Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: január • Nap: 29
Hónap: január • Nap: 29
19 találat
[1]
1198. január 29.
III. Ince felszólítja András herceget fogadalmának betartására
III. Béla a hagyomány szerint úgy rendelkezett, hogy Imre fia örökli a trónt, András pedig a kereszteshadjáratot. III. Béla nagyon komolyan támogatta a keresztes eszmét, a harmadik hadjárat német résztvevőit és azok vezetőit, I. (Barbarossa) Frigyest Esztergomban nagy ünnepségek közepette fogadta. A magyar uralkodó azonban személyesen már nem tudott részt venni a Szentföld felszabadításában. III. Béla halála után András inkább a hatalomra tört, ahelyett, hogy apja akaratát végrehajtotta volna. Ezért III. Ince ezért figyelmeztette, hogy szeptember 14-ig induljon el a Szentföldre, mert különben kiközösítés alá helyezi. Ez súlyosan veszélyeztette volna András hatalmi törekvéseit. Érdemes megjegyezni, hogy András csak 1217-ben valósította meg szentföldi fegyveres kalandját.
[2]
1453. január 29.
V. László magyar király esküt tesz az ország szabadságjogaira
V. László magyar király a pozsonyi országgyűlésen esküt tesz, hogy megtartja az ország szabadságjogait. A rendek pedig hűséget fogadtak neki. V. László Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet házasságából született, világra jövetelét apja már nem érhette meg. Albert halála után a rendek más király választása mellett döntöttek. Ez késztette arra az özvegyet, hogy leendő gyermeke számára Kottanner Jánosnéval ellopassa a Szent Koronát. V. László 1440. február 22-én született, és május 15-én magyar királlyá is koronázták. Azonban semmiféle hatalommal nem rendelkezett, gyámságát a Hasburgok vállalták magukra. Ulászló 1444-es halála után ismét nagykorú király nélkül maradt az ország, ekkor került sor Hunyadi János kormányzóságára. 1453 január elején Hunyadi lemondott a kormányzóságról, és a hónap közepén az országnagyok Bécsben megállapodtak arról, hogy újabb koronázás nélkül Lászlót ismerik el királyuknak. Az uralkodó hűségesküjében vállalta, hogy közkegyelemben részesíti mindazokat, akik Albert király halála, 1439 óta fegyvert fogtak ellene. Érvénytelenítette Erzsébet királyné és I. Ulászló király adománylevelét. Elrendelte az új erődítmények lerombolását és az elfoglalva tartott idegen javak visszaadását.
[3]
1843. január 29.
Megszületett William McKinley politikus, az USA 25. elnöke
A Niles-i születésű politikus az északiak oldalán részt vett a polgárháborúban, ahol Rutherford B. Hayes, az Egyesült Államok későbbi 19. elnöke alatt szolgált. (Rutherford egyengette aztán politikai pályafutását is.) A polgárháború után Ohióba visszatérve ügyvédként dolgozott, majd 1892-ben megválasztották az állam kormányzójának. E tisztét 1896-ig töltötte be, majd a republikánusok jelöltjeként indult és győzedelmeskedett az elnökválasztáson. 1897-1901 között az Egyesült Államok 25. elnökeként volt hivatalban. Elnöksége idején tört ki a spanyol-amerikai háború 1898-ban. 1900-ban másodszor is elnöknek választották. Országjáró körútjának utolsó állomására, a Buffalóban megrendezett Pánamerikai Kiállításra érkezett, amikor egy Leon Czolgosz nevű anarchista 1901. szeptember 14-én lelőtte.
[4]
1849. január 29.
Dembinsky lesz a főparancsnok
Az Országos Honvédelmi Bizottmány Henryk Dembinsky gr. lengyel altábornagyot (aki párizsi emigrációból érkezett Magyarországra) a honvédsereg főparancsnokává nevezi ki.
[5]
1858. január 29.
Meghal Lendvay Márton színész
A Nemzeti Színház első színésznemzedékének egyik vezető tagja, a romantika legjellegzetesebb képviselője Nagybányán született 1807. november 11-én. Városi írnokból lett színész 1826-ban (vagy 1828-ban). Első sikereit Nagyváradon aratta, 1831-ben lépett fel először Pesten. A Dunántúli Színjátszó Társulat tagja lett, az 1830-as években Kassa, Kolozsvár és a budai Várszínház voltak főbb állomáshelyei. 1837-ben a Nemzeti Színház megnyitóján ő mondta ki az első szót Vörösmarty színháznyitó prológusában az Árpád ébredésében a színpadon. A színháznak haláláig tagja maradt, s rendezett is. A forradalom idején nemzetőrnagy, 1849-ben követte a kormányt Debrecenbe is. 1854 januárjában lépett fel utoljára, agyvérzése miatt volt kénytelen elbúcsúzni a színpadtól. A legszélesebb skálájú magyar színészek egyike volt, a könnyű bohózattól a daljátékon át a drámáig és operáig mindenben kiválót nyújtott. A romantikus kor egyik szépségideálja volt.
[6]
1866. január 29.
Megszületett Romain Rolland
Rolland Clamecy-ban látta meg a napvilágot. Történelemből szerzett diplomát Párizsban. Szépirodalmi munkásságát drámákkal kezdte. 1898 és 1902 között írt színművei a nagy francia forradalom egyes mozzanatait ábrázolják. Színházelméleti nézeteit A nép színháza című tanulmányában fejtette ki. Már ebben az időszakban felvázolta az ún. zenei regény koncepcióját. Művészettörténetet és zenetörténetet is tanított. Első közönségsikerét is a zenetörténet területén, egy Beethoven-életrajzzal érte el. Megírta emellett Michelangelo és Tolsztoj életrajzát is, s ő a szerzője a Mahátma Gandhiról szóló monográfiának. Tízkötetes `Jean-Christophe` című regényével - amelyben egy zseniális német zeneszerző életét, belső fejlődését mutatja be - új műfajt teremtett a világirodalomban, a regényfolyamot. Az I. világháború éveiben felemelte szavát a háború, a gyűlölet, a meg nem értés ellen, amiért is Stefan Zweig `Európa lelkiismeretének` nevezte. Az irodalmi Nobel-díjat 1916-ban `a mélységes tisztelet jeleként, írásainak nemes egyszerűségéért és a belőlük áradó, minden emberrel együtt érző igazságszeretetéért` vehette át. A díjjal járó összeget a Nemzetközi Vöröskeresztnek adományozta. 1944. december 30-án halt meg Vézelay-ban.
[7]
1886. január 29.
Karl Benz szabadalmi védettséget kap
Karl Benz német mérnök 1883-ban alapította meg saját vállalkozását Mannheimben, a Benz és Társa Rajnai Gázmotorgyárát. Amikor 1886. január 29-én gázmotorhajtású járművét a Szabadalmi Hivatalnál bejelentette, valószínűleg maga sem gondolta, hogy a DRP 37435 számú szabadalmi okirattal tulajdonképpen az automobil születési bizonyítványát tartja a kezében. Igaz, hogy ez a kocsi csak háromkerekű volt, de a feltaláló egyszerűbbnek tartotta, ha csak egy kereket kell kormányozni, mintha egyszerre két kereket mozgatna bonyolult mechanikai áttételek révén. Első benzinmotoros autójával 1886. július 3-án jelent meg Mannheim utcáin. A világ első automobiljából, illetve annak továbbfejlesztett változatából 1886 és 1894 között kereken 25 példányt értékesítettek.
[8]
1906. január 29.
Megszületett Huszár Lajos numizmatikus
A nyárádszeredai születésű tudós 1929-68-ban a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában dolgozott, 1944-től az éremtár vezetője. 1945-től a Magyar Nemzeti Múzeummegbízott, majd 1946-tól rendes főigazgatója. 1949-től beosztott kutató, 1955-től nyugalomba vonulásáig, 1968-ig ismét az éremtár vezetője volt. Életútja utolsó évtizedében egyetemi tanári címet kapott. Nyugalomba vonulásától haláláig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum éremgyűjteményét gondozta. 1933-75-ben a Numizmatikai Közlönyt szerkesztette. Elsősorban középkori numizmatikával és történeti érmekkel foglalkozott. Folytatta a Réthy László által megkezdett Corpus Nummorum Hungariae (Magyar Egyetemes Éremtár) című mű összeállítását. Budapesten halt meg 1987. december 23-án.
[9]
1924. január 29.
A hadirokkantakról gondoskodó törvényt kiterjesztik a a hadiözvegyekre és hadiárvákra is
A hadirokkantakról már 1875 óta érvényes törvény szerint gondoskodtak, ám az első világháború éveiben alakult Népjóléti Minisztérium kiterjesztette e szociális gondoskodást a hadiözvegyekre és hadiárvákra is. A segélyezés java részét társadalmi szervek végezték, főként a Hadirokkantak és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége. Az általa fenntartott Hadirokkantak Otthona 200 bentlakónak biztosított teljes ellátást. Az összes hadigondozással foglalkozó társadalmi egyesületet ez a szervezet integrálta. Budapesten a hadigondozottak száma az 1920-as években több tízezer, s még 1938-ban is 7600. Pénzbeli segélyezésüket az Országos Hadigondozó Hivatal a népirodákon keresztül oldotta meg. A szegénysegélyezés hatósági rendszerében 1931-ben került sor változásra, midőn az illetőségi hely segélyezési felelősségét megszüntetve, rendelet mondta ki a tartózkodási hely ilyen értelmű kötelezettségét. A társadalmi karitász terén az 1930-as évek hoztak változást.
[10]
1926. január 29.
Megszületett Salam Abdus Nobel-díjas fizikus
A pakisztáni kutató 1979-ben fizikai Nobel-díjat kapott az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatást egységesen leíró téregyenlet kidolgozásáért, amely része egy majdan megoldandó általános téregyenletnek. 1983-ban a W-mezon felfedezésével valóra vált elméleti kutatása. Fő tevékenységi területe a gyenge kölcsönhatások fizikája és a részecskefizika. Sokat tett a tudomány fejlesztéséért a fejlődő országokban. Létrehozott egy nemzetközi elméleti fizikai intézetet Triesztben. Ennek az intézménynek ő volt az első igazgatója. Az intézet célja az volt, hogy a harmadik világból fizikusokat fogadjon és lehetővé tegye számukra, hogy fejlesszék tudásukat, és elérjék azt a szintet, ahol önállóan tudnak kutatómunkát végezni.
[11]
1931. január 29.
Megszületett Mádl Ferenc
Mádl Ferenc Bándon született. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 1961 és 1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. Bírósági fogalmazóként, titkárként, később az MTA Központi Hivatalának állam- és jogtudományi referenseként, majd osztályvezetőjeként dolgozott. Egyetemi tanárként 1973-tól oktat az ELTE Polgári Jogi Tanszékén, 1985-2000-ben az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 1972 és 1980 között főmunkatársa volt az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendőit látta el. Tudományos tevékenysége során elsősorban polgári joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival, valamint európajoggal foglalkozik. 1984-1990 között a Tudományos Minősítő Bizottság titkára volt, 1985-től a Harvard nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-tól a magánjog egységesítését szolgáló római nemzetközi intézet (UNIDROIT) kormányzó tanácsának tagja, 1989-től az államok és külföldi beruházások washingtoni nemzetközi választott bíróság központi bírája. Több könyv és tanulmány szerzője. 1990-1993-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete, 1991-től a bős-nagymarosi vízerőművel kapcsolatos kormánymeghatalmazotti teendőket is ellátta. 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1995-ben az ellenzéki MDF-KDNP-Fidesz köztársaságielnök-jelöltje volt. 1996-2000-ben a Magyar Polgári Együttműködési Egyesületének elnöke, 1999-től egy éven át az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt. 2000-2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke volt. 1999-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. Ugyanabban az évben megkapta a francia Becsületrend lovagi fokozatát. Az ELTE tiszteletbeli doktora.
[12]
1937. január 29.
Lemond a belügyminiszter
Kozma Miklós (1884-1941)
ORMOS MÁRIA: A politikai meghasonlás esete
[13]
1942. január 29.
Bajcsy kivizsgálást követel
A képviselőház külügyi bizottságának ülésén Bajcsy-Zsilinszky Endre követeli az újvidéki vérengzés kivizsgálását és a tettesek felelősségre vonását. Peyer Károly is tiltakozik a tömeggyilkosságok ellen.
[14]
1951. január 29.
Szakszervezeti sportegyesületeket hoznak létre
1951. január 29-én Magyarországon a határozatot hoztak az egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesületek létrehozásáról. Az intézkedés nyomán 10 szakszervezeti szakmai egyesülettípus jött létre: a Vasas Szakszervezeteknél a Vasas SE, a Bányásznál a Bányász SE, a Textilesnél a Vörös Lobogó, az Építőknél az Építők SE, a Vasutasnál a Lokomotív SE, a Közlekedésinél az Előre SE, a Vegyiparinál a Szikra SE , a Közalkalmazottaknál a Petőfi SE, az Élelmezésügyinél a Kinizsi SE és a Kereskedelemi és Pénzügyinél a Vörös Meteor SE. Ennek alapján például a régi nagymúltú egyesületek közül az FTC Kinizsi néven, míg az MTK Vörös Lobogó néven működött tovább. Központi sportegyesületbe vonták össze az egyetemi és főiskolai sportolókat is. Később további központi sportegyesületek alakultak, így számuk végül 19-re emelkedett. Az átszervezett egyesületek 1956 végén, 1957 elején visszavették régi nevüket.
[15]
1952. január 29.
Életfogytiglani börtönre ítélik Király Bélát
A Katonai Felsőbíróság háborús bűntett, valamint államellenes cselekmények vádjával Király Béla vezérőrnagyot életfogytiglani, társait 10-12 év börtönre ítéli. A Budapesti Hadbíróság első fokon halálra ítélte Király Bélát.
[16]
1957. január 29.
Létrehozzák a munkásőrséget
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-én hozott határozatot `munkásőrség` elnevezéssel polgári fegyveres karhatalom létrehozásáról. Célja: segítségnyújtás a közrend védelmében a rendőrségnek és a katonaságnak, a párt és más szervezetek gyűléseinek, épületeinek és intézményeinek védelme, segítségadás a lakosságnak elemi csapások estén. Az MSZMP politikai milíciájaként működött. Tagjait önkéntes jelentkezés alapján, 18 éven felüli férfiakból és nőkből a pártalapszervezetek javaslatára vették fel, de a testületbe pártonkívüliek is bekerülhettek. Egyenruhaként a munkásőrök vörös karszalagos kék overallt és vörös csillagos, ún. Lenin-sapkát viseltek. A fegyverzet pisztolyból, géppisztolyból, karabélyból, golyószóróból és géppuskából állott. A fegyvereket a munkásőrség fennállás alatt csak gyakorlatozásra és díszfelvonulásra használták. Az országgyűlés 1989. október 20-i ülésén fogadta el az 1989. évi XXX. törvénycikket a munkásőrség megszűntetéséről.
[17]
1961. január 29.
A Statisztikai Hivatal jelentést ad ki a második hároméves tervről (1958-1960)
Az eredetileg rekonstrukciós terv, hasonlóan az előző hároméves és ötéves tervekhez, menet közben lényeges módosulásokon esett át. A tervkoncepció kidolgozása és a terv kezdete között számos programot indítottak el, amelyek nem képezték az eredeti elgondolások részét. A tervszámok felemelését jogszabályba sem foglalták. Ez azzal járt, hogy a valós gazdasági folyamatok a végrehajtás során egyre inkább függetlenedtek az eredeti elgondolásoktól; a gazdaságirányítás rögtönzésekre kényszerült, s a kapkodás jelei mutatkoztak. Az anyagi-műszaki fedezet elégtelensége miatt 1960 áprilisában csökkenteni kényszerültek a beruházások pénzügyi tervét. Mennyiségileg "túlteljesítették" a tervet. A számított "nemzeti jövedelem" 14 helyett 25%-kal nőtt, az ipari termelés 22 helyett 39%-kal. A mezőgazdasági termelés esetében viszont a tervezett 12%-kal szemben csak mindössze 3%-os növekedést tudtak kimutatni. (A gyakorlatban ez utóbbi csökkent, sőt - mint később kiderült - hosszabb távon is legfeljebb stagnált.) Nagyon számottevő jövedelemkiáramlás lépett fel az ország behozatalában: a tervezett 8%-os csökkenés helyett 45%-kal emelkedett az összes import értéke. Mindebben három tényező játszott megkülönböztetett szerepet: a terven felüli beruházások, a végrehajtás időközi "gyorsításai" és az átlag 20-30%-os költségnövekedés.
[18]
1963. január 29.
Meghal Robert Lee Frost amerikai költő
Az Egyesült Államok nemzeti költője San Francisco-ban született 1874. március 26-án. Csak 39 éves korában jelent meg első kötete, de attól kezdve rendszeresen publikált, s hazájában rendkívüli népszerűségre tett szert. Versei több mint 20 kötetben jelentek meg, s négyszer nyerte el Amerika legrangosabb irodalmi kitüntetését, a Pulitzer-díjat. Negyvennél több egyetem választotta tiszteletbeli doktorává, s példa nélküli volt, hogy 75. születésnapján az USA szenátusa határozatban ünnepelte. Ars poeticája szerint `a vers gyönyörködéssel kezdődjék, és bölcsességgel végződjék`. Amikor meghalt, az Egyesült Államok nem hivatalos koszorús költőjeként temették el.
[19]
2003. január 29.
Meghal Kákosy László egyiptológus, régész
A magyar egyiptológia nemzetközi hírű kutatója Budapesten született 1932. augusztus 15-én. 1960-tól az ELTE-n tanított, 1972-től tanszékvezető, 1976-tól egyetemi tanár volt. Kutatási területe az ókori egyiptomi vallás, a kultúra, a régészet és az egyiptomi-görög kapcsolatok. 1964-ben az MTA núbiai expedíciójának tagja volt. 1983-ban az UNESCO megbízásából részt vett egy kairói múzeum tervezésében. Az 1980-as években kezdte kutatni Dzsehutimesz, II. Ramszesz fáraó gazdasági vezetőjének sírját Théba nyugati partján, az úgynevezett Nemesek temetőjében. A feltárások során nemcsak a gazdasági vezető, hanem feleségének gránit szarkofágját is megtalálták. Az ásatás 1997-ben zárult le, s a tudományos kutatás megkoronázásaként feltárhatták a sír piramisát is. Nevéhez fűződött a núbiai Abu-Szimbelben, a templom egyik szobrán lévő L. Gyertyánffy felirat, illetve mellette az 1840-es évszám felfedezése; e név számos más egyiptomi műemléken is előfordul. 1975-től a wiesbadeni Lexikon der ägyptologie munkatársa. 1997-től elnöke az Ókortudományi Társaságnak. A Heidelbergi Akadémia 1995-ben, az MTA 1998-ban levelező tagjává választotta. Munkásságát több kitüntetéssel, köztük Akadémiai-díjjal, Kuzsinszky Bálint Emlékméremmel és Széchenyi-díjjal ismerték el. Több népszerűsítő könyvet is írt, többek között: Varázslás az ókori Egyiptomban (1969), Egy évezred a Nílus völgyében (Varga Edithtel, 1970), Egyiptomi és antik csillaghit (1978), Ré fiai (1979), Az ókori Egyiptom története és kultúrája (1998), Az alexandriai időisten (2001).