Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 01
20 találat
[1]

1572. április 1.

Kitör a németalföldi szabadságharc

A „tengeri koldusok” Den Briel elfoglalásával szabadságharcot hirdetnek a spanyolok ellen. Azok a németalföldiek nevezik magukat koldusoknak (geuzök), akik fegyvert fogtak a spanyolok ellen. A legmerészebb hőstetteket az úgynevezett „tengeri koldusok” hajtják végre. Csak fokozza az ellenállást a spanyol helytartó, Alba herceg által bevezetett új adótörvény, mely a spanyol csapatok ellátásnak terhét a lakosságra kívánja hárítani. Mivel az adók elsősorban a városi kereskedőket sújtják, a polgárság szövetségre lép a nemesi ellenzékkel. A képrombolók és az 1566 óta küzdő felkelők elleni kegyetlen terror nyílt harcot robbant ki. 1572 júliusában a Dordrechtben összegyűlt rendek a spanyolok által menekülésre kényszerített Orániai Vilmost választják a spanyolok elleni függetlenségi harc vezérévé.

[2]

1807. április 1.

Meghal Révai Miklós nyelvész

Nagyszentmiklóson született 1750. február 24-én. 1769-ben belépett a piarista rendbe. 1776-tól Nyitrán teológiát, 1777-ben Bécsben rajzot és építészetet tanult. 1778-ban pappá szentelték Nagyváradon, ahol rajztanító volt, majd bölcselettanár az akadémián. 1781-ben lemondott állásáról és gazdag családoknál nevelő volt. 1799-től Komáromban, Sopronban, majd Bécsben élt, Széchenyi Istvánt rajzra oktatta. A régi magyar irodalom kutatásának és az időmértékes verselésnek egyik úttörője, a magyar nyelvtudomány kiemelkedő alakja, az első rendszeres magyar stilisztika szerzője volt. Világviszonylatban is elsőként magyarázta történeti módszerrel a nyelv jelenségeit, tudományos alapot adva Kazinczy nyelvújítási mozgalmának. Verseghy Ferencnek a nyelvszokáson alapuló ypszilonista (láttya) álláspontjával szemben a mai jottista (látja) helyesírást védte. 1783-1784-ben ő volt az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője. Pesten hunyt el.

[3]

1811. április 1.

Megszületett Somogyi Károly könyvtáralapító

Tiszaföldváron látta meg a napvilágot. Már gyermekként a papi hivatást választotta, 1834-ben szentelték fel. Kezdetben a Religio és Nevelés című lap munkatársa, majd szerkesztője volt. 1849-ben indította el a Katholikus Iskolai Lap című hetilapot. Publicisztikai tevékenysége során a szabadságharc mellett foglalt állást. Hazafias és szabadelvű cikkei miatt bujdosnia kellett. Nagy értékű könyvtárat gyűjtött, amelyet 1880-ban az árvíz sújtotta Szeged városának adományozott. A könyvtár 43 701 kötetet tartalmazott. Az intézmény ma az ő nevét viseli. Több bölcsészeti és teológiai művet írt. Esztergomban hunyt el 1888. március 20-án.

[4]

1861. április 1.

Elindul az első vonat Nagykanizsáról Budára

A Császári és Királyi Déli Állami és Lombard-Velencei Közép-Olaszországi Vasúttársaság (1866-tól Császári és Királyi Déli Vaspálya Társaság), közismert nevén Déli Vaspálya helyezte üzembe ezt a vonalat. Ekkor kezdődött meg Nagykanizsa vasúti csomóponttá történő kiépítése.

[5]

1868. április 1.

Tisza Kálmán kiadja a bihari pontokat

Sokan remélték, a kiegyezéstől, hogy az immár megállapodott viszonyok közepette a pártok reformmunkába merülve, társadalmi nézetek szerint liberális és konzervatív, azaz `egészséges alapokon` fognak csoportosulni. Azonban ennek éppen az ellenkezője következett be: a pártok a kiegyezéshez, a `közjogi kérdés`-hez való viszonyulás szerint szerveződtek. Konzervatívok és liberálisok ugyanúgy megtalálhatóak a kormányzó Deák-pártban, mint az ellenzék soraiban, noha csak az előbbinek volt igazi konzervatív frakciója. A Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán által vezetett "balközép" lojális ellenzékként elfogadta a kiegyezést, de a magyar különállás erősítését követelte. Már 1867-ben magyar haderőt kívánt, a megyék önállóságát féltette, s belügyekben óhajtotta "érvényre juttatni a demokrácia elveit". Programot 1868. április 1-jén adott ki: az ún. bihari pontokat. A delegációk és a közös minisztériumok megszüntetését, független kereskedelem- és pénzügyet, nemzeti hadsereget, sőt az ország "diplomáciai elismerését" követelte. Másfelől azt hangsúlyozta, hogy megmarad az alkotmányosság alapján. "Higgadtan fogja működésére megválasztani az időt [...] kerülve izgalmak előidézését." Ezzel az inkább álradikális programmal Tiszáék tömöríteni tudták mindazokat, akik csak egy javított kiegyezést tudtak volna érzelmileg is elfogadni. Demokratikus értelmiségi-kispolgári pártnak indult a "szélsőbal". 1868-ban fölvette az Országos 48-as Párt nevet, s a teljes függetlenséget követelte perszonálunió formájában. Ők ezzel ki is zárták azt, hogy kormányra kerülhessenek. Vezérei - Irányi Dániel, Helfy Ignác - élvezték az emigráns Kossuth támogatását. A maroknyi képviselőből álló párt a 48-as érzelmű alföldi magyar parasztságra, a városi kispolgárságra támaszkodott, magát a távolabbi jövő s a magyar hazafiság letéteményesének tekintette.

[6]

1881. április 1.

Megszületett Ovtavian Goga román költő

Resinar-ban született. Első versei pesszimista elmélkedések a szerelemről és életről, amelyeket a nemzetiségi elnyomás között élő román falvak népének életéről szóló versek váltottak fel; később a politikai elnyomás és a társadalmi nyomor már együtt szerepelt költeményeiben. Fordított Petőfi és Ady-verseket, valamint Madách Az ember tragédiáját is átültette. Csucsán halt meg 1938. május 7-én.

[7]

1894. április 1.

Kossuth Lajost eltemetik Budapesten

Sem Ferenc József, sem a kormány nem járult hozzá, hogy a Torinóban, 1894. március 20.-án 92 éves korában elhunyt Kossuth Lajost az állam költségén temessék el, mert ez nem volt összeegyeztethető a dualizmussal, s főként Ferenc József érzékenységével. De azért Wekerle Sándor miniszterelnök titokban támogatta a fővárost a temetés megrendezésében. A székesfőváros hivatali szünnappá nyilvánította a szertartás napját, s Kossuthot, mint díszpolgárát saját költségén temette el. A halottas vonat március 28.-án indult el Torinóból, és március 30.-án érkezett meg Budapestre, a Nyugati pályaudvarra. A tömegek órák hosszat tartó várakozás után a Nemzeti Múzeumban felravatalozott koporsó előtt róhatták le kegyeletüket. A nagy szertartás április 1-jén reggel Sárkány Sámuel evangélikus püspök imájával és beszédével kezdődött. Az országgyűlés nevében Jókai Mór, a fővároséban Gerlóczy Károly alpolgármester búcsúzott. A temetőben, ahová csak a gyászkíséret mehetett be, a volt honvédek, a Függetlenségi Párt, a Nemzeti Párt és az egyetemi hallgatók szónokai vettek végső búcsút a nemzet nagy halottjától.

[8]

1901. április 1.

Meghal Francois Marie Raoult francia kémikus és fizikus

Fournes-en-weppes-ben született 1830. május 10-én. A párizsi egyetemen fizikát és kémiát tanult, majd főiskolai tanár lett. A Sorbonne-on doktorált 1863-ban. 1867-től a grenoble-i egyetemen tanított, 1870-től kémiaprofesszor volt. Kezdetben a galvánelemek működésével, elektrokémiai vizsgálatokkal foglalkozott. 1878 után az oldatok fizikai sajátságait vizsgálta. Összefüggést állapított meg az oldott anyag molekuláris koncentrációja és az oldat fagyáspontja között: ennek alapján meg lehet határozni oldott vegyületek molekulasúlyát.

[9]

1906. április 1.

Megszületett Alekszandr Jakovlev szovjet repülőgép-tervező

A szovjet fővárosban született. Számos különféle rendeltetésű (sport-, személyszállító, vadász- és bombázógép, valamint helikopter) repülőgéptípus szerkesztője volt. Ő tervezte a Szovjetunió első sugárhajtású vadászgépét, az első szuperszonikus bombázót. Az 1960-as évektől a polgári célokra alkalmas sugárhajtású utasszállító gépek tervezésével is foglalkozott. Számos JAK-típusú gép őrzi nevét. Moszkvában hunyt el 1989. augusztus 22-én.

[10]

1922. április 1.

Meghal az utolsó magyar király

IV. Károly főleg a visszatérési kísérleteiről híres: valamennyi nagyhatalom tudott az előkészületekről, de semmit nem tettek. A siker tehát a magyarországi fogadtatástól függött.

IV. Károly első Budapestre érkezéséről a lapok fantáziadús beszámolókat közöltek. Az osztrák Tagespost szerint például a király gyalog ment át a Lánchídon(!) a siklóhoz, érdeklődött a miniszterelnök portásánál, hol van a kabinetfőnök. Horthy pedig éppen a húsvéti tojásokat kereste a gyerekekkel a palota kertjében. Károly tárgyalása Horthyval eredménytelen maradt. Az antanthatalmak képviselői végül jegyzékben fejezték ki: nem tűrnék el a Habsburg-család restaurációját semmilyen formában. A sikertelen eszmecsere után március 28-án visszatért Szombathelyre, néhány nap után pedig elhagyta az országot.
Mire a közvélemény értesült a húsvéti kirándulás-ról, a hatalmi játszma már el is dőlt. A legitimisták és a konzervatívok megfontolt politikai vezetői a történteket nagy csapásként értékelték. Ők elsődleges feladatnak a belső és külső megerősödést tartották, ezután kívánták csak rendezni a királykérdést. Ausztriában Egon Glanz bel- és hadügyminiszter, Magyarországon a kompromittálódott Teleki Pál miniszterelnök bukott bele a puccsba.

Káosz, zűrzavar, és az elsőhöz hasonló eredménytelenség kísérte a második visszatérési kísérletet is. A királyt szállító vonat majdnem két nap alatt tette meg a Soprontól Budaörsig tartó utat. Károly útközben miséket tartatott, katonákat esketett fel. Ám az antanthatalmak ekkor megint tiltakoztak Károly visszatérése ellen. Horthy fegyvereseivel Budaörsnél feltartóztatta a királyt szállító vonatot. A fegyverek eldördülése után Károly szinte azonnal tárgyalni kezdett. Az ütközet néhány óra alatt véget ért. Károly nem volt puccsista alkat.

IV. Károly visszatérési kísérletének kudarca után a királyi párt a Portugáliához tartozó Madeira szigetére szállították, ahol az exuralkodó ágynak esett. 1922. április 1-jén, 35 éves korában elhunyt az utolsó magyar koronás király.

Fiziker Róbert cikke alapján (Operettháború vagy hatalmi harc? In: Élet és Tudomány, 2001. június 22.)

[11]

1927. április 1.

Megszületett Puskás Ferenc, a legendás focista

Purczeld Ferenc néven látta meg a napvilágot. Eredményes pályafutása során ötször nyert magyar bajnoki címet a Honvéd színeiben, s összesen 349 mérkőzésen 358 gólt lőtt. Meghatározó egyénisége és csapatkapitány volt a legendás Aranycsapatnak. 1952-ben tagja volt Helsinkiben az olimpiai aranyérmes válogatottnak. 1953 novemberében Londonban két gólt lőtt a 6:3-as magyar győzelemmel végződött világhíres angol-magyar mérkőzésen. 1954-ben a csapattal ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon. Nyolcvanötször játszott válogatottban, 84 gólt lőtt. 1956 október végén hivatalos BEK-mérkőzésre utazott a Honvéddal, majd - a hivatalos engedély lejárta ellenére - egy dél-amerikai túrán is részt vett. Ezután nem tért haza, s Spanyolországban telepedett le. A Real Madridban 1958-67 között 372 mérkőzésen 324 gólt szerzett, hat spanyol bajnokságot, három BEK-et, valamint egy Interkontinentális Kupát is nyert. Négyszer szerepelt a spanyol válogatottban, 1963-ban a világ-, és 1965-ben az Európa-válogatottban is. 1969-től több országban edzőként dolgozott: legjobb eredményét a görög Panathinaikosszal az 1970-71-es idényben érte el, amikor a BEK-ben másodikok lettek. Az 1980-as évektől többször hazatért. 1993-ban 4 hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. 1997-ben a NOB Olimpiai Érdemrenddel tüntette ki. 1997 elején Münchenben az `Évszázad Labdarúgó Gáláján` a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó német szervezet adatai alapján kitüntették, mert - a Kispest, a Bp. Honvéd és a Real Madrid színeiben - első osztályú bajnoki mérkőzéseken ő szerezte a legtöbb gólt a világon (489-et). 1999-ben megkapta A magyar sport tiszteletbeli nagykövete címet. 2001-ben a MOB védnökségével a Nemzeti Sport által rendezett szavazáson a XX. század legjobb magyar férfi sportolójává választották. 2001 novemberében Budapest díszpolgára lett. 2002-ben, 75. születésnapja alkalmából róla nevezték el a Népstadiont. 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2006. december 9-én a Szent István Bazilikában helyezték örök nyugalomra. Temetése napját a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította.

[12]

1935. április 1.

Budapesten megkezdi működését a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv

Az 1920-as években Magyarországon is elterjedt a kábítószerek, különösen a morfium és a kokain élvezete. Az 1930. évi törvény vétségnek, sőt visszaesés esetén bűntettnek minősítette a kábítószerekkel való visszaélést. A jogszabály becikkelyezte az 1925. évi genfi nemzetközi ópiumegyezményt, amely az aláíró felek számára kötelezővé tette a kábítószerek gyártásának és forgalmának ellenőrzését, valamint az információk központi nyilvántartását és egymás közötti cseréjét. A mindjobban elharapódzó szenvedély elleni küzdelem érdekében 1935. április 1-én, Budapesten megkezdte működését a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv. Feladatai közé tartozott a csempészet és a zugforgalom megakadályozása, a kábítószer-élvezők és üzérek nyilvántartása. A narkománokat nyilvántartó hivatalos listán 1941-ben kb. 800 személy neve szerepelt.

[13]

1939. április 1.

Véget ér a spanyol polgárháború

Három nappal a spanyol főváros bevétele után a győztes Francisco Franco tábornok, a jobboldali felkelők vezére befejezettnek nyilvánítja a spanyol polgárháborút. Két nap múlva, az európai nagyhatalmak példájára az USA is elismeri Franco Spanyolországát. A francóisták győzelme a köztársaság és „vörös Spanyolország” teljes vereségét jelenti. Százezrek menekülnek el Spanyolországból, emigrálnak Dél-Franciaországba, Mexikóba, Dél-Amerikába és a Szovjetunióba a diktátor engesztelhetetlen bosszúja elől. Majdnem az összes foglyul ejtett köztársasági tisztet kivégzik. 1942-ig Franco, állítólag kétmillió ellenfelét tüntette el a börtönökben és a lágerekben. A közel három éve tomboló véres, szörnyű polgárháború 110 000 emberéletet követelt a nemzeti és mintegy 175 000 halottat a köztársasági oldalon. A légitámadások során 15 000 polgári személy halt meg, további 25 000 hunyt el betegségben vagy pusztult éhen. A baloldali külföldieket internálták, sokuk Sztálin áldozata lett. A spanyol polgárháború gyűlölködése és terrorja szinte megelőlegezi a második világháborút (1936. VII. 17-18.; 1937. IV. 26.).

[14]

1960. április 1.

Az Elnöki Tanács részleges politikai közkegyelmet hirdet

Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács az 1960:10. számú törvényerejű rendeletével részleges politikai közkegyelmet adott. Elengedték a hat évet meg nem haladó és le nem töltött büntetések egy részét. Szintén kegyelmet kaptak az 1952. december 31. előtt háborús vagy népellenes bűncselekményért életfogytiglani fegyházra ítéltek, ha tíz évet már letöltöttek kiszabott büntetésükből. Megszűnt a közbiztonsági őrizet (internálás) intézménye is.

[15]

1972. április 1.

Megszületik a teljes körű szociális ellátás rendszere Magyarországon

A kisiparosok, magánkereskedők, egyénileg gazdálkodók, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek tagjai, valamint az egyéb, jövedelemadó-fizetésre kötelezett személyek eddig önkéntes alapon vehettek részt a biztosítási rendszerben. A kormány rendelete értelmében 1972. április l-jétől a társadalombiztosítási kötelezettséget kiterjesztette őrájuk is. A rendelet életbelépésével gyakorlatilag teljes körűvé vált a társadalom szociális ellátása.

[16]

1973. április 1.

Létrejön az Országos Testnevelési és Sporthivatal

Hadas Miklós - A TORNÁSZAT, AVAGY A GIMNASZTIKA ÁLLAMOSÍTÁSA

[17]

1976. április 1.

Meghal Max Ernst festőművész

Csak egy nappal 85. születésnapja előtt Párizsban elhunyt Max Ernst festőművész. A Köln környékén, Brühlben született Max Ernst a szürrealisták mozgalmának egyik legkiemelkedőbb és legpregnánsabb képviselője. Bonnban, 1911-ben befejezett filozófiai és pszichológiai tanulmányai után Max Ernst August Macke festőművész hatására kizárólag a festészetnek szentelte magát. 1919-ben megalapította a kölni dadaista csoportot. Kollázsai és képei - kozmikus hatású tájak, rémlátomások, madarak stb. - kísérletek a tudatalatti és az álom világának ábrázolására.

[18]

1988. április 1.

Feloldják az áremelések bejelentésének kötelezettségét

[19]

1989. április 1.

Namíbia elnyeri függetlenségét

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 4500 fős csapata megérkezett a Namíbia-beli Windhoekba. Feladata, hogy biztosítsa az egykori német gyarmat, Délnyugat-Afrika elszakadását Dél-Afrikától. Namíbia az utolsó önállóvá vált afrikai gyarmat. Az ENSZ-terv végrehajtása fegyverszünettel kezdődött, amelyet a dél-afrikai csapatok és a SWAPO nevű függetlenségi mozgalom kötöttek egymással. A terv végét 1990 áprilisában egy kormány megalakítása és a formális függetlenség életbe lépése jelenti. A rendelkezési program többek között a fajilag megkülönböztető törvények 1989. május közepéig történő érvénytelenítését és a kb. 41 000 angolai és zambiai menekült hazatérését tartalmazza. 1989. november 1-jén tartják az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat. Annak ellenére, hogy a fegyverszünetet már többször kölcsönösen megsértették, az érdekeltek megmaradtak a fenti határidő mellett.

[20]

1991. április 1.

Feloszlatják a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőit

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra