Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: február • Nap: 29
Hónap: február • Nap: 29
8 találat
[1]
1756. február 29.
Megszületett Christian Frederik Hansen dán építész
Hamburgban több épületet tervezett, 1783-tól Holstein tartomány állami építésze volt, majd 1791-től Koppenhágában az akadémia építészet-tanára, később igazgatója lett. Koppenhága az ő hatása alatt nyerte el klasszicista városképét. Fő alkotásai: az 1974-ben leégett Christiansborg kastély (csak a temploma maradt meg), a Városháza és a Thorvaldsen szobraival díszített Boldogasszony-templom. A dán fővárosban hunyt el 1845. július 10-én.
[2]
1792. február 29.
Megszületett Antonio Rossini olasz zeneszerző
Gioacchino Antonio Rossini, az opera történetének egyik legzseniálisabb mestere Pesaro-ban született. Egy zenekari trombitás és egy másodvonalbeli énekesnő fia volt. Tizennégy évesen, 1806-ban írta első operáját. Érdeklődése hamar az opera buffa, a vígopera felé fordult. 1813-ban írta komoly operáját, a Tankrédot, ez - akárcsak az Olasz nő Algírban, majd A török Itáliában - hatalmas közönségsikert aratott. 1816-ban a Róma számára 16 nap alatt írt Sevillai borbély az első előadáson megbukott. Beaumarchais darabját korábban Paisiello dolgozta fel, s az ő hívei tüntetést rendeztek Rossini ellen, később mégis e darab élete legnagyobb sikerét eredményezte. 1816-ban született a Hamupipőke, majd az Otello is, ezt követte A tolvaj szarka semiseria, félkomoly opera, majd az Armida című nagyopera. 1823-ban mutatták be Velencében a Szemiramiszt, de az újszerű zenét a közönség nem értékelte, s a sértődött zeneszerző úgy döntött, hogy Párizsba költözik, ahol 1826-ig az Olasz Színházat vezette. További művei, a Korinthosz ostroma, a Mózes, az Ory grófja a francia opera és a buffa stílus ötvözetei. Utolsó operája, a Tell Vilmos (1829) a hazaszeretet és a szabadság eszméit hirdeti. Ezután a hátralévő közel 40 éve alatt már nem alkotott, óriási vagyonából pazar körülmények között élt. Életéről többek között Stendhal írt könyvet.
[3]
1792. február 29.
Megszületett Karl Ernst Baer zoológus
A modern fejlődéselmélet egyik megalapozója a mai Észtország területén, Piep-ben született. Königsbergben (1819-22), majd Szentpétervárott (1841-52) oktatott. Állatorvostannal és összehasonlító állatfejlődéstannal foglalkozott. Megállapításaival Charles Darwin egyik előfutára volt, de természetfilozófiájuk világnézeti különbségei miatt szemben álltak egymással. Felfedezte a petesejtet, valamint felállította a róla elnevezett csíraelméletet. A földrajztudomány terén tett megfigyelései is jelentősek: fontosak voltak nagyszabású expedíciói és utazásai Novaja Zemlja szigetére, Finnországba és Lappföldre. Megfogalmazta azt a törvényt, amely a Föld forgásának és a folyók mozgásának összefüggését igazolja. Ő alapozta meg a modern koponyaismeretet. Tagja volt az Orosz Tudományos Akadémiának és külső tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Dorpat (Tartu) városában hunyt el 1876. november 28-án.
[4]
1832. február 29.
Megszületett Wahmrmann Mór nagykereskedő
A pesti egyetemen bölcsészeti tanulmányokat végzett, majd átvette apja nagykereskedésének vezetését. Vezető szerepet játszott a főváros üzleti életében, az iparban és a kereskedelemben. Részt vett több iparvállalat alapításában, a Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint a Lloyd Társulat elnöke volt. 1869-től, a zsidó emancipáció törvénybe iktatását követően az első zsidó vallású képviselő lett, s haláláig Lipótváros országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. 1883 és 1892 között a Pesti Izraelita Hitközség elnöke volt. Végrendeletében nagy összegű alapítványt hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára. 2003-ban az MTA felújította a róla elnevezett kitüntetést. A testület az elismeréssel a magyar gazdaság, illetve a bank- és a kereskedelmi szakma azon kiválóságait kívánja jutalmazni, akik a tudomány érdekeit is szem előtt tartva, a legtöbbet tettek a honi gazdaság felemeléséért.
[5]
1872. február 29.
Megszületett Vámbéry Rusztem jogtudós
Apja Vámbéry Ármin orientalista, utazó volt. A budapesti, a genfi és a hallei egyetemen tanult jogot. 1903-tól büntetőjogot tanított a budapesti egyetemen, de a kommün bukása után megfosztották állásától. 1922-től ügyvéd volt, számos politikai perben volt védő, majd a nácizmus elől 1938-ban Londonba, később az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban szociológiát tanított, és Harc címmel folyóiratot indított a nácizmus ellen. 1947 szeptembere-1948 márciusa között Magyarország washingtoni követe volt. Tudományos munkássága elsősorban a büntetőjogot és a büntető eljárásjogot ölelte fel. A kriminológia egyik első hazai művelőjeként behatóan foglalkozott a fiatalkorú bűnözéssel is. 1913-34 között a Jogtudományi Közlöny című liberális irányzatú folyóirat felelős szerkesztője, közben 1926-38-ban a Századunk című polgári radikális szemléletű társadalomtudományi folyóirat szerkesztője volt. New York-ban hunyt el 1948. október 24-én.
[6]
1892. február 29.
Megszületett Apor Vilmos vértanú püspök
Báró altorjai Apor Vilmos Segesvárott látta meg a napvilágot. Teológiából doktorált, 1915-ben szentelték pappá. Nagyváradra, majd Gyulára került. Működése három fő területre terjedt ki: a hitéletre, a karitatív munkára és a magyar társadalom keresztény szellemű átformálására. Egyházközségi lapot indított, népmissziókat szervezett. Vallotta, hogy szociálisan szolgáló egyházat kell létrehozni, de ez csak a hit erősítése által érhető el. Legfőbb törekvése a szeretetre való nevelés volt. Az Anschluss eseményei után a gyulai német híveket óvni igyekezett a szélsőjobboldali propagandától. XII. Pius pápa 1941. január 21-én győri megyéspüspökké nevezte ki. Ő lett a katolikus vallásra áttért zsidók Magyar Szent Kereszt Egyesületének egyházi elnöke, és erőteljesen tiltakozott a zsidótörvények bevezetése ellen. A II. világháború alatt számos beadvánnyal fordult a kormányzathoz az üldözöttek megmentése érdekében. 1945. március 30-án, nagypénteken szovjet katonák a Püspökvár óvóhelyéről el akarták vinni a fiatal nőket `munkára`. Apor Vilmos tárgyalt a szovjet kapitánnyal, ajánlotta, hogy a lányok helyett férfiak és idős hölgyek menjenek dolgozni a kaszárnyába. A vita ingerültté vált, a tiszt rálőtt a püspökre, majd a katonák eltűntek. Apor Vilmos húsvét hétfőre virradóra belehalt sebeibe. Ideiglenesen a győri karmelita templom kápolnájába temették. A székesegyházban 1948-ban elkészült a vörösmárvány végleges sírhely, de a személyi kultusz idején a hatóságok nem engedélyezték az újratemetést, amire csaknem négy évtizeddel később, 1986-ban került sor. A püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta a római Szent Péter-bazilikában. Ünnepe azért május 23., mert vértanúsága (március 30., illetve április 2.) többször is a húsvéti időszakra eshet, s 1986-ban május 23-án szállították át hamvait a győri székesegyház kriptájába.
[7]
1908. február 29.
Megszületett Balthus lengyel származású francia festő
Lengyel grófi család tagjaként, Balthasar Klossowski de Rola néven Párizsban látta meg a napvilágot. Az amerikai publikumot már az 1930-as években meghódította. A XX. század legnagyobb mesterei közé sorolt festő fiatal nőket ábrázoló, szürreális háttérelemeket alkalmazó képeiről vált ismertté, amelyeket műértők transzcendens szépségűnek, némelyek viszont pornográfnak ítéltek. Ugyanakkor hű maradt a figuratív festészethez is, későbbi munkáiban romantikus álmokat szövögető kamaszlányokat örökített meg. Nem volt modernista, sőt programosan avantgárdtagadó volt az izmusok nagy kiteljesedése idején. Élete utolsó két évtizedében második feleségével, a japán Szecukóval élt a svájci Vaud kantonbeli Rossiniere-ben. Lányuk, Harumi ékszertervező. Az autodidakta Balthus munkái már életében bekerültek a Louvre gyűjteményébe. Rossiniere-ben hunyt el 2001. február 18-án.
[8]
1992. február 29.
Meghal Karinthy Ferenc író
Karinthy Frigyes fia, az 1945 utáni irodalom egyik jelentős alakja Budapesten született 1921. június 2-án. Dolgozott színházi dramaturgként, újságíróként és műfordítóként. Számos könyve jelent meg, köztük a Szellemidézés, a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz (amely tucatnál több külföldi kiadást ért meg, s filmváltozata a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása) és a Budapesti ősz. Színműveit, egyfelvonásosait sikerrel játszották a színházak itthon és külföldön is: Bösendorfer, Dunakanyar, Gellérthegyi álmok, Gőz és Hangok az űrben. Fordított többek között Machiavelli-, Moliére- és Bonfanti-műveket is. József Attila-díjat 1950-ben, 1954-ben és 1974-ben kapott, a Kossuth-díjjal 1955-ben tüntették ki.