Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: július • Nap: 11
Hónap: július • Nap: 11
31 találat
[1]
547. július 11.
Meghal Szent Benedek
Nursiában született 480 körül. Szülőhelyéről Rómába ment, hogy felsőbb tanulmányokat folytasson. Ezeket azonban abbahagyta, remetéskedett, majd tanítványaival megalapította a Monte Cassino-i kolostort, s ezzel életre hívta a bencés rendet. Élete vége felé megalkotta Reguláját, amely azóta is a bencések alapszabályzata. Ma a bencés rend 371 kolostorában több, mint 10 ezer szerzetes él. A bencés apácák száma a nővérekkel együtt több mint 20 ezer. 1964-ben, a 2. világháborúban lerombolt, majd újjáépített Monte Cassino-i apátságban VI. Pál pápa nyilvánította Európa védőszentjévé.
[2]
1030. július 11.
II. Konrád német-római császár hada megtámadja Magyarországot
Utánpótlás hiányában csak Esztergomig nyomul, majd kivonul az országból
[3]
1274. július 11.
Megszületik Robert Bruce, Skócia leendő uralkodója
[4]
1302. július 11.
Flandriában felkelés tör ki
A kortrijki sarkantyúk csatájában a flandriai céhek legyőzik IV. (Szép) Fülöp francia király lovagseregét, amely 1297-ben vonult be Flandriába. A céhek megvédik városi jogaikat és függetlenségüket, amelyet akkor is megőriznek, amikor végül is el kell ismerniük a francia fennhatóságot. Flandria gyapjúfeldolgozása és posztógyártása révén jelentékeny jólétre tett szert. Az ország több hajózható folyó és mindenekelőtt tengeri kikötő felett rendelkezik, amelyeken keresztül posztót és más árukat exportálnak Angliába. Flandria így Európa vezető gazdasági központjává fejlődhetett. A fellendülésben különösen azoknak a városoknak - Gentnek, Ypernnek, Brüggének és Kortrijknek - van részük, amelyekben a kereskedelem és az ipar koncentrálódott. Ezek gazdasági befolyásukkal együtt politikai hatalmat is nyertek. IV. Fülöp erős központi hatalom kiépítésére törekedett. Mindenki iránt bizalmatlan, aki egy napon túl nagy önállóságot szerezhet, és kivonhatja magát ellenőrzése alól.
[5]
1776. július 11.
Utolsó útjára indul Cook
Cook kapitány utolsó útjára indul Plymouth-ból
[6]
1783. július 11.
II. József, Esterházy Ferencet nevezi ki horvát bánná
[7]
1789. július 11.
Párizs népét nyugtalanság tölti el
Amikor XVI. Lajos meneszti Jacques Necker pénzügyminisztert és a kabinet többi liberális miniszterét, Franciaországban többfelé forradalmi zavargások törnek ki. A nép attól fél, hogy a király és a nemesség erőszakot alkalmaz a Nemzetgyűléssel szemben és azt is tudni véli, hogy az arisztokrácia már szerveződik. Július elején a király 20 000 katonát vont össze Párizs és Versailles környékén. A szociális problémák legalább annyira növelik a lakosság elkeseredettségét, mint a politikaiak. Az előző évi igen rossz termés következtében a kenyér ára megállíthatatlanul emelkedett. A mezőgazdasági válság maga után vonta az ipari termelés visszaesését is, ami a munkanélküliség növekedését eredményezte. A termelési válság okozta élelmiszerhiány és a létfenntartási költségek szakadatlan emelkedése miatt már tavasszal is voltak zavargások. A lakosság a földbirtokosok ellen fordul, akik terményben követelik az adót, és gyűlöli a gabonával spekuláló kereskedőket. A Rendi Gyűlés összehívásától (1789. V. 5.) a polgárság, a kézművesek és a parasztok a politikai és a szociális helyzet javulását várják. Várakozásaikat beadványokban juttatják kifejezésre. Tavasszal egész Franciaország területén több mint 60 000 panaszirat születik. Az ülésező rendek olyan alkotmányt követelnek, mely korlátozza a király hatalmát, azaz véget vet az abszolutista kormányzásnak, az adók kibocsátását a képviselők hozzájárulásához köti, megreformálja a bíráskodást és szavatolja az egyén szabadságát. A burzsoázia a feudális kiváltságok eltörlését és teljes polgári egyenlőséget követel. A kereskedők és az iparosok a szabad ipar és kereskedelem mellett szállnak síkra. A parasztok a tized és a többi, a földesurak és a papság részére nyújtott feudális szolgáltatás eltörlését követelik. De a nemesség és a papság ragaszkodik középkori eredetű kiváltságaihoz. Amikor bejelentik Necker menesztését, a csődbe menéstől félve a bankárok bezárják a tőzsdét. A nép kihívásnak fogja fel Necker elbocsátását, és fegyvert követel. Július 12-én este a harmadik rend párizsi képviselői úgy döntenek, hogy nemzetőrséget állítanak fel. Már július 13-án is forrong a város, a lakosság fegyverkezik, sírokat tör fel, és a fölszedett macskakövekből barikádokat emel.
[8]
1848. július 11.
Megszavazzák az újoncozást
A képviselőház Kossuth Lajos nagy beszédének hatására közfelkiáltással megszavazza a kormány által kért 200000 újoncot s 42 millió forint hitelt.
[9]
1849. július 11.
A második komáromi csatában a magyar fősereg sikertelenül kísérli meg a császári sereg vonalainak áttörését.
Haynau táborszernagy előcsapatai bevonulnak a fővárosba. A császári csapatok tönkreteszik a gellérthegyi csillagdát.
[10]
1859. július 11.
Fegyverszünetet köt Ausztria , Franciaország és a Szárd királyság
Ausztria lemond Lombardiáról, Velence a Habsburg-birodalom része marad.
[11]
1869. július 11.
Az Általános Munkásegylet közgyűlése Táncsics Mihályt választja az egylet elnökévé.
[12]
1884. július 11.
Trefort Ágoston meghozza az `elkeresztelés` rendeletét
A vegyes házasságokból származó gyerekeknek nemek szerint szüleik vallását kellett volna követniük. Fiú az apáét, leány az anyáét. A katolikus klérus egy része ezt nem vette figyelembe. Trefort Ágoston kultuszminiszter 1884. július 11-én kelt rendelete meghagyta, hogy az ilyen `elkeresztelést` a papnak be kell jelentenie a valóban illetékes felekezet lelkészének. A rendelet nem hozott békét, újabb elkeresztelési háború kezdődött. Ebben, 1886-ban XIII. Leó pápa is megszólalt a katolikus klérus érdekében.
[13]
1884. július 11.
Kibocsátják Trefort Ágoston kultuszminiszter rendeletét az `elkeresztelésekről`.
A vegyes házasságokból születő fiúgyermek csak az apa, leánygyermek csak az anya vallását követheti.
[14]
1897. július 11.
Megnyitják a szerb nemzeti egyházi kongresszust Karlócán (Szerém vm.).
[15]
1898. július 11.
A király szentesíti az 1898:XXIII. törvénycikket.
Szabályozza a gazdasági és ipari kisszövetkezetek magalakulását és működését; elrendeli központi hitelszövetkezet megalakítását.
[16]
1906. július 11.
Rehabilitálják Dreyfust
A párizsi fellebviteli bíróság megsemmisíti a rennes-i hadbíróság ítéletét a Dreyfus-perben és minden vádpontban rehabilitálja Alfred Dreyfust
[17]
1916. július 11.
Német légitámadás indul Dover és Calais ellen
[18]
1919. július 11.
Kun Béla külügyi népbiztos jegyzékben kéri Clemenceau-tól a román hadsereg Tiszántúlról való visszavonását.
[19]
1921. július 11.
Mongólia kinyilvánítja függetlenségét
Mongólia területén több világbirodalom emelkedett fel, mint a Hun vagy az Avar Birodalom. Később a Türk Birodalom része volt, majd ujgur és kirgiz uralom alatt állt. A X. században a kitájok egyesítették a mongol és tunguz törzseket, államukat a dzsürdzsik verték szét (1125). Az első mongol állam megteremtése Temüdzsin, a későbbi Dzsingisz kán nevéhez fűződik (1162-1227), aki legyőzte szomszédait, majd uralmát Észak-Kínára és Közép-Ázsiára is kiterjesztette. Vazallusává tette az orosz fejedelmeket, a mongol hadak 1240-1502 között meghódították Perzsiát, Elő-Ázsiát, Koreát, Hátsó-Indiát, Indonéziát és Kínát, és 1241-ben betörtek Lengyelországba és Magyarországra is. A mongol birodalom Timur Lenk (1336-1405) uralkodása alatt élte másodvirágzását. 1666-1911 között a mongol eredetű mandzsu dinasztia irányította a kínai birodalmat. Ennek bukása után a terület orosz protektorátus lett, majd 1921. július 11-én kinyilvánították Mongólia függetlenségét. 1924-ben a szovjetek bábkormányt juttattak hatalomra, amely november 26-án kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot. Az országban jelentős szovjet haderő állomásozott, 1939-ben jórészt ezek verték vissza a japánok támadását. Mongóliában csak a Szovjetunió felbomlása után kezdődhetett meg a demokratikus átalakulás: 1990-ben létrejött a többpártrendszer, 1992. január 13-án a parlament elfogadta az új demokratikus alkotmányt és szabad választásokat tartottak, 1993-ra kivonták a szovjet csapatokat. A hetvenéves orosz uralom után gyorsan feléledt a mongol nemzeti büszkeség, ezzel együtt Dzsingisz kán kultusza. Az ország neve 1991. november 21-től Mongol Köztársaságra, 1992. február 12-től `röviden` Mongóliára változott.
[20]
1921. július 11.
Megalakul a Soli Deo Gloria Szövetség
Siófokon, egy református teológiai konferencia alkalmából Töltéssy Zoltán vezetésével harminc teológus-diák 1921. július 11-én megalapította a Soli Deo Gloria Szövetséget. Célja a teológusok evangelizálása és a teológiával kapcsolatos néhány gyakorlati elv megvalósítása volt. A konferenciákat kezdetben különböző városokban és községekben tartották meg, majd 1928-tól kezdve Balatonszárszón kialakítottak egy állandó jellegű konferenciatelepet. Az 1930-as években a szárszói konferenciákon - a hitvallásos jelleg változatlan megtartása mellett - egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a magyar sorskérdések is. Az SDG telepén tartották meg a népi írók első konferenciáját 1942. június 29-július 5. között.
[21]
1933. július 11.
Az országgyűlési pártok számára feloldják a február 6-i gyűléstilalmat.
[22]
1938. július 11.
Lemond Hóman Bálint tárcanélküli miniszter
[23]
1940. július 11.
Pétain marsallt francia államfővé választják
[24]
1981. július 11.
Meghal Bilicsi Tivadar színész
Grawátsch Tivadar Budapesten látta meg a napvilágot 1901. szeptember 6-án. 1925-ben a Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett diplomát. Kezdetben vidéki színházakban játszott, majd a Belvárosi és a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Terézkörúti Színpadon láthatta a közönség. 1933-tól 11 éven át a Magyar, majd az Andrássy úti Színház tagja volt. A II. világháborút követően a Belvárosi és az Operett Színházban lépett fel. 1954-től haláláig a Vígszínházban játszott. Igazi jellemábrázoló művész volt. Akár vígjátéki, akár drámai szerepeket alakított, figuráit egyaránt meggyőző erővel keltette életre. Játékára a derűs komikum, az emberi megnyilvánulás volt jellemző. Számos magyar filmben játszott. Vidám, derűs hangját őrzik a rádióstúdiókban rögzített hangszalagok. 1975-ben kiváló művész címet kapott. Főbb szerepei: Lőrinc barát (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Illje (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Zsupán (Strauss: A cigánybáró), Beppo (Heltai: A néma levente), Ed Mosher (O'Neill: Eljő a jeges); filmszerepei: Csákó és kalap, Behajtani tilos, Katyi, Déryné, Othello Gyulaházán. Visszaemlékezései 1982-ben Hol vagytok, ti régi játszótársak?... címmel jelentek meg. Siófokon érte a halál.
[25]
1981. július 11.
Meghal Molnár C. Pál festő
Battonyán született 1894. április 28-án. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte, Svájcban folytatta. Első kiállításait Lausanne-ban és Genfben rendezte, Budapesten először 1923-ban állított ki. 1928-1931 között a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. Az 1930-as években irodalmi műveket, többek között Kosztolányi Dezső, Megyery Sári, Bródy Lili és Szabó Lőrinc írásait illusztrálta. Grafikusi pályájának csúcsát Rostand Cyrano de Bergerecjához 1932-33-ban készített munkái jelentették. 1937-ben Párizsban Grand Prix-díjat nyert. Ezután főként festőként lett ismert. Kidolgozta egyéni technikáját, amely többek között világos színeiben, a lágy tónusmenetekben nyilvánult meg. Fő törekvése a fantasztikum és a realitás ötvözése volt. Fontos, elsősorban egyházi megbízásokat kapott, sokszor párhuzamosan több munkát is végzett, számos templom oltárképét festette. Bár az 1950-es években is meghatározó volt számára az egyházi művészet, részt vett nagy országos kiállításokon és pályázatokon is. Jelentős tájképfestészete is , munkái egy részét tájmonográfiáknak nevezte. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Jórészt biblikus tárgyú képeket, és aktokat festett, artisztikus fametszeteivel több könyvet illusztrált. Jelentősebb művei: Angyali üdvözlet (1929), Vénasszonyok nyara (1928-30), Pulóveres madonna (1930) és A titkárnő (1968). Számos templom oltárképét festette. A Magyar Nemzeti Galériában több alkotását őrzik. (Nevében a C. édesanyja vezetékneve: Contat).
[26]
1982. július 11.
Olaszország labdarúgói nyerik a világbajnokságot
Olaszország 1934 és 1938 után harmadszor nyeri meg a labdarúgó-világbajnokságot. A madridi Bernabeu-stadionban, 90 000 néző előtt, megérdemelt 3:1 arányú győzelmet aratnak az olaszok a nyugatnémet csapattal szemben, amelynek reális esélye volt a bajnoki címre. Olaszország a selejtező mérkőzéseken való gyenge szereplés után úgy került be a döntőbe, hogy legyőzte a címvédő Argentínát (2:1), a legesélyesebb Brazíliát (3:2) és a később harmadik helyen végző Lengyelországot (2:0). A nyugatnémet csapat Ausztria elleni `botrányos játékával` (1:0) került a címoldalakra.
[27]
1988. július 11.
Grósz nyilatkozik a Newsweeknek
Grósz Károly nyilatkozatot ad a Newsweek címû amerikai hetilapnak, melyben kijelenti: „A június 16-i tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra uszított. (…) 1956-ban a polgárháború jelei mutatkoztak, küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása. A Szovjetunió katonai akciója mindezt megakadályozta.` Nagy Imrét helyes volt bíróság elé állítani, mert „egy miniszterelnök sem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt`.
[28]
1989. július 11.
Budapestre érkezik George Bush
Budapestre érkezik George Bush, az Egyesült Államok elnöke.
Ugyanezen a napon megkezdi próbaadását az első magánrádió, a Rádió Bridge.
[29]
1995. július 11.
6000 muszlimot mészárolnak le Szrebrenicánál
A boszniai szerb csapatok elfoglalják az ENSZ-védelem alatt álló Szrebrenicát, mintegy hatezer helybéli muszlim lakost mészárolnak le.
[30]
1995. július 11.
Öt túszt ejt foglyul egy kasmíri szeparatista csoport
Öt nyugat-európai túszt ejt foglyul egy kasmíri szeparatista csoport. Mivel nem teljesítik követeléseiket, az egyik norvég turistát augusztusban lefejezik.
[31]