Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: április • Nap: 10
Hónap: április • Nap: 10
13 találat
[1]
i.e. 196. április 10.
A rómaiak elfoglalják Makedóniát
A római konzul, Titus Quinctus Flaminius az iszthmoszi játékok alkalmával ünnepélyesen kihirdeti `Görögország szabadságát`.Ezzel a proklamációval - miután a második makedón háborúból győztesként került ki - Róma egész Görögországban megszünteti a makedónok hatalmi befolyását, és a görög államoknak, a poliszoknak visszaadja önkormányzatukat (autonómiájukat). De ami nemes cselekedetnek tűnik, az valójában nem más, mint a hatalom átvétele: a szétszabdalt hatalmi harcokban megosztott görög világ szabadítója burkolt uralmának esik áldozatul. Az eddig makedón megszállás alatt lévő városokban (Akrokorinthosz, Khalkisz, Démétriasz) római csapatok váltják fel a makedón katonákat. Róma ünnepélyes kiáltványa a szabadságról tehát nem más, mint a hatalomátvétel szelíd formája. Jelzi, hogy a rómaiak megkezdték vezető szerepük kiépítését a hellenizált Keleten. Hellász most kezdődő, általános politikai újrarendezése a szociális és gazdasági ellentmondások élezésével új elégedetlenséget szül. A görögök, akik frissen visszanyert szabadságuk okozta örömmámorban úsznak, ezt egyelőre nem veszik észre.
[2]
1329. április 10.
Károly Róbert eladományozza a lázadó Kán László-fiak birtokait
Kán László halála (1318 körül) után úgy tűnt, hogy sikerül pacifikálni Erdélyt. A Kán-fiak azonban tovább szították az ellenállást a magyar király ellen, rátörtek a birtokokra, és a polgári lakosságot sem kímélték. Ferenc fia a Pogánynak mondott István mester kapta meg a lázadók birtokait. Az uralkodó előszeretettel alkalmazta ezt a módszert: a hűtlenek illetve a magvaszakadtak birtokait elkobozta és híveit azokból jutalmazta.
[3]
1379. április 10.
Elkészítik a legrégebbi magyarországi telekkönyvet
Ekkor készült a mai ismereteink szerint legrégebbi magyarországi telekkönyv. Sopron városa felosztotta az addig földközösségben művelt szántóföldjeit. A jogosultak körének pontos megállapítása érdekében készült ez az összeírás. A soproni polgárok anyanyelvén, németül írt tízoldalas leírásban a belváros, majd a külváros tíz-tíz kerületének háztulajdonosait sorolták fel. A belvárosban 94 házat írtak össze 97 ház-, illetve házrésztulajdonossal, a külvárosban 101 házat, összesen 294 tulajdonossal. A belvárosi házak jobb minőségűek, nagyobb alapterületűek voltak. A házak felét egy-egy személy birtokolta, 1/3 részük pedig olyan tulajdonosok kezében volt, akik egynél több házat mondhattak magukénak. A külvárosban a háztulajdonok aprózódása volt a jellemző (fél, negyed, sőt nyolcad részre). A város lakosságát kb. 2000 főre tehetjük, az összeírt családfők neve alapján az összlakosság mintegy 30 %-ának a foglalkozását is ismerjük. A városban 32-féle ipart űztek. A legmódosabbak a posztónyírók voltak, ők valamennyien a belvárosban, egész házban laktak. A 94 ház közül tíz belvárosi ház volt zsidó tulajdonos kezén, a Zsidó utcában (Gettóról azonban nem beszélhetünk, ezek a házak keresztények házai között, szétszórtan feküdtek.) A lakosság nagyobbik része, akiknél az összeírás nem tünteti fel a foglalkozást - ahogy ezt más forrásokból tudjuk -, földművelésből, elsősorban szőlőművelésből élt.
[4]
1460. április 10.
Szilágyi Mihály felveszi az Erdély kormányzója címet
[5]
1528. április 10.
Laski Jeromos hadat üzen I. Ferdinándnak
[6]
1847. április 10.
Megszületett Pulitzer József
[7]
1849. április 10.
Klapka és Damjanich hadtestei Vácnál lerohanják a császáriak seregét
[8]
1871. április 10.
Ferenc József jóváhagyja az Országos Képtár megalapítását
Ferenc József uralkodó szentesítette az Országos Képtárat megalapító 1871/X. törvénycikket. A Szépművészeti Múzeum elődje az Esterházy-képtár megvásárlásával jött létre. 1872-ben Ipolyi Arnold katolikus püspök, s Pyrker László katolikus főpap képzőművészeti gyűjteményét a Tudományos Akadémia épületében működő Képtárhoz csatolták. Az Országos Képtár élére 1881-ben Pulszky Károly került, ő kezdte meg a művészeti múzeum szervezését, s több remekmű vásárlásával gazdagította a képtár anyagát. A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyílt meg.
[9]
1878. április 10.
Maghal Heckenast Gusztáv
Heckenast Gusztáv könyvkereskedő, könyvkiadó és nyomdatulajdonos 1811. szeptember 2-án, Kassán született. 1826-tól sógora, Wigand Ottó pesti könyvkereskedésében volt tanuló, majd segéd. Amikor 1833-ban Wigand tiltott könyvek kiadása és árusítása miatt Lipcsébe menekült, megörökölte üzletét. A vállalatot 1834-től saját nevén vezette. Üzletét az 1838-i árvíz jórészt elpusztította; a magyar írók siettek segítségére a Budapesti árvízkönyv című kiadvány jövedelmével, míg külföldi kollégái elengedték tartozásait. 1839-ben 8000 kötetes kölcsönkönyvtárat nyitott. 1840-ben megindította első magyar könyvészeti folyóiratot Bibliographia Értesítő címmel, s még ebben az évben társult Landerer Lajos nyomdásszal. Legfontosabb kiadványuk a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap volt. 1848. március 15-én a nyomdájában készült el a szabad magyar sajtó első terméke: a Nemzeti dal és a Tizenkét pont. Meghonosította a gyűjteményes sorozatok kiadását, megalapította a Vasárnapi Újságot. A Landerer és Heckenast nyomda Landerer 1854-ben bekövetkezett halála után egyedüli tulajdonába ment át. Kiadásában jelentek meg Bajza József, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Garay János, Kisfaludy Sándor, és Károly, Kölcsey Ferenc, Jókai Mór, Jósika Miklós, Vajda János és Virág Benedek művei. A gyűjteményes sorozatok kiadását is ő honosította meg. 1873-ban vállalatát eladta a Franklin Társulatnak. Ezután haláláig Pozsonyban élt.
[10]
1901. április 10.
Meghal Kresz Géza orvos
Pesten született 1846. augusztus 30-án. Nagy érdemeket szerzett a rohamosan fejlődő Budapest egészségügyi ellátásának megszervezésében és kiépítésében. Pesten szerzett orvosi diplomát 1871-ben, s előbb kerületi, majd tisztiorvos volt, 1887-ben pedig megalapította a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet, a mai mentőszolgálat elődjét. Nevéhez fűződik a Pesti Korcsolyázó Egylet 1869-ben történt létrehozása is. Egészségügyi felvilágosító munkákat írt. Fia, Kresz Géza (1882- 1959) neves hegedűművész és kamaramuzsikus volt.
[11]
1963. április 10.
Az új pápai enciklika a keresztény felekezetek közötti testvéri együttműködést állítja előtérbe
XXIII. János pápa a `Pacem in Terris` (Békét a világon), kezdetű enciklikájában különböző keresztény felekezetek közötti testvéri együttműködést állította előtérbe. Foglakozott a kor jelenségeivel is: a kapitalizmussal és a szocializmussal szemben az Isten országának követését jelölte meg. Noha az ateizmust továbbra is elutasította, mégis lehetségesnek tartotta, hogy a katolikusok a békéért harcoló bármely mozgalommal - így a kommunistákkal is - együttműködjenek. Magyarországon, a közkegyelem révén 25 börtönbüntetésre ítélt pap és szerzetes nyerte vissza szabadságát. De mindezzel együtt tovább folyt az egyházakkal szembeni szigorú és erőszakos politika az 1951-ben létrehívott Állami Egyházügyi Hivatal irányítása alatt.
[12]
1966. április 10.
Meghal Evelyn Arthur St. John Waugh angol író és elbeszélő
Londonban született 1903. október 28-án. Az oxfordi egyetemen hallgatott újkori történelmet, majd ezt követően egy rövid ideig magániskolákban tanított. 1928-ban jelent meg első, Jámbor pálya című regénye, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet. A harmincas években sokat utazott, élményeit útirajzaiban rögzítette. Az igazi anyagi sikert a Rosszcsontok című regény hozta meg számára; ezt követően sorra jelentek meg regényei. Az olasz-abesszín háború idején a Daily Mail haditudósítója volt, a II. világháborúban pedig a brit haditengerészetnél szolgált. Háborús élményeit feldolgozta regényeiben, később egész regénytrilógiát szentelt a témának. (Fegyverforgatók, 1952; Tisztek és urak, 1955; Feltétel nélküli kapituláció, 1961.) Sajátos írói műfaja a szatírikus komédia. Jelentősebb regényei még: A megboldogult, az Utolsó látogatás, valamint az Edmund Campion mártír költőről szóló életrajzi műve. Remek monográfiát írt Dante Gabriel Rossettiről.
[13]
1993. április 10.
A Magyar Rák Liga nemzeti rákellenes napot szervez
A Magyar Rák Liga 1993-tól minden évben nemzeti rákellenes napot szervez április 10-én, Dr. Dollinger Gyula sebész, egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rák Bizottságot. (Ha április 10-e a húsvéti ünnepekre esik, akkor más időpontban tartják.)