Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: június • Nap: 20
Hónap: június • Nap: 20
17 találat
[1]
451. június 20.
Az Attila vezette hun sereg Catalaunumnál megütközik a rómaiakkal
A Hun Birodalom élére 445-ben puccsal kerülő Attila mind a Nyugatrómai, mind a Keletrómai Birodalom számára komoly veszélyt jelentett. Az első csapás iránya a Balkán-félsziget volt. 449-ben azonban békét kötött vele II. Theodosius. Ennek következtében a hun uralkodó lemondott a hódításról. Engedékenységében minden bizonnyal közrejátszott az, hogy 449-től már Gallia ellen készülődött. Honoria, a nyugat-római császári család tagja 450-ben feleségül ajánlkozott Attilának. III. Valentinianus császár azonban nem járult hozzá a házassághoz, mivel e frigy révén további területeket kellett volna átengednie a hunoknak. Ezt követően Attila Gallia ellen indult. A hunok egyesítették a keleti gótokat, gepidákat, szvébeket, szkíreket, herulokat és türingeket. Az ellenség, Aëtius nyugatrómai hadvezér és I. Theoderich gót király vezette csapatait Gallia barbár népei (alánok, burgundok, frankok, nyugati gótok) alkották. Mivel a Loire hídját védő stratégiai fontosságú Orléans-t az utolsó pillanatban felmentették, Attila kénytelen volt hátrálni. A catalaunumi mezőn (Troyes mellett) 451-ben nagy vérveszteséggel megvívott csatában egyik fél sem tudta a győzelmet kicsikarni. Attila visszavonulása vereséggel ért fel. De ellenfeleinek sem ereje, sem bátorsága nem maradt az üldözésre. A nyughatatlan király már 452-ben Itáliára tört, és a félsziget kegyetlen pusztításával egészen Rómáig jutott. A catalaunumi csata végzetes következményei valójában ekkor mutatkoztak meg. A Nyugatrómai Birodalom képtelenné vált védelmének megszervezésére, ütőképes hadsereg felállítására. De Attila seregeit is éhség és járvány gyengítette. Ezért amikor a hun király hírét kapta a Dunán átkelt Markianosz kelet-római császár támadásának, fogadta Róma békeküldöttségét, melynek I. Leó pápa is tagja volt, és fegyverszünetet kötött. A szeszélyes uralkodó bosszúra éhesen tért haza, ám 453 tavaszán agyvérzésben meghalt. Halála után a személyes hatalmával összetartott birodalma összeomlott. Fiai seregeit egykori vazallusai, a gepidák vezetésével 454-ben leverték, és a kelet-európai sztyeppére szorították vissza. A hun hadjáratok nyomán Európa etnikai képe jelentősen átalakult. A nyugati birodalomrészt elözönlötték a germánok, a késő antik gazdasági szervezet pedig ekkor zilálódott szét végérvényesen. Elkezdődött a feudális Európa kialakulása.
[2]
1705. június 20.
II. Rákóczi Ferenc Egerből megindul a dunántúli hadjáratra
[3]
1711. június 20.
Jean Babtiste de Torcy francia külügyminiszter fogadja Kökényesi Lászlót II. Rákóczi Ferenc követét és közli vele, hogy XIV. Lajos nem támogatja többé a fejedelmet
[4]
1722. június 20.
Meghal Christoph Dientzenhofer építész
Prágában, 1722. június 20-án hal meg Christoph Dientzenhofer. Dientzenhofer a cseh és dél-németországi késő barokk szakrális építészetet meghatározó családból származott; ő maga Fischer von Erlach példáját követve alkotta meg a legjelentősebb cseh késő barokk épületeket.
[5]
1723. június 20.
Megszületett Adam Ferguson skót történész
Lelkész volt, de 1754-ben hátat fordított hivatásának, s barátját, David Hume filozófust követve könyvtárnok lett Edinburgh-ban. 1759-től a természetfilozófia, 1764-től a szellem- és erkölcsfilozófia professzora volt. Fontos szerepe játszott a `civil társadalom` máig használatos fogalmának kidolgozásában. Az egyéni és társadalmi interakciókról kifejtett nézetei alapján a modern szociológia egyik előfutárának tartják. 1774-ben megszakította professzori munkáját, s Európába, majd 1778-ban az amerikai függetlenség ügyében tárgyaló brit küldöttség tagjaként Philadelphiába utazott. Ő dolgozta ki az észak-amerikaiakkal kötendő béke feltételeit. Főbb művei: A színdarabok erkölcsös voltának komoly megfontolása (1757), Értekezés a civil társadalom történetéről (1767), az erkölcsfilozófia tételei (1769).
[6]
1791. június 20.
Megszökik Párizsból XVI. Lajos, de Varennes-nél felismerik és visszaviszik a fővárosba
[7]
1833. június 20.
I. Ferenc Gróf Széchenyi Istvánt nevezi ki a Duna-szabályozás királyi biztosává
[8]
1833. június 20.
Megszületett Léon Bonnat francia festő
Bonnat Bayonne-ban látta meg a napvilágot. Spanyolországban, a madridi Akadémián kezdett festészetet tanulni, majd Olaszországban folytatta tanulmányait, s végül Párizsban beiratkozott Léon Cogniet műtermébe. Bibliai és mitológiai tárgyú képeket festett, alakjainak plasztikáját heves fényárnyék ellentétekkel hangsúlyozta. Frappánsan hasonló, de mégis modorosnak ható portrékat festett a III. Köztársaság csaknem minden hírességéről. A Szépművészeti Iskolában rövid ideig tanítványa volt Toulouse-Lautrec is. Bonnat tulajdonában volt kora egyik legjelentősebb rajzgyűjteménye, amelyet szülővárosának adományozott. Mouchy-St-Eloi-ban hunyt el 1922. szeptember 8-án.
[9]
1837. június 20.
Viktória örökli az angol trónt
[10]
1848. június 20.
Megszületett Josef Vaclav Myslbek szobrász
A cseh szobrászat legkiemelkedőbb alakja Prágában született. 1875-től 1896-ig a prágai iparművészeti iskola, 1896-1919 között a prágai Művészeti Akadémia tanára volt. A romantikából indult ki, kezdetben a cseh nemzeti mondavilágból merítette tárgyát. Később monumentális köztéri szobrok, kutak, síremlékek jellemezték művészetét. Ő alkotta Szent Vencel hatalmas lovas szobrát, amely négy mellékalakjával Prága egyik nevezetessége és jelképe. A művész a cseh fővárosban hunyt el 1922. június 2-án.
[11]
1854. június 20.
Erdélyben felszabadítják a jobbágyokat
Elsőrangú politikai kérdés volt Erdélyben is a jobbágyság felszabadításának lezárása. Hiszen ott a jobbágyok nagyobb része román volt, s már 1848-ban is súlyos feszültséget okozott. A nemzeti ellentétek kiéleződése is arra vezethető vissza, hogy késve került sor a felszabadítás kihirdetésére. A polgárháború elmúltával sem szűntek meg a konfliktusok, úr és paraszt ellenségként tekintett egymásra. Jó egy évvel a magyarországi után, 1854-ben jelent meg a felszabadítást részleteiben szabályozó császári nyílt parancs. A lényeget tekintve megegyezik a magyarországival, illetve az 1848. évi törvénnyel. A rendezés azonban Erdélyben nehezebb volt, nem létezett olyan "urbárium", mint amilyen Magyarországon még Mária Terézia uralkodása alatt készült. Így nem lehetett biztosan tudni, melyik föld kit illet meg. Hiába állították fel az úrbéri bíróságokat, a tisztázás lassan ment, 1868-ig az 1774 érintett községből csak 69-ben volt teljes rendezés, 240-ben hozzá sem kezdtek. Az erdélyi jobbágyságból közel 1 millió fő szabadult fel állami kárpótlással, tulajdona lett 1,6 millió kat. h. Ennek 80%-át román parasztok kapták, amivel megszületett a román nemzeti földbirtok. A volt földesurak kárpótlását mintegy 70 millió forintra becsülték, amit évtizedekre elnyúló részletekben törlesztettek.
[12]
1913. június 20.
Megszületett Bourbon János spanyol trónörökös
Don Juan de Borbón y Brandenberg Segovia-ban látta meg a napvilágot. Bourbon János édesapja, XIII. Alfonz 1931-ben, a II. Köztársaság kikiáltása idején önként távozott Spanyolországból, a polgárháború kitörését azonban így sem akadályozhatta meg. Alfonz halála után János lett a trónörökös és a spanyol trón várományosaként az alkotmányos monarchia megteremtésében reménykedett. A polgárháború után azonban országában Franco diktatúrája uralkodott és a `caudillo` csak élete alkonyán jelölte utódjaként - nem Bourbon Jánost - hanem fiát, aki a diktátor halála után I. János Károly néven el is foglalta a spanyol trónt. Noha a királyi trónt egy pillanatra sem tölthette be, a spanyolt uralkodók ősi temetkezési helyén, a Madrid közelében lévő Escorial-ban helyezték örök nyugalomra.
[13]
1945. június 20.
Elfogadják az ENSZ alapokmányát
A világbéke biztosítására és az államok közötti békés kapcsolatok előmozdítására összesen 51 állam San Franciscóban aláírja az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát. A Népszövetség megalapításával már az első világháború után, 1919-ben megtették az első kísérletet arra, hogy a békét világszerte biztosítsák. A háborúkat azonban nem tudták megakadályozni. 1943-ban, még a második világháború alatt az USA, Nagy-Britannia, Szovjetunió és Kína megállapodott abban, hogy amilyen hamar csak lehet, felújítják a Népszövetséget. Egy évvel később, a Dumbarton Oaks-i konferencián első ízben dolgozták ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát. Az 1945. évi jaltai konferencia azután meghívást bocsátott ki az alapító konferenciára, amelyet még ugyanazon év tavaszán az USA-ban szándékoztak megrendezni. Az Egyesült és Társult Nemzeteknek ez a konferenciája április 25-én San Franciscóban megkezdődött, hogy a legutóbb Jaltában megtárgyalt tervek megvalósításáról tanácskozzék. A tárgyalás eredményeként elfogadott Alapokmány szabályozza az ENSZ tevékenységének szervezeti kereteit. Az ENSZ több szervből áll, ezek: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a Titkárság. Évente egyszer valamennyi tag összeül a Közgyűlésen, és megtárgyalja a felmerült kérdéseket. Olyan határozatok, amelyek nem a nemzetközi jogot vagy a nemzetközi együttműködés kérdését érintik, hanem kifelé irányulnak ajánlás jellegűek, elfogadásuk a világ közvéleményétől függ. A Biztonsági Tanács a felelős az olyan eljárások lebonyolításáért, amelyek célja a békés egyezség. A Gazdasági és Szociális Tanácsnak kell foglalkoznia az olyan feladatokkal, amelyek a gazdasági és társadalmi haladást érintik, és neki kell érvényt szereznie az emberi jogoknak. A Nemzetközi Bírósághoz, amelynek székhelye Hágában van, csak államok fordulhatnak - és csak akkor tárgyalóképes -, ha mindkét fél önként aláveti magát a bíróság Alapszabályának.
[14]
1963. június 20.
Megállapodnak a Forró Drótról
A Kreml-Fehér Ház közötti géptávíró-vonalat azért hozták létre, hogy a békét veszélyeztető helyzetben, amelyet a Moszkva és Washington közötti közvetlen és gyors tárgyalásokkal el lehet kerülni, vagy ki lehet küszöbölni, megbízható érintkezési lehetőséget teremtsenek a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok elnöke számára. A vonalat 1963. augusztus 31-én kapcsolták be. 1984-től a rendszert alkalmassá tették térképek, diagramok továbbítására is, s a kábeles összeköttetés helyett mesterséges holdakat vesznek igénybe.
[15]
1973. június 20.
Meghal Keleti Márton filmrendező
A háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész Budapesten született 1905. április 26-án. A Városi Színházban segédrendező volt, a filmszakmába az 1930-as évek elején került asszisztensként. 1937-ben rendezte első játékfilmjét, de 1939 és 1944 között nem forgathatott saját nevén származása miatt. Ő rendezte a II. világháború utáni első magyar filmet, a Tanítónőt. 1970-ben Szerelmi álmok címmel nagyszabású életrajzfilmet készített Liszt Ferenc életéről. Vígjátékaival aratta nagyobb sikereit. A tizedes meg a többiek című filmjét az 1945 után készített tizenkét legjobb magyar film közé sorolták. Alkotásaival a könnyed szórakozást szolgálta, annak nagy mestere volt. Számos műve közül kiemelést érdemel a Butaságom története, a Civil a pályán és a Hattyúdal című alkotása. Egy időben ő vezette a Színház- és Filmművészeti Főiskola film-főtanszakát.
[16]
1993. június 20.
Meghal Sárosi György labdarúgó
Az 1930-as évek legendás csatára Budapesten született 1912. szeptember 16-án. Jogi doktorátust szerzett. Annak a labdarúgó nemzedéknek a soraiba tartozott, amely az 1930-as, 40-es években talán a leghosszabban tartó dicsőséget szerezte Magyarországnak. Ők valóban szerették, magas szinten `művelték` a legnépszerűbb sportágat. Nem abból, hanem azért éltek. Sárosi doktort, a népszerű `Gyurkát` egész magyarországi sporttevékenysége a Ferencvároshoz fűzte. Klubcsapatával öt bajnokságot nyert, és tagja volt a Fradi vereség nélkül győztes bajnokcsapatának. 1931-ben lett először válogatott, és 1943-ig 61 mérkőzésen 42 gólt szerzett. Részt vett az 1934-es és az 1938-as világbajnokságon, s ez utóbbin ezüstérmet nyert a magyar csapattal. Sok emlékezetes Közép-európai Kupa mérkőzés hőse is volt. 1948-ban Olaszországba távozott, és ott fejezte be labdarúgó pályafutását, majd edzőként dolgozott. Legnagyobb sikerét az 1951-52-es idényben érte el, amikor a Juventusszal bajnokságot nyert. 1992-ben a Ferencváros Aranydiplomával tüntette ki.
[17]
1996. június 20.
Meghal Czeglédy Károly orientalista
Pápán született 1914. december 21-én. Tanulmányait a belfasti, illetve az utrechti egyetemen végezte, sémi filológiát és teológiát tanult. 1941-től megbízott előadó volt a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának sémi filológia tanszékén. 1960-1985-ig, nyugdíjaztatásáig tanszékvezető tanár volt az ELTE-n. Fő kutatási területei: a sémi filológia, a szír, arab földrajzi és történelmi források feltárása, a magyar nép őstörténetének és a török népek történetének megismerése voltak. Tudományos kutatásai során sikerült tisztáznia a honfoglalás előtti magyar történelem, valamint a magyarokkal kapcsolatba került népek történetének nem egy vitatott kérdését. Főbb művei: IV-IX. századi népmozgalmak a sztyeppén, Ogurok és törökök Kazáriában, Magyar őstörténeti tanulmányok. Munkásságát több kitüntetéssel, így az Eötvös Emlékéremmel, a Kőrösi Csoma Emlékéremmel jutalmazták. 1952-től volt a nyelvtudományok doktora.