Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: március • Nap: 20
Hónap: március • Nap: 20
26 találat
[1]
i.e. 44. március 20.
Marcus Antonius felszólal Caesar gyilkosai ellen
Gaius Iulius Caesar gyászszertartásán hadvezére és végrendeletének végrehajtója, Marcus Antonius ügyes szónoklattal eléri, hogy a néptömegek hangulata a gyilkosok ellen forduljon. Antonius, aki Caesar több hadjáratában is részt vett, a március 15-i gyilkosság után tárgyalásokat folytatott Marcus Iunius Brutusszal és Gaius Cassius Longinusszal, és vonakodásuk ellenére is elérte, hogy nyilvános szertartást rendezzenek, ahol felolvassák Caesar végrendeletét. Ez többek között azt tartalmazta, hogy minden római bizonyos összeget örökölt. Hogy ezt a pénzt előteremtse, Antonius még a saját vagyonának egy részét is feláldozza. 44 nyarán mégis összeütközésbe kerül a senatussal, és az "atyák" a haza ellenségének nyilvánítják őt.
[2]
1488. március 20.
Megjelenik a `Magyarok krónikája`
Mátyás király ítélőmesterének, a köznemesi származású Thuróczy Jánosnak a krónikája (`Chronica Hungarorum`) 1488-ban jelent meg először nyomtatásban Augsburgban, majd még ugyanebben az évben Brünnben. A szerző Zsigmond király korszakától egészen saját koráig dolgozta fel Magyarország történetét, oklevelekre, régi krónikaszövegekre és a szóhagyományokra építve. Történetfelfogása a hun-magyar rokonság hagyományának felelevenítésén alapult. A hun birodalomalapító, Attila kora a `második Attila`, vagyis Mátyás király korszakával tért vissza. E történelemszemlélet elősegítette és mutatja is a köznemesség harcias `szittya` öntudatának kialakulását.
[3]
1506. március 20.
A Jagelló és a Habsburg királyi ház családi szerződést köt
A két ház megállapodása az ún. `rákosi végzés` hatálytalanítására jött létre. Az 1505 szeptember végi rákosmezei országgyűlés határozata kimondta, hogy II. (Jagelló) Ulászló fiúutód nélküli halála esetén a leányági örökösödést nem ismerik el, s többé nem választanak idegen uralkodót. A végzésnek azonban gyakorlati jelentősége nem volt, mert 1506-ban Ulászlónak fia született, s létrejött a Jagelló-Habsburg egyezség is. Ebben megállapodtak, hogy I. (Habsburg) Miksa római király unokája, Ferdinánd (a későbbi magyar király) feleségül veszi II. Ulászló lányát, míg II. Ulászló születendő fia feleségül veszi Ferdinánd testvérét Máriát.
[4]
1702. március 20.
Meghal Tótfalusi Kis Miklós nyomdász
Misztótfalun, Nagybányán és a nagyenyedi Bethlen kollégiumban tanult. 1680-ban Amszterdamban teológiai tanulmányokat kezdett, de abbahagyta azt, és belevágott a nyomdászmesterség fortélyainak elsajátításába. Kiváló betűmetszővé vált, egész Európából kapott megrendeléseket. Ő készítette el az első grúz nyomtatott ábécét. Az évszázadokon át Európa- szerte kedvelt és Anton Jansonnak tulajdonított betűtípusról később kiderült, hogy az ő alkotása. Vagyonának jelentős részét fordította magyar nyelvű Biblia kiadására. 1685-ben újranyomtatta - a saját maga metszette betűkkel - Károli Gáspár Bibliáját. 1689-ben megszüntette virágzó amszterdami műhelyét, és Kolozsvárra költözött, hogy nyomdát alapítson. A református egyház nyomdáját felújította, 1693-tól mintegy 90 igényes, többségében világi könyvet adott ki. Arra törekedett, hogy minél olcsóbban minél több Bibliát adjon ki, míg a műveltség terjesztése érdekében, tankönyvek, verseskötetek, naptárak kerültek ki nyomdájából. Lektori, kiadói tevékenysége (a bibliakiadásban tett változtatásai, a helyesírás egységesítése) azonban az egyházi vezetés éles ellenszenvét váltotta ki. Érveit a latin nyelvű Apologia Bibliorumban (1697) foglalta össze. Az enyedi zsinaton 1698-ban állításainak visszavonására és eklézsia-megkövetésre kényszerítették. Testileg-lelkileg összetörve halt meg Kolozsvárott.
[5]
1741. március 20.
Megszületett Jean Antoine Houdon francai szobrász
Versilles-ban született. 1764-től ösztöndíjas volt Rómában, ahol főként az antik és a kora barokk szobrászatot tanulmányozva alakította ki jellegzetes stílusát. 1768-ban érett művészként tért vissza Párizsba. Hamarosan felfigyeltek rá a felvilágosodás korának vezető egyéniségei, akiktől - számos portrémegbízást kapott (pl. Diderot, Nagy Katalin cárnő, Rousseau, Franklin, Washington). Leghíresebb műve az idős Voltaire ülőszobra. A barokkból a klasszicizmushoz vezető stíluskorszak jellegzetes képviselőjeként tartják számon. Művészetét realizmus, az anyagszerűség és az emberábrázolás biztonsága jellemezte. 1828. július 15-én halt meg Párizsban.
[6]
1746. március 20.
Meghal Nicolas de Largilliere francia festő
Korának egyik legsikeresebb portréfestője Párizsban született 1656. október 10-én. Fiatal korát Antwerpenben töltötte, ahol Rubens volt rá nagy hatással. Később Londonban, majd Párizsban élt. Itt Le Brun vette pártfogásába, s a róla készült portré az egyik legkitűnőbb munkája. A párizsi hivatalos körök és a nagypolgárság festője volt, mintegy 1500 portrét készített. Aktív szerepet vállalt a párizsi művészeti élet szervezésében, 1705-től az akadémia professzora, majd igazgatója és rektora volt. A francia fővárosban hunyt el.
[7]
1796. március 20.
Megszületett Alfred Bayard francia író
Charolles-ban látta meg a napvilágot. Általában más írókkal dolgozott közösen, elsősorban Eugene Augustin Scribe-bel, akinek unokahúgát feleségül is vette. Legnépszerűbb darabja a Krisztina, avagy a tizenhat éves királynő, amelynek sikere után meg sem állt mintegy 200 színdarabig. Másik sikerdarabja A párizsi naplopó (ebben a lépett először színpadra Petőfi Sándor). Korabeli népszerűségét darabjainak liberális politikai tartalma magyarázza. Több mint tíz színművét fordították le magyarra és mutatták be a Nemzeti Színházban, többek között az Eleven ördög, a Kesztyű és legyező és a Marcsa, az ezred lánya címűeket. Ez utóbbi szövegére Donizetti írt operát. 1853. február 19-én halt meg Párizsban.
[8]
1815. március 20.
I. Napóleon császár visszatér Párizsba
I. Napóleon császár visszatér Párizsba, miután III. 1-jén Cannesnál 1000 követőjével és négy nagy ágyúval partra szállt. A Bourbon király, XVIII. Lajos csapatokat küldött ellene, de azok átálltak a Napóleonhoz s ezzel megnyílt az út Párizs felé. III. 19-én a királyi család Genfbe menekült. I. Napóleon Elba-szigeti száműzetésében is követte a franciaországi fejleményeket, s a bécsi kongresszus (1814. IX. 18.) eseményeit is pontosan ismerte. Mindezek - így a XVIII. Lajos uralkodói stílusával szemben tapasztalható elégedetlenség Franciaországban, a félelem, hogy visszatérhet az ancien régime, továbbá a győztes hatalmak közötti ellentétek - felébresztették benne a reményt, hogy visszaszerezheti uralmát Franciaországban. A győztes hatalmaknak kiegyezést ajánlott, hogy elismerjék császárnak. A szövetségesek azonban megrémülve visszatérésének hírétől, koalícióba tömörültek Napóleon ellen (1815. VI. 18.).
[9]
1848. március 20.
Deák Ferenc csatlakozik az országgyűléshez
[10]
1861. március 20.
Átadják a Déli pályaudvar elődjét
A Császári és Királyi Déli Állami és Lombard-Velencei Közép-Olaszországi Vasúttársaság (1866-tól Császári és Királyi Déli Vaspálya Társaság), közismert nevén Déli Vaspálya 1861. április 1-jén üzembe helyezte a Nagykanizsa-Buda fővonalát. Ezzel egyidőben a budai végponton március 20-án átadták a forgalomnak a Buda állomást, a mai Déli pályaudvart. A pályaudvar épületét Karl Etzel, a vasúttársaság vezető mérnöke tervezte. A végállomást az évek során többször átépítették, bővítették, jelenlegi épületét 1973. július 10-én adták át, amelyhez már a kelet-nyugati metróvonal is csatlakozik.
[11]
1872. március 20.
Megszületett Bicsérdy Béla természetgyógyász
Budapesten látta meg a napvilágot. Fogarason kereskedelmi érettségit tett, ezután Berettyóújfaluban, majd Fogarason volt adótiszt. Az 1920-as évek elején országszerte hirdetni kezdte sajátos étkezési és növényi táplálkozási rendszerét. Tízezres példányban megjelent könyvei az emberi élet meghosszabbítását ígérték (Az életművészet könyve és a makrobiotika, A Halál legyőzése. Az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása, Az Ember hivatása vagy a boldogság és siker biztos forrása stb.) Amikor néhány, a koplalástól legyöngült híve meghalt, éles támadások érték, de védelmére is keltek a `természetes gyógymód feltalálójának`. Unokahúga tollából még 1942-ben is jelent meg tanait népszerűsítő munka (Bicsérdyék szakácskönyve). 1951-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol II. világháborús sérülései következtében még ugyanazon év december 7-én meghalt.
[12]
1881. március 20.
Meghal Tarczy Lajos filozófus
Hetényben született 1807. december 6-án. Teológiai és filozófiai tanulmányait a pápai főiskolán, fizikai és matematikai tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. 1833-tól tanított filozófiát, fizikát és matematikát a pápai református főiskolán. Komoly szerepe volt az iskola újjászervezésében és korszerűsítésében. A hazai természettudományos és ismeretterjesztő irodalom egyik legjelentősebb korabeli művelője. Esztétikai munkássága is elismert. Petőfit pápai diákkorában hatékonyan támogatta. Bécsben érte a halál.
[13]
1886. március 20.
Megszületett Pais Dezső nyelvész
A zalaegerszegi születésű kutató tudományos pályáján irodalomtörténészként indult, azonban érdeklődése fokozatosan a nyelvészet felé fordult. Legsajátosabb munkaterületét a szótörténeti-etimológiai kutatások képezték. Magyarországon lényegében ő fejlesztette ki a szócsaládok életének komplex vizsgálatát. Nyelvtörténészként nagy gondot fordított a nyelvemlékek közreadására és magyarázatára. Tudósként és tanárként egyaránt iskolát teremtett. 1949-től a budapesti egyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1973. április 6-án.
[14]
1894. március 20.
Kossuth Lajos meghal Torinóban
Az ország élte a maga életét. Azaz mégsem.
A várható halál beleszólt mindennapjaiba.
Az öregember akkor már hetek óta küzdött a halállal. A március elején hevennyé váló vérkeringési és emésztési zavarait az orvosok eleinte annak a januári influenza szövődményének tartották, amit az erős szervezetnek még sikerült legyőznie. Március közepén azonban a könyörtelen diagnózis már egy másik betegségről szólt: mirigydaganat. A kór akkor - és azóta is - gyógyíthatatlan, és kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül legyűrhetetlen. Az orvosok nem titkolóztak és az öregember ugyanerre kérte a családját is; talán arra gondolt, hogy valakinek van még mondanivalója hozzá és nem akarta, hogy mindez lehetetlenné tegye - s az újságok szerteröpítették a szomorú szenzációt: haldoklik Magyarország egykori kormányzója, az évszázadok történelmi zsákutcájából alternatív programot nyújtó politikus, Kossuth Lajos.
A jelentősebb magyar politikai napilapok különtudósítókat küldtek az észak-olasz városba, akik Kossuth állapotának súlyosbodásával napjában többször is sürgönyben közvetítettek a betegség legújabb fejleményeiről, illetve a beteg környezetében megnyilvánuló jelenségekről. Arról a konfliktusról, ami a híres pácienst kezelő orvosok között kialakult; arról, hogy az emigráció évei alatt megfogyatkozott család köszönettel és udvariasan visszautasította egy bécsi orvos segítségét, s arról is, hogy ugyanez a család szomorúan és értetlenül vette tudomásul azt a tényt, hogy a budapesti egyetem nagyhírű orvosaitól nem kaptak ilyen ajánlatot; arról, hogy tehetetlen együttérzése jeléül naponta milyen sok olasz álldogál a via dei Mille 22. számú ház előtt, szótlanul figyelve az emeleti ablakot, amely mögött azt a hófehér szakálló signore-t görbíti össze a fájdalom, aki korábban évtizedeken át szálfaegyenes termetével naponta ott sétálgatott közöttük.
Ácsorognak a ház előtt az egyszerű turini polgárok s tudják, hogy ez már nem nagypolitikai kérdés többé, hogy itt már nem a Mazzinival (is) kapcsolatban álló emigráns magyar kormányférfiúról van szó, hanem csak egy 92 éves emberről, akinek testét tejjel, tojással és konyakkal próbálják életben tartani. S aki látszólag nyugodtan, senkihez sem szólva, meglehet már öntudatlanul tűri a láz újabb és újabb rohamait. Az orvosi bulletinok egyre vészjóslóbbak, az aggodalom egyre nő Kossuth környezetében.
Magyarország eközben éli a maga életét, azt az életet, amit 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia részeként megkezdett; azt a politikát, aminek vállalásától "Cassandra-üzeneteiben" olyannyira óvta őt az öregúr. Ez a függetlenségi harcába félig belehalt, rárakott, nyomasztó gazdasági terheitől megrokkant, megoldhatatlannak tűnő gondjaiba, félelmeibe belefáradt ország, ez a gyenge nő, Hungária, akkor, 1867-ben úgy döntött, hogy egyezségre lép Ausztriával, a puhuló neoabszolutizmussal, Ferenc Józseffel.
A kiegyezés magyar megkötői úgy vélték: a lehetőt s nem a kívánatosat kell választani. Remélték, hogy a szuverenitás teljességének hiánya nem jelenti a szabadelvű haladás gátját; hitték - Deák szavaival -, hogy "egyszer még valami jobb is jöhet". Több szabadság, több szuverenitás.
Az emigráns nem hitt ebben. A kiegyezésről azt gondolta, hogy csak fenntart valamit, amit a fejlődés pusztulásra ítélt. S mivel Magyarország részt vállalt az állagőrzés felelősségéből, ezért majd fizetnie kell. Súlyos, keserves árat.
1894-re Ferenc József Magyarországa sok minden jelentett: szűkkörű választójogot, virilizmust, főrendiházat - s Nyugat-Európához felzárkózó vasúthálózatot, hitelrendszert, szabad sajtót, világvárossá váló Budapestet. A magyar parlament ekkor már hónapok óta tárgyalta a teljesen megkésett egyházpolitikai törvényeket, melyekkel kapcsolatban Kossuth is - mint minden jelentős alkotmányos döntés megalkotásánál - állást foglalt. Levelében a demokratikus fejlődés alappilléreinek minősítette az állam szekularizációját lehetővé tevő kötelező polgári házasságkötést, állami anyakönyvezetést és a reverzálist. S ahogy az már szokásos volt, állásfoglalását a törvényjavaslatok ellenzői és támogatói egyaránt beépítették érvrendszerükbe.
A hajdani szabad Magyarország egykori kormányzója állapotának válságosra fordulásával azonban a kormánypártiak valamint a "negyvennyolcasok" között az egyházpolitikai kérdéseknél szinte fontosabbá és sürgetőbbé váló kérdés merült föl. Nem modernizációs elképzelésekről, szabadelvű jogokról, nem is a magyarság sorsát a későbbi évtizedekre meghatározó politikai irányultságokról kellett dönteni, hanem egy gesztusról: Kossuth Lajos temetéséről.
Eltemetheti-e a Ferenc Józseffel frigyre lépett Hungária azt az embert, akit nem is olyan rég az apjául választott? És ha eltemetheti, akkor milyen módon? Úgy, ahogy azt a Bécsbe felutazó magyar miniszterelnök, Wekerle Sándor "tervezte"; a nemzet halottjának nyilvánítva, képviselőházi költségen és képviselőházi küldöttség jelenlétében, vagy úgy, ahogy a kérdés problémává válásától már meglehetősen felbőszült ellenzékiek akarták: érdemeit törvénybe foglalva, az ország halottjaként, országos költségen és természetesen a haza földjébe eltemetve.
Az ügy néhány nap alatt elmérgesedett, olyannyira, hogy az apja halálos ágya mellett tartózkodó Kossuth Ferenc is nyilatkozatra kényszerült: Kossuth Lajosnak nincs sem magánjellegű, sem politikai végrendelete, s az sem fedi az igazságot, hogy megtiltotta volna holttestének Magyarországra szállítását.
Mindeközben Kossuth állapota súlyosbodott. A sürgönyök alapján a lapok a halál közeli bekövetkeztét jósolták, s az egyik újságíró felfedezte azt az általa szimptomatikusnak vélt összefüggést, miszerint II. Rákóczi Ferenc, a 18. századi Habsburg-ellenes felkelés vezére szintén a nagyhéten halt meg.
S a nagyhét veszedelmesen közeledett. A megelőző szombaton Gabel Gyula fővárosi tanító vezetésével a "Szombat megtartási egyesület" tagjai L.A.J.O.S. betűkkel kezdődő zsoltárokat énekeltek, mivel a zsidó hagyományok szerint az a beteg, akiért így imádkoznak, meggyógyul. Az öntudatát elvesztő Kossuth azonban akkor, szombaton, egy őrizetlen pillanatban kikelt ágyából és meghűlt, láza 39° fölé emelkedett.
Aznap reggel sok budapesti bolt kirakatába kitették az Aradi Zsigmond által nemrég befejezett, karrarai márványból megformázott Kossuth-mellszoborról készített fotográfiát, amit a járókelők érdeklődéssel szemléltek.
Aznap délelőtt Rákosfalva község küldöttsége azzal a kéréssel fordult az illetékes egyházi hatóságokhoz, hogy saját, Erzsébetvárostól független plébániát kaphassanak.
Aznap a Pannónia kávéházban ellopták Fillencz Zsigmond magánhivatalnok télikabátját.
Aznap folytatódott a budai vársétány kialakítása.
Aznap a képviselőházban a politikusok feltűnően lecsöndesedve, szinte csak tessék-lássék vitatkoztak egymással a polgári házasságkötés bevezetéséről.
Aznap Krammer Ferenc soroksári adóhivatali illetékkezelési számlatisztet a X. fizetési osztály utolsó fokozatába számlaellenőrré nevezte ki a miniszterelnök-pénzügyminiszter, és Eperjesen a törvényszéki alügyészi állásra pályázatot írtak ki.
Aznap a szegedi honvédkaszárnyában két honvéd önkezével vetett véget életének; Jung káplár szerelmi bánatában, Borza közlegény sikkasztás miatt választotta a halált.
Aznap a Magyar Tudományos Akadémián bizalmas tárgyalásokba kezdtek arról, hogy az akadémia mily módon fejezhetné ki Kossuth Lajosnak a tudomány és az irodalom terén szerzett halhatatlan érdemei iránt érzett megbecsülését.
Aznap kellemes idő volt és a napilapok apróhirdetései az uraságoktól levetett tavaszi öltönyök megvételére szólítottak föl.
Aznap este a Népszínházban ifj. Bokor József: A kis alamuszi című operettjét adták. Az igazgató úgy rendelkezett, hogyha Kossuth halálhíre az előadás alatt érkezik Budapestre, azonnal szakítsák félbe a darabot. A felvonásközökben a közönség egymásnak adta a torinói sürgönyöket közlő lapokat.
Aznap éjjel a szerkesztőségek telefonjai szinte sisteregtek az állandó hívások miatt, a kávéházak pedig a szokásosnál nagyobb, viszont jóval csöndesebb forgalmat bonyolítottak le.
Aznap éjjel, az utolsó órában meghalt Kossuth Lajos.
Aznap 1894. március 20. volt.
BÍRÓ JUDIT - GERŐ ANDRÁS: AZNAP
Rubicon 1992/2
[15]
1901. március 20.
Meghal Fodor József, a közegészségtan első magyarországi oktatója
Lakócsán született 1846. július 16-án. Bécs és Pest után több európai ország egyetemén is képezte magát. A kolozsvári, majd a budapesti egyetem professzora, utóbbinak rektora is volt 1894-95-ben. 1883-ban az MTA rendes tagjai sorába választotta. A közegészségtan első magyarországi oktatója és nemzetközi viszonylatban is egyik megalapítója volt, felismerte a bakteriológia fontosságát. Kutatásait gyakorlati kérdések megoldásában - a főváros vízellátása, csatornázás - is érvényesítette. Javaslatai alapján léptették életbe az iskolaorvosi-egészségtani tanári intézményt. Markusovszky Lajossal együtt megszervezte az Országos Közegészségügyi Egyesületet. Világviszonylatban elsőként kezdeményezte egy országos közegészségügyi intézet tervét. Elsősorban a talaj, a víz és a levegő szennyeződésével, a vér baktériumölő képességével kapcsolatos kutatásai jelentősek. Budapesten halt meg.
[16]
1916. március 20.
Megszületett Pásztor István operatőr
Budapesten született. Pályája kezdetén dokumentum- és oktatófilmeket forgatott, majd 1950-től fényképezett játékfilmeket. Munkái közül kiemelkedtek Makk Károllyal és Ranódy Lászlóval készített filmjei, amelyeknek maradandó értékét elsősorban a külső felvételek gondos és kifejező kompozíciói, hangulati precizitásuk adták. Ismertebb művei: Semmelweis (1952), Liliomfi (1954), Simon Menyhért születése (1954), Szakadék (1956), Hattyúdal (1963), A tizedes meg a többiek (1965). A Balázs Béla-díjat 1959-ben, az érdemes művész címet 1971-ben kapta. A magyar fővárosban halt meg 1974. június 5-én.
[17]
1919. március 20.
Átadják a Vix-jegyzéket
Vix alezredes átadja a magyar-román demarkációs vonalat tartalmazó jegyzéket. Károlyi Mihály köztársasági elnök és Berinkey Dénes miniszterelnök a jegyzék elutasítása után lemond.
[18]
1921. március 20.
Meghal Csáktornyai Zoltán festő
A nagybányai iskola második nemzedékének tagja Budapesten született 1886. december 5-én. A nagybányai művésztelepen 1902-05-ben Iványi Grünwald Béla irányításával tanult festeni. 1905-09-ig a párizsi Julian Akadémián folytatott tanulmányokat, ezután Firenzében alkotott és képezte tovább magát. 1911-12-ben a kecskeméti művésztelepen élt és alkotott. 1914-ben a Franciaországban megismert feleségével, Tatjana Zamkovszkaja orosz szobrásznővel Budapestre költözött. Többnyire alakos, erős színhatású és redukált rajzú tájképeket festett. Tagja volt a Szinyei Társaságnak. A magyar fővárosban halt meg.
[19]
1921. március 20.
Megszületett Rényi Alfréd, a modern magyar valószínűségszámítási iskola megalapítója
A budapesti születésű tudós 1950-től haláláig az MTA Matematikai Kutatóintézetének igazgatójaként tevékenykedett, s döntő szerepe volt abban, hogy az intézetet a matematikusok világszerte ismerik. A kutatóhely 1999 óta az ő nevét viseli. Tudományos kutatásainak kiindulópontja a számelmélet volt. Sokat foglalkozott a matematikával kapcsolatos filozófiai kérdésekkel. Nagy jelentőségű volt tudományszervezői tevékenysége is. Többszáz tudományos munkája jelent meg a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a gráfelmélet, a kombinatorika, az információelmélet, a számelmélet és az analízis köréből. A kutatás mellett sok energiát fordított a matematika népszerűsítésére is. A Kossuth-díjjal 1949-ben és 1954-ben is kitüntették. 1949-ben az MTA levelező, 1956-ban rendes tagjává választották. A magyar fővárosban érte a halál 1970. február 1-jén.
[20]
1935. március 20.
A csendőrök belelőnek egy kisgazdapárti gyűlésre várakozó tömegbe
Az 1935. március 31-április 7-re kiírt képviselőházi választások előtt Gömbös Gyula miniszterelnök egyezményt kötött Eckhardt Tiborral, az ellenzéki Független Kisgazdapárt vezérével. A megállapodás értelmében a választásokat a nyílt szavazás dominanciája alapján bonyolítják le, a kormányzat azonban `korrekt viselkedéssel` lehetővé teszi legalább 40-50 kisgazdapárti mandátum megszerzését. 1935. március 20-án, a gyomai választókerülethez tartozó Endrőd községben a csendőrök belelőttek egy kisgazdapárti gyűlésre várakozó tömegbe. Hatan a helyszínen, ketten később a kórházban haltak meg, sokan megsebesültek. A magyar választások történetében is párját ritkító vérengzés oka volt, hogy Andaházy-Kasnya Béla kisgazdapárti jelölt késett a gyűlés meghirdetett időpontjához képest, s az egybegyűltek a főszolgabíró-hatóságibiztos feloszlató utasításának nem engedelmeskedtek, mire eldördültek a fegyverek.
[21]
1941. március 20.
A szovjet kormány visszaadja az 1848-as zászlókat
A kiadott közlemény szerint `az 56 magyar hadi zászlót I. Miklós cár seregei kerítettek hatalmukba a magyarok 1848-49. évi nemzeti szabadságharcának leverése idején`. Ugyanezen a napon, az első közvetlen Moszkva-Budapest gyorsvonaton katonai díszkísérettel hazaszállították a magyar határra, s ott a honvédség vette át azokat. A zászlók március 24-én érkeztek Budapestre, s a honvédség díszszázadának tagjai a Keleti pályaudvartól a Hősök terére, onnan a Várba, a Hadtörténeti Múzeumba kísérték az ereklyéket, ahol végleges elhelyezést kaptak.
[22]
1946. március 20.
Rajk László lesz a belügyminiszter
Nagy Imrétől a belügyminiszteri posztot Rajk László veszi át, s 1948 augusztusáig irányítja a tárcát.
[23]
1948. március 20.
Megszűnik a Szövetséges Ellenőrző Tanács
[24]
1963. március 20.
Átadják a Dunai Cement- és Mészmű első kemencéjét
Vác mellett átadták a két és fél milliárd forintos költséggel felépült Dunai Cement- és Mészmű első kemencéjét. A DCM építését, elsősorban a 15 éves lakásépítési program tette szükségessé. Üzembe helyezésével az egy főre jutó cementtermelés 170 kg-ról 270 kg-ra emelkedett. Az építkezésen részt vevő KISZ-es és NDK-s fiatalok jelszavában megfogalmazott zöld utat - `Zöld utat a DCM-nek!` - a DCM 1959-től kezdve mindig megkapta.
[25]
1966. március 20.
Meghal Erwin Piscator színpadi rendező
Ulmban született 1893. december 17-én. Pályáját Münchenben kezdte, mint színész, az I. világháború után színpadot alapított Königsbergben. 1923-ban lett a berlini Central Theater rendezője. A pályája kezdetén kidolgozott expresszionista módszerei végigkísérték művészetét, s hatást gyakoroltak a modern színházi életre. Első nagy sikerét Schiller Haramiák című darabjának színpadra állításával aratta (1926). Újszerű eszközei nagy feltűnést keltettek. 1927-ben nyitotta meg saját színházát, a Theater am Nollendorfplatzot, ahol sorra mutatta be emlékezetes rendezéseit: Tolsztoj: Háború és béke, P. Weiss: A vizsgálat, Hasek: Svejk. Ekkor dolgozta ki a módszerére jellemző technikákat: a jelenetek filmszerű, gyors váltakozását, a többszintű játékteret, a narrátornak az előadásba való beiktatását. 1939-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol színházi iskolát nyitott, dramaturgiát, rendezést, színpadismeretet tanított. Élete utolsó szakaszának nevezetesebb rendezései: Büchner: Danton halála, Sartre: Altona foglyai, Hochhuth: A helytartó.
[26]
1973. március 20.
Betiltják a Lukács-iskolát
Az MSZMP vezetése határozatot hoz az `antimarxista, jobboldali, revizionista` Lukács-iskola ellen