Mi történt a szülinapomon?
Hónap: május • Nap: 04
1471. május 4.
A York-pártiak fölényes győzelmet aratnak a Lancasterek fölött a Rózsák-háborújának utolsó csatájában Tewkesbury-nél
1594. május 4.
A császári csapatok Esztergomot kezdik ostromolni
A keresztény seregek 1593. évi sikerein felbuzdult a császári hadvezetés. Így a következő esztendőben Esztergom és Hatvan bevételét, valamint Buda és Pest visszahódítását vette tervbe. A Mátyás főherceg vezette császári csapatok május 4-én érkeztek Esztergom alá. Eközben Isza bégnek lehetősége nyílott a közelgő ostromra való felkészülésre: megerősítette a párkányi és Szent Tamás-hegyi palánkokat, a Rácvárost pedig védelemre rendezte be. Ezért a vár ostroma csak ezek bevétele után vált lehetségessé. A több mint 30 ezer főnyi ostromló sereg vezetése hibát hibára halmozott: nem zárta el a török hajók elől a Duna utánpótlási vonalát, így az őrség többször kaphatott segítséget Budáról. A rohamokat sem készítették elő megfelelően. A csaknem két hónapig tartó ostrom emiatt június 29-én eredménytelenül zárult. Ekkor - a közeledő felmentő sereg hírére - a szövetséges had visszavonult. Az oszmánok viszont nem hagyták kihasználatlanul a kedvező alkalmat; ellentámadásuk során a Német Birodalom megrettenésére Bécs elővédje, Győr is a kezükbe került.
1686. május 4.
Meghal Pósaházi János református hitvitázó
Sárospatakon és külföldön tanult. 1657 és 1671 között a sárospataki református kollégium tanára volt. Nevelési elveiben Comeniust követte. Amikor Báthory Zsófia a kollégiumot elüldözte, Erdélybe távozott. Komoly hitvitákat folytatott a jezsuitákkal (Görcsös bot, 1668, Igazság istápja, 1669). Megírta kora egyik legjobb hazai fizikai összefoglalóját (Philosophia naturalis, 1667). Gyulafehérvárott érte a halál.
1766. május 4.
Megszületett Falka Sámuel nyomdász
A fogarasi születésű mester Bécsben tanult, majd hazatérve a budai Egyetemi Nyomdában dolgozott. 1796-ban jelent meg az általa metszett betűkkel nyomott első könyv, Teleki Sámuel marosvásárhelyi könyvtárának katalógusa. 1798-tól az Egyetemi Nyomda betűmetsző műhelyét vezette. Elsősorban klasszicista antikvái lettek igen népszerűek. Az Egyetemi Nyomda kiadványainak döntő többsége is az ő tipográfiájával készült. A nyomdai sztereotípiának, a további kiadások alapjául is szolgáló szedésnek a meghonosítója, akinek betűformáit őrzi Kisfaludy Sándor `Himfy szerelmei`-nek 1807-es kiadása és az 1814-18-ban megjelent Erdélyi Múzeum. Művészete hatott a reformkor tipográfiai stílusára is. Budán halt meg 1826. január 20-án.
1780. május 4.
Epsomban megtartják az első derbit
1796. május 4.
Megszületett William Hickling Prescott amerikai történész
A Massachusetts állambeli Salem-ben látta meg a napvilágot. Egyik szemének elvesztése után lemondott a jogi pályáról és történelmi tanulmányoknak szentelte életét. Tudományos munkásságában Mexikó és Peru spanyol hódításának történetét tárta fel. Háromkötetes könyve, az 1838-ban megjelent Ferdinánd és Katolikus Izabella uralkodásának története című műve a XVI. századi Spanyolország és gyarmatainak története. Magyarul megjelent művei: Mexico Miksa császárig, valamint V. Károly császár lemondása és végnapjai. 1859. január 4-án halt meg Bostonban.
1826. május 4.
Megszületett Frederick Edwin Church amerikai festő
A Connecticut államban található Hartford-ban született. Hudson River School művészeti csoporthoz tartozott, festményein főleg az érintetlen amerikai tájak szépségét örökítette meg. Képei a romantika jegyében születtek. Fényjátékot tükröző alkotásain az egyes témák szinte apokaliptikus látomásokká nőnek. Az ókori civilizációk - jeruzsálemi, athéni - emlékeit szintén vászonra vitte. Sokat utazott, bejárta Dél-Amerika nehezen megközelíthető vidékeit Ecuadortól Kolumbiáig, s eljutott a Niagara-vízeséshez és a sarkvidékre is. A XIX. századi amerikai romantikus-realista képzőművészet jeles személyiségeként New York-ban halt meg 1900. április 7-én.
1886. május 4.
Szabadalmat kap a grafofon, a gramofon elődje
Az Edison-fonográfok tökéletesítésével foglalkozó amerikai Chichester Bell - Alexander Graham Bellnek, a telefon feltalálójának unokaöccse - és egy amerikai fizikus, Charles Sumter Tainter 1886-ban szabadalmaztatták a grafofont, a gramofon elődjét. Készülékük a recsegő, zörgő fonográfot jó hangvisszaadású eszközzé változtatta.
1891. május 4.
Meghal Grünwald Béla politikus
Szentantalon született 1839. december 2-án. A kiegyezés után Zólyom vármegye főjegyzője, majd alispánja, 1876-tól pedig Besztercebánya képviselője volt. A mérsékelt ellenzék tagjaként politizált, híve volt a közigazgatás államosításának, a polgári központosításnak, de küzdött a nemzetiségek erőszakos magyarosításáért is. Több jeles szakmunkát írt a hazai közigazgatásról, s annak történetéről. A franciaországi Courbevoie-ben öngyilkos lett. Alakja szerepel Szomory Dezső A párizsi regény című művében.
1896. május 4.
Utcára kerül Londonban a Daily Mail első száma
1904. május 4.
Elkezdik ásni a Panama-csatornát
1908. május 4.
Megalakul Budapesten a Munkás Testedző Egyesület
1911. május 4.
Meghal Hieronymi Károly mérnök
Budán született 1836. oktüber 1-jén. 1882-től az osztrák-magyar államvasutak vezérigazgatója volt. A Wekerle-kormányban 1892-95-ben belügyminiszterként jelentős szerepe volt az egyházpolitikai törvények létrehozásában, a fővárosi közigazgatás reformjában, valamint a Fővárosi Vízművek létrehozásában. 1903-05-ben Tisza István kormányában, 1910-11-ben Khuen-Héderváry Károly kormányában volt kereskedelmi miniszter, és főleg az ipar és közlekedés fejlesztéséért, a Duna-Tisza-csatornáért fáradozott. A magyar fővárosban halt meg.
1915. május 4.
Olaszország felmondja a hármas-szövetséget
1919. május 4.
Tüntetnek a pekingi diákok
A párizsi béketárgyalások nem teljesítették Kínának azt a reményét, hogy visszajuttatják a Japánnak átengedett Santung tartományt (1915. I. 18.). Nagy-Britannia, Franciaország és Japán titkos megállapodásokat kötöttek. A párizsi események ismertté válása után a pekingi diákok tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen első ízben vettek részt munkások is. A mozgalom az egész országra kiterjedt, Kínában szolidaritási sztrájkokra került sor.
1979. május 4.
Thatcher asszony miniszterelnök lesz
A nagy-britanniai választásokon 43,9 százalékkal a Konzervatív Párt győz. Ezáltal Margaret Thatcher 1979. május 4-től Nagy-Britannia történetének első női miniszterelnöke. A választásokat azért kellett kiírni, mert márciusban 311 szavazattal 310 ellenében az alsóházban bizalmatlanságot szavaztak a James Callaghan vezette munkáspárti kormánynak. Az új választásokon a Munkáspárt a szavazatok 36,9 százalékát szerezte meg, a liberálisok 13,8 százalékot kaptak. Május 5-én Margaret Thatcher bemutatja kormányát, amelynek külügyminisztere Lord Carrington, pénzügyminisztere pedig Sir Geoffrey Howe. II. Erzsébet királynő, aki május 15-én felolvassa a kormánynyilatkozatot, az elsőrendű célok közé sorolja az infláció elleni harcot, a szakszervezetek reformját és az állami vállalkozások redukálását.
1980. május 4.
87 éves korában meghal Josip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke
87 éves korában elhunyt Joszip Broz Tito jugoszláv államelnök. Az ő nevéhez fűződik egy kommunista ország sajátos szocialista útja, amelyen a kommunista politikusok közül elsőként indult el a sztálinizmussal való 1948-as szakítása után. A titoizmus egy demokratikus kommunizmus eszméjét tűzte zászlajára, s modellül szolgál a későbbi kommunista különutakhoz. 1950-ben a jugoszláv KP bevezeti a munkásigazgatást, hogy gátat vessenek a centralisztikus tendenciáknak. Az üzemek széles körű döntési jogot kapnak; a munkástanácsban, amely megválasztja a vállalatvezetést, a dolgozók befolyása érvényesül. 1974-ben az önigazgatás elvét kiterjesztették a társadalom valamennyi területére, ami azt jelenti, hogy a társadalmi-üzemi alapszervezetek küldötteket menesztenek a felsőbb szervekbe. Az államnak mindenekelőtt az a feladat jut, hogy őrizze a szociális vívmányokat. Jellemző továbbá a nyitott kultúrpolitika. A külpolitikában Tito az elnemkötelezettség mellett szállt síkra, s politikájában mindenkor az el nem kötelezettek, tömbön kívüliek egyik szószólója lett.