogh

Auvers-sur-Oise-ban (Val-d Oise) öngyilkossági kísérlet következtében meghal a 37 éves holland festő, Vincent van Gogh. Van Gogh, aki a szellemi tartományban kereste az élet beteljesülését, egy műkereskedőnél dolgozott, majd teológiát tanult. Dacos életfelfogása miatt tervei zátonyra futottak és a művészet felé fordult. Nagy szegénységben, csavargó életmódot folytatott, majd Párizsba került, ahol az impresszionistákat tanulmányozta. Azután Dél-Franciaországban élt, ahol megtalálta a festményeire oly jellemző színes kifejezési módot. Van Gogh teljes egészében a festészetnek szentelte magát. Képeire jellemzőek az erőteljes, kifejező ecsetvonások és erős színek, amelyeknél a sárga - a nap, az élet szimbóluma - fontos szerepet játszik.

[10]

1900. július 29.

I. Umberto olasz király merénylet áldozatául esik

Az anarchista Gaetano Bresci meggyilkolja I. Umberto olasz királyt a lombardiai Monza városában tett hivatalos látogatása alkalmával. A merénylet bosszú volt az 1898-as milánói `vérfürdő`-ért. Ott a király a tömegtüntetést olasz katonai egységek bevetésével brutálisan verette le. Az 56 éves uralkodó erőszakos halála belpolitikai feszültségekhez vezet és elhalványítja az utolsó parlamenti választásokon elért baloldali sikereket. A meggyilkolt uralkodót, aki 1878 óta kormányzott, a fia, III. Viktor Emánuel követi a trónon.

[11]

1946. július 29.

Párizsban megnyílik a békekonferencia

1946. július 29-október 15. között 21 nemzet részvételével Párizsban békekonferenciát rendeztek, amelynek célja a II. világháborúban győztes hatalmak Olaszországgal, Magyarországgal, Bulgáriával, Finnországgal és Romániával kötendő békeszerződésének előkészítése volt.
A szerződések végleges szövegét a Külügyminiszterek Tanácsának 1946. november 4-december 12-i értekezletén hozták nyilvánosságra. Az érdekelt országokkal kötött békeszerződéseket 1947. február 10-én írták alá, s 1947. szeptember 15-én léptek hatályba, miután a volt szövetséges hatalmak ratifikálták az okmányokat. A szerződések legfontosabb részei a területi döntések voltak. Visszaállították a háború előtti határokat, hatályon kívül helyezték a bécsi döntéseket. Magyarország határait az 1938. január 1-jei helyzetnek megfelelően állapították meg. A fizetendő jóvátételt 300 millió dollárban határozták meg - a Szovjetuniónak 200, Csehszlovákiának és Jugoszláviának 100 milliót kellett fizetni az 1945 januárjától számított 8 év alatt. A katonai bizottság a magyar szárazföldi haderő létszámát 60 ezer, légierejét 5 ezer főben állapította meg. A békeszerződés leszögezte: a magyar hadifoglyok hazaszállítandók "mihelyt ez lehetséges" és előírta, hogy "90 napon belül az ország területéről minden szövetséges fegyveres erőt ki kell vonni." A Szovjetunió azonban jogot kapott "olyan fegyveres erő magyarországi állomásoztatására, amellyel biztosítja az ausztriai megszállási övezettel való közlekedést".

[12]

1981. július 29.

Károly herceg házasságot köt Lady Di-vel

Károly walesi herceg házasságot köt Lady Diana Spencerrel.

[13]

1990. július 29.

Népszavazás dönt az elnökválasztásról

A köztársasági elnöki intézmény helyreállításáról a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások idején született megállapodás. Ez azt tartalmazta, hogy az elnököt a nép közvetlenül választja. Hallgatólagosan abban is megegyeztek, hogy a parlamenti választások előtt, vagy azzal egy időben. Politikai körökben evidens volt, hogy ez a poszt a békés hatalomátadásban kulcsszerepet játszott szocialista jelöltre, Pozsgay Imrére vár. Az offenzívában lévő liberális pártok - SZDSZ, Fidesz - azonban népszavazást kezdeményeztek, s elérték, hogy az elnököt ne a parlamenti választások előtt válasszák meg. Bár a győzelem után az SZDSZ felvetette a közvetlen elnökválasztás lehetőségét, a két győztes párt az ún. `MDF-SZDSZ paktum` keretében megállapodott abban, hogy az elnököt az országgyűlés válassza. A Szocialista Párt ebben arra való törekvést vélt felfedezni, hogy gyenge választási eredményei után még inkább elszigeteljék, kiszorítsák a közéletből. Politikai súlyának részleges visszaszerzése végett így népszavazást kezdeményezett az elnökválasztás módjáról, amit az országgyűlés ki is írt, de a nyár legforróbb, a vakációk miatt politizálásra legalkalmatlanabb napjára, július 29-re. A szavazásra jogosultak alig 13%-a jelent meg az urnák előtt, ezzel a népszavazás érvénytelen lett. (Az egymillió leadott szavazat 85%-a viszont a közvetlen elnökválasztás mellett szólt.) A sikertelenség hatott a népszavazás intézményének lejáratódására, a politikával szembeni közömbösség terjedésére is.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra