Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: április • Nap: 07
Hónap: április • Nap: 07
18 találat
[1]
1326. április 7.
Károly Róbert sisakdíszt adományoz
A címerek nyugati kialakulása a XII. századra tehető, elterjedését a lovagi kultúrának köszönhette. Magyarországon is megjelentek a címerek. Károly Róbert Imre fia Miklós számára állította ki oklevelét érdemei elismerése végett. Ebben a király felhatalmazta, hogy sisakdíszt, köznyelven címert hordhat. Az aranyozott, kék szárnyát kiterjesztő sólyom szárnyai alatt lóhere helyezkedett el, a madár csőre fölött aranyozott levelű ágacska volt. A címert csak Miklós mester és leszármazottai viselhették.
[2]
1348. április 7.
Prágában egyetemet alapítanak
Prágának már több évtizede jelentős hagyománya van a tudományos képzésben: van studium particularéja (alapképzés), az egyetem megalapításával ez studium generalévá (magas fokú képzés) lép elő. Prága megkapja a szokásos négy fakultást, a filozófiai kar előfeltétele a teológiai, jogi és orvosi fakultáson való továbbtanulásnak. IV. Károly egész Európából tekintélyes tudósokat hív meg Prágába. Az egyetem élén kancellárként a prágai érsek áll. A rektort, a dékánokat és az egyetemi tanácsot a nációk (a nemzetek), a különböző országokból származó professzorok és diákok egyesülései választják. A prágai volt Közép-Európa első egyeteme, megelőzve a krakkói, a bécsi és a rövid ideig működő pécsi főiskola alapítását.
[3]
1506. április 7.
Megszületett Xavéri Szent Ferenc
Francisco de Jassu y Javier Navarra-ban született. 1525-től Párizsban teológiai tanulmányokat folytatott, 1533-ban csatlakozott Loyolai Szt. Ignáchoz, majd 1537-ben szentelték pappá. 1539-ben közreműködött a jezsuita rend szabályzatának újrafogalmazásában. 1541-ben a pápa parancsára Lisszabonból pápai legátusként Indiába ment, ahol két év alatt közel 20 ezer pogányt térített meg. 1545-től Malakkában, majd 1546-től a `Fűszer-szigetek` néven ismert Maluku-szigetcsoporton élénk missziós tevékenységet folytatott. 1549-ben Japánba ment, ahol megtanulta a nyelvet és két év alatt mintegy 1500 embert keresztelt meg. Ezután Kínába akart menni, de akkor még külföldiek nem léphettek be az országba. 1552. december 2-án Szan-Csao (ma Szent János) szigetén halt meg. 1619-ben boldoggá, 1622-ben szentté avatták.
[4]
1614. április 7.
Meghal El Greco
Toledóban meghal a 73 éves El Greco festő, akinek látnoki művein, különleges módon egyesül a bizánci, velencei és spanyol hatás. A Kréta szigetén született művész először ikonfestészettel foglalkozott, majd kb. 1560-tól Tintoretto mellett (1594) folytatta tanulmányait Velencében. 1570-ben El Greco megpróbált Rómában megbízásokat kapni, ez azonban nem sikerült, mert elutasította a Michelangelo (1564. II. 18.) által meghatározott stílust. 1577-től kezdve a művész Toledóban élt, Spanyolországban. Habár művészetét az élénk színek és a bibliai témák szabad interpretálása (értelmezése) miatt sok kritika érte elsősorban II. Fülöp spanyol király részéről, mégis kapott megbízásokat templomoktól és magánszemélyektől egyaránt. El Greco Spanyolországban fejlesztette ki végleges stílusát. Az alakokat idealizálta, a testeket megnyújtotta, az arcok keskenyek, a kezek finoman tagoltak. A természetes arányokat alárendelte a kifejezőerő fokozásának. El Greco vonzódása a bizánci hagyományokból eredő síkábrázolás iránt összekapcsolódik a friss, erőteljes színek használatával, amelyeket a velencei művészekhez hasonlóan sötét tónusokkal hangsúlyozott. A spanyol hatás elsősorban alakjaiban érződik, melyeket egyidejűleg misztifikált s ábrázolt realisztikusan. Portrék mellett bibliai jelenteket is szívesen festett.
[5]
1756. április 7.
Megszületett Baumgarten János Keresztély orvos
Luckau-ban látta meg a napvilágot. 1790-ben bölcsész, majd 1791-ben orvosdoktor lett. Előbb Bécsben, majd Erdélyben több városban, végül 1801-1841 között Segesvárott volt orvos. Közben 1807-1829-ben kizárólag botanikával foglalkozott. Nagy herbáriumot gyűjtött, és elkészítette Erdély flórájának első leírását, amely néhány téves adata ellenére is igen jelentős, úttörő munkának számít. 1843. december 29-én halt meg Segesvárott.
[6]
1781. április 7.
Megszületett Francis Legatt Chantrey angol szobrász
A művésznek főleg nagyméretű bronzszobrai és síremlékei ismertek. Ő készítette Wellington hercegnek a londoni tőzsde előtt felállított lovasszobrát, valamint Sir John Malcolm szobrát a Westminster-apátságban. Megmintázta VI. György királyt, James Wattot és George Washingtont is. Londonban hunyt el 1841. november 25-én.
[7]
1786. április 7.
Megszületett Guzmics Izidor László bencés apát
Jánosfán született. Pappá szentelése után 1815-től 1832-ig Pannonhalmán tanár, majd Bakonybélen apát. Már kispap korában Magyar Társaságot alapított. Verset, teológiai, filológiai és filozófiai tanulmányokat írt. Műfordítói munkásságáról igen elismerően nyilatkozott Toldy Ferenc is. A nyelvújítás lelkes híveként, merész újítóként Kazinczy Ferenc barátja volt. Teológiai írásaiban a katolikus-protestáns uniót propagálta. Egyébként tőle származik Pannonhalma elnevezése, amelyet Kazinczy népszerűsített. Bakonybélen halt meg 1839. szeptember 1-jén.
[8]
1795. április 7.
Elfogadják a métert mértékegységnek
A konvent úgy dönt, hogy a hosszmértékek alapegységének a párizsi csillagvizsgálón keresztülhaladó meridián (a Föld északi és déli pólusát összekötő hosszúsági kör) negyedének tízmilliomod részét - a métert - tekinti. Már régóta felmerült az igény a sokféle mértékrendszer egységesítésére. Tájanként és országonként más-más hossz- és területmértékeket, űrmértékeket használtak. Az egzakt természettudomány korában lehetségessé válik abszolút (a klasszikus mechanikában a tértől és időtől független) mértékegységek bevezetése. Az asztronómia olyan mérőműszerekkel rendelkezik, amelyekkel a Föld kerületét szinte teljesen pontosan meg lehet állapítani. Ezért ki lehet fejleszteni egy általános jellemzőkkel rendelkező rendszert.
[9]
1811. április 7.
Meghal Dositelj Obradovic szerb író
A XVIII. századi irodalom egyik legnagyobb alakja, a felvilágosodás racionalista filozófiájának tipikus hirdetője, az európai szentimentalizmus első délszláv képviselője Dositelj-ben született 1742-ben. Nincstelenségben és lemondásban, a létért folyó küzdelemben, kudarcokkal viaskodva telt egész élete. Fiatal korától kezdve mint inas és később mint szökött szerzetes, de leginkább vándor, tanító és tanítvány elég erős volt, hogy elviseljen minden sorscsapást, és mindezek ellenére teljes életet éljen. Irodalmi munkássága több könyvet számlál, és ezek mindegyike a szerb nép szellemi kincstárának értékes darabja. Pályáját versekkel és erkölcsnevelő művek fordításával kezdte, de csak Élet és viszontagságok című önéletrajzi regényével hívta fel magára a figyelmet. Későbbi, filozófiai fogantatású erkölcsbölcseleti írásai saját erkölcsi hitvallásának összegzését és a másoktól átvett tapasztalatok summáját adják. Belgrádban hunyt el.
[10]
1848. április 7.
Megalakul az első független magyar kormány
A király kinevezi az első felelős független magyar kormányt gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével. A kormány tagjainak nagy részét Batthyány a liberális nemesi mozgalom vezérkarához tartozó államférfiakból válogatta össze. Miniszterek: belügy Szemere Bertalan, hadügy Mészáros Lázár, pénzügy Kossuth Lajos, igazságügy Deák Ferenc, földügy Klauzál Gábor, közlekedésügy Széchenyi István, vallás- és közoktatásügy Eötvös József, a király személye körüli miniszter Esterházy Pál herceg.
[11]
1869. április 7.
Szabályozzák a hitbizományi ügyekben követendő eljárásokat
Az e napon kelt igazságügy-miniszteri rendelet szabályozza a hitbizományi ügyekben követendő eljárásokat. Még 1687-ben törvény mondotta ki, hogy a nagybirtokosok szerzeményi javaikból királyi jóváhagyással hitbizományt alapíthatnak. Lényege: a hitbizománnyá nyilvánított birtok elidegeníthetetlenül a családban marad. A hitbizományt érintetlenül hagyta az 1852. november 29.-i nyílt parancs is, amely az ősiséget különben megszüntette. Az 1868. évi rendelet útján történt szabályozás értelmében hitbizományt királyi jóváhagyással lehet alapítani, és vagyonának csak egy személy lehet a birtokosa (tehát nem osztható szét a család tagjai között), a birtokosjog nem az elődtől, hanem az alapítótól származik. Tehát nem elidegeníthető vagyon, kezelését a birtokos köteles a hitbizomány állagának megőrzése érdekében végezni. A célirányos kezelést a hitbizományi gondnok és hitbizományi bíróság biztosítja. A hitbizományi birtokos személyes adósságai csak az őt illető jövedelmeket terhelik és ilyen értelemben a hitbizomány egészére hitelt nem is vehet fel. Utódok nélkül meghalt birtokos hitbizománya megszűnik. A századelőn 2 362 800 hold volt hitbizomány (1600 négyszögöles holddal számítva). Ez a mezőgazdasági nagy vagyonok mozdíthatatlanságát tartotta fenn, amelyet Széchenyi már 1830-tól a gazdálkodás megújulása (hitelek felvétele, kölcsönügyletek stb.) legfőbb akadályának tartott. A hitbizományok 1945-ig álltak fenn.
[12]
1876. április 7.
Megszületett Heinrich Tessenow építész
Rostock-ban született, majd a müncheni technikai főiskolán tanult. Programja a díszítések nélküli, szigorúan a funkciónak megfelelő, tisztán tárgyilagos építészet. Első ismert műve a Dalcroze Untézet Hellerauban (1910-12). Jelentősek lakóház- és lakótelep-építkezései, amelyek nagy hatást gyakoroltak egész Németországban. Iskolaépületei: Szász iskola Klotzschében (1925-26), Líceum Kasselben (1927-30). Finoman arányosított, egymáshoz jól illeszkedő, célszerű bútorokat is tervezett. Mint tanárnak és elméleti írónak is nagy hatása volt. Berlinben hunyt el 1950. november 1-jén.
[13]
1906. április 7.
Véget ér a marokkói válság
A spanyolországi Algecirasban létrejött szerződés feloldja a Németország és Franciaország között 1905. június 31-én kirobbant marokkói válságot. Átmenetileg elmúlik a háborús veszély. II. Vilmos német császár Abdul-Aziz marokkói uralkodónál tett látogatása során tiltakozott a franciák marokkói behatolása ellen. Franciaország protektorátust szeretett volna létrehozni Marokkóban, ami veszélyeztette Németország kereskedelmi érdekeit. A konferencián, melyen a nagyhatalmak mind Franciaország pártján állnak, Németország súlyos diplomáciai vereséget szenved.
[14]
1911. április 7.
Megszületett Gerevich László régész
A budapesti születésű régész pályakezdésétől egészen 1961-ig nem szakadt el a Budapesti Történeti Múzeumtól, egyik legfontosabb tevékenysége ennek a modern múzeumnak és tudományos munkájának felépítése és megszervezése volt. Fő kutatási területe a középkor, valamint a reneszánsz építészete és szobrászata. Éveken át volt a budai Várhegyen folyó ásatások vezetője. Több műve jelent meg a budai Vár feltárásával kapcsolatban. Szerkesztette a Budapest Régiségei, valamint a Tanulmányok Budapest Múltjából című sorozatot. Ezen munkák megkoronázását jelentették a Kosáry Domokossal együtt szerkesztett Budapest története című kötetek. 1958-tól 1981-ig volt előbb az Akadémia Régészeti Kutató Csoportjának, majd Intézetének igazgatója. Két nagy vállalkozása volt a dömösi és a pilisi prépostság ásatása. Budapesten hunyt el 1997. június 20-án.
[15]
1939. április 7.
Olaszország megszállja Albániát
[16]
1948. április 7.
Megkezdi működését az Egészségügyi Világszervezet
1948. április 7-én an ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését at Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, továbbá tevékeny részvétel a környezet védelmében. Azóta Április 7-e az EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP.
[17]
1955. április 7.
Lemond Winston Churchill
1951 októberében Churchill másodszor is kormányt alakíthatott. Az amerikaiak nagy csalódására nem az egyesült Európa felé vezette országát. Beszédeiben azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközösségi kötelékek miatt Angliának milyen nehéz lenne integrálódnia. 1951-55-ben kormányfőként ismételt erőfeszítéseket tett a nyugati partnerek megnyerésére, hogy a szovjet vezetőkkel újabb csúcstalálkozót rendezzenek, s ezzel csökkentsék a nukleáris konfrontáció veszélyét. Nyilván a `három nagy` egyetlen élő tagjaként méltó történelmi szereppel kívánt búcsúzni, megerősítve egyúttal a gyengülő brit világpozíciót. A csúcstalálkozót azonban nem sikerült elérnie. Eisenhower elnök végig ellenezte, a franciák vonakodtak, halogatást okozott Churchill betegsége, az NSZK felfegyverzésével kapcsolatos vita, a Nyugat számára elfogadhatatlan szovjet álláspont az egyesített Németország semlegesítéséről. 1954-ben a franciák indokínai vereségekor Churchill határozottan visszautasította az amerikaiak javaslatát, hogy közös fegyveres intervenciót hajtsanak végre. Az ázsiai brit gyarmatokat harc nélkül adták fel, így kevéssé volt hajlandó az indokínai francia-amerikai pozíciók védelmében háborúba menni. A `különleges` angol-amerikai viszony meglehetősen fagyossá vált. Betegen, hosszas unszolás után szánta el magát 1955 áprilisában arra, hogy távozzon a kormány éléről.
[18]
1986. április 7.
Meghal Leonyid Kantorovics közgazdász és matematikus
Leonyid Vitaljevics Kantorovics Szentpétervárott született 1912. január 19-én. 1934-1960 között a leningrádi egyetem matematikaprofesszora volt. Dolgozott a szovjet tudományos akadémia matematikai kutatóintézetében és tanított a novoszibirszki egyetemen is. 1976-tól Moszkvában, az akadémiai Rendszerkutatási Intézetében folytatta a közgazdaságtan matematikai módszereivel foglalkozó kutatásait. A lineáris programozás egyik megalapozójaként tartják számon. Munkásságát, amellyel hozzájárult a gazdasági erőforrások optimális felhasználása elméletének kidolgozásához, 1975-ben közgazdasági Nobel-díjjal ismerték el. A szovjet fővárosban hunyt el.