Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 19
46 találat
[1]

1242. január 19.

IV. Béla segítséget kér a Szentszéktől

A muhi csata után a tatárok egészen a Duna vonaláig nyomultak előre. Így az ország tulajdonképpen két részre szakadt: a Dunán inneni területeket a mongolok birtokukba vették, és megkezdték a lakosság kifosztását. A Dunán azonban még nem tudtak átkelni, mivel a folyópartot Geregye nembeli Pál vezetésével katonák őrizték. Sajnos az 1241/1242-es tél nagy hideggel járt együtt, ennek következtében a Duna befagyott. A magyarok oldalukon próbálták a jeget tőrni, de ennek kivitelezése a teljes vonalon lehetetlen vállalkozásnak bizonyult. IV. Béla a Szentszékhez fordult segítséggel, hogy egy keresztes hadjárat keretein belül minél gyorsabban katonákat lehessen küldeni. IV. Celesztin pápa 1241. november 10-én bekövetkezett halála után másfél éves interregnum következett, így a magyar király felhívása hasztalan volt.

[2]

1343. január 19.

Meghal I. (Bölcs) Róbert nápolyi király

Az Anjou-házból származó I. (Bölcs) Róbert, I. Károly magyar király nagybátyja (Károly édesapjának, Martell Károlynak a testvére) 1309-ben foglalta el a nápolyi trónt. Sokáig úgy tűnt, hogy a trónöröklés kérdése nem fog gondot okozni, azonban 1328-ban meghalt fia, Károly calabriai herceg. A magyar uralkodó ekkor ismét felelevenítette azon igényét, hogy őt illeti a nápolyi trón. A pápa kezdetben azonban nem szívesen látta volna őt Dél-Itáliában, ezért nem támogatta Károly elképzelését. Végül hosszas diplomáciai tárgyalásoknak köszönhetően a feleknek sikerült megállapodni. 1333-ban a magyar király személyesen járt Nápolyban. Eljegyezte András fiát Róbert unokájával, az elhunyt Károly leányával, Johannával. Az itt megkötött szerződés értelmében András nápolyi királlyá kellett volna koronázni. Bölcs Róbert azonban nem sokkal a halála előtt másként döntött, a trón Johannát illeti, míg Andrásnak meg kellett elégednie `a királynő férje` titulussal. Természetesen a magyar fél ebbe nem nyugodott bele, gyakori követjárásokkal próbáltak nyomást gyakorolni. András végül sohasem lett Nápoly királya, mivel ellenlábasai meggyilkolták.

[3]

1419. január 19.

Rouen városa megnyíitja kapuit V. Henrik angol király csapatai előtt

[4]

1459. január 19.

Megkezdődik a Szapolyai család felemelkedése

Szapolyai Imre, Hunyadi János egykori számadó deákja lesz az ország sókamarainak ispánja. Az első ismert Szapolyai, `Vajdafi` László volt, aki Mátyás király idején vált ismertté az udvar körében, bár a Pozsega megyéből származó család csak középbirtokos famíliának számított. A felemelkedésük László fiai idején következett be, mikor váratlanul magas tisztségeket töltöttek be Mátyás udvarában. A család hatalmának megalapozója Szapolyai Imre volt, aki elnyerte a `Szepesség örökös grófja` címet. Politikai pályafutását kincstartóként és boszniai kormányzóként kezdte, majd a felső részek főkapitánya lett. Pályája csúcsán horvát bán (1463-1465) és nádor (1486. június - 1487. szeptember) volt. Feleségül vette Bebek Orsolyát, a házasság révén a család meg tudta szerezni Bebek Imre várait, miután az fiú utód nélkül meghalt. Imre idősebb öccse Miklós erdélyi püspökként tevékenykedett lett. A legfiatalabb fivér, István pályafutását a felső részek `al`kapitányaként kezdte, majd II. (Jagelló) Ulászló uralkodása idején 1492 márciusa és 1499. december 23-a között a nádori tisztséget is betöltötte, ráadásul megszerezte magának a harmicadvám feletti felügyeletei jogot. A Szapolyai család nemzetközi elismerését István fia, Szapolyai János vívta ki.

[5]

1468. január 19.

Mátyás Kolozsvár városát feloldja a hűtlenség vétke alól

1467-ben az erdélyi nemesség Farnasi Veres Benedek vezetésével fegyvert fogott a király ellen, csatlakozásra bírva Szentgyörgyi János vajdát is, akinek a független erdélyi hercegség feletti uralmat helyezték kilátásba. Szász és székely előkelők is részt vettek a lázadásban. Mátyás gyors közbelépésével meglepte a szervezetlen felkelőket, a vajda elsőnek sietett uralkodója lábai elé borulva kegyelmet kérni, az értelmi szerzők egy része pedig külföldre menekült. Mátyás nem kímélta a lázadókat: az évszázadok óta begyökerezett nagy családok - mint a Farnasi Veres, Suki, Módi, Kecseti, Drági, Bogáti, Losonci Dezsőfi, Somkeréki Erdélyi, Dobokai, Illyei, Folti - lázadó tagjai egyik napról a másikra földönfutókká lettek. A király birtokaikat rokonainak és kipróbált híveinek, elsősorban az új vajdának, Dengelegi Pongrác Jánosnak és Csupor Miklósnak, továbbá Nádasdi Ungor Jánosnak adományozta. Kolozsvár városát végül az uralkodó visszafogadta a kegyeibe.

[6]

1576. január 19.

Meghal Hans Sachs költő és mesterdalnok

Hans Sachs német költő és mesterdalnok, tanult mestersége szerint cipész, 1576. január 19-én, 81 éves korában hal meg Nürnbergben. A mesterdallal cipészlegényként ismerkedett meg vándorévei során. A mesterdal a polgári dalművészet egyik formája, amely 1315-ben jött létre Frauenlob mesterdaliskolájában és felváltotta az udvari költészetet. A mesterdalnokok, ezek a kézműves-költők átveszik a lovagi líra formáját, és céhekben gyakorolt, szigorú szabályok szerint megírt dalaikban a nép számára humanisztikus életfelfogást közvetítenek. Farsangi játékaikban Hans Sachs embertársai gyengeségét leplezte le tréfás-szatirikusan vagy vaskosabb humorral, mindig hozzáfűzte azonban az erkölcsi tanulságot.

[7]

1729. január 19.

Meghal William Congreve angol drámaíró

[8]

1736. január 19.

Megszületett James Watt skót feltaláló

[9]

1764. január 19.

Lázítás miatt kiűziik az angol parlament alsó házából John Wilkes-t

[10]

1793. január 19.

XVI. Lajost a Francia Konvent árulónak nyilvánítja, és guillotine általi halálra ítéli

[11]

1798. január 19.

Megszületett Auguste Comte francia filozófus

Fiatalon Saint-Simon titkára volt, később azonban elfordult az utópikus szocialista tanoktól. A kultúra fejlődésében három korszakot különböztetett meg; a teológiai, a metafizikai és a `pozitív` világkép uralmának időszakát. Pozitív filozófiájának alaptétele, hogy a tudománynak a jelenségek külsődleges leírására kell szorítkoznia, s le kell mondania a jelenségek lényegéről szóló tanításról. A pozitivizmus a matematikában és a kísérleti tudományokban használt módszerek alkalmazását jelenti a társadalmi és politikai jelenségekre, ezáltal kívánja felderíteni a társadalmak szerkezetét és fejlődését uraló törvényeket. Comte megalapította ily módon a társadalmi fizikát vagy szociológiát, amelyet a megfigyelő tudományok közé sorolt. Amennyiben a valóság, amelyet a szociológia (a kifejezés is tőle származik) igyekszik megmagyarázni, maga az emberiség, a társadalmi jelenségek vizsgálata egy olyan rend eljövetelét teszi lehetővé, amely jobban megfelel az emberi törekvéseknek. Az emberiség reformálásának követelése, ami A pozitív politika rendszere (1852-1854) és a Pozitivista katekizmus (1852) című műveiben fogalmazódott meg, végül az emberiség vallásához vezetett; Comte élete vége felé e vallás főpapjaként lépett fel. 1857. szeptember 5-én hunyt el Párizsban. Filozófiai rendszere és pánhumanizmusa hatott Adyra is.

[12]

1809. január 19.

Megszületett Edgar Allan Poe amerikai író

[13]

1813. január 19.

Megszületett Henry Bessemer angol mérnök

Charlton-ban látta meg a napvilágot. 1856-ban nyersvastisztító eljárást fedezett fel, és ezzel lehetővé tette a folytacél nagy tömegben való előállítását. A róla elnevezett eljárás a nyersvas finomítására szolgál, amelynek során a nagyolvasztóból kikerülő izzó, folyékony nyersvasat tűzálló bélésű, körte alakú, billenthető tartályokba vezetnek, majd a körte alján lévő furatokon levegőt fújnak be, s ezáltal a nyersvas szennyeződéseit oxidálják és eltávolítják. Módszere forradalmasította az acélgyártást, s nagy hatással volt Európa technikai fejlődésére, pl. a vasutak kiépülésére. 1869 után hajóépítéssel, csillagvizsgálókkal és a napenergia hasznosításával foglalkozott. 1859-től saját műhelye, majd gyára volt. Több mint 100 jelentős szabadalma ismert a kémiai ipar és a kohászat különböző területeiről (pl. fémbevonatok, grafit ceruzabél, aranyfényű bronzpor, cukorfeldolgozás, ágyúcső). Londonban hunyt el 1898. március 15-én.

[14]

1833. január 19.

Meghal Loius Hérold, francia zeneszerző

[15]

1839. január 19.

Megszületett Paul Cézanne francia festőművész

[16]

1849. január 19.

Windischgratz tábornagy Szőgyény Lászlót kinevezi „a magyarországi ideiglenes polgári közigazgatás” elnökévé

[17]

1853. január 19.

Rómában megtartják Verdi Il Trovatore operájának premierjét

A Spanyolországban játszódó, megtörtént eseményen alapuló mű magyarországi bemutatója 1854. október 31-én volt a pesti Nemzeti Színházban. A mű rövid tartalma: Az öreg Luna gróf boszorkányságért elégettetett egy cigányasszonyt. Annak lánya, Azucena bosszúból elrabolja a gróf kisebbik fiát, majd Azucenának - a csecsemővel együtt - nyoma vész. Évekkel később szembekerül Luna idősebbik fia és Azucena fia, Manrico, a trubadúr. Mindketten Leonórának, a királynő udvarhölgyének udvarolnak, de politikai ellenfelek is, mert Manrico a trónkövetelő oldalán harcol, Luna pedig ellene. Leonóra a trubadúrt szereti. Amikor Manrico halálhíre eljut hozzá, kolostorba akar vonulni. Luna el akarja rabolni, de Manrico - felépülve súlyos sebesüléséből - kiszabadítja. A szerelmesek Castellor várába mennek, amelyet az ellenség ostrom alá vesz. Luna emberei elfogják Azucenát. Manrico, hogy megmentse anyját, kitör a várból. Luna serege győz, Manricót foglyul ejtik. Leonóra önmagát ajánlja fel Lunának, ha szabadon engedi a trubadúrt. A gróf beleegyezik, de a lány mérget vesz be és meghal. A dühöngő Luna vérpadra küldi Manricót. Azucena ekkor vágja a szemébe, hogy korábban eltűnt, saját öccsét ölette meg.

[18]

1853. január 19.

A közigazgatás és a bíráskodás alsó fokon ismét összefonódik

Megjelenik a belügy-, az igazságügy- és a pénzügyminiszter közös rendelete a magyarországi közigazgatási hatóságok és bíróságok szervezéséről. A Bach-kori definitívum az egységes helytartóságot öt helytartósági kerületre osztja fel. A járási hivatalok és a járásbíróságok összevonásával a közigazgatás és a bíráskodás alsó fokon ismét összefonódik.

[19]

1859. január 19.

Aláírják a francia–piemonti végleges katonai konvenciót

[20]

1862. január 19.

Szilágyi Virgil A nemzetiségi kérdés Magyarországon címmel cikksorozatot indít a Jövő, a szélsőbal lapjának hasábjain

[21]

1865. január 19.

Meghal Pierre-Joseph Proudhon, francia anarchista és újságíró

[22]

1867. január 19.

Andrássy Gyula gr. a 67-es bizottság módosított, Deák által is jóváhagyott tervezetével ismét Bécsbe utazik

[23]

1872. január 19.

A király feloszlatja a horvát országgyűlést, a sabort

[24]

1891. január 19.

A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat képviselőházi vitája során a nemzetiségek képviselői tiltakoznak az óvodai magyar nyelvoktatás ellen

[25]

1896. január 19.

Megalakul a Magyar Gazdaszövetség

Hosszú ideig a mezőgazdasági érdekvédelem legszervezettebb és legbefolyásosabb csoportjának az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) számított. A mezőgazdaságban elsősorban a nagybirtokos osztály összefogását tekintette céljának. 1896. január 19-én a nagybirtokos arisztokrácia széles látókörű képviselője, gróf Károlyi Sándor vezetésével megalakították a Magyar Gazdaszövetséget. Céljuk: az agrárérdekek hatékony védelméhez nyitni a társadalom szélesebb rétegei irányába is. Formai tekintetben nem volt párt, hanem agrárgazdasági érdekképviselet. A nyitás a gazdag és középparasztság irányába részben sikerült. A Gazdaszövetség a századforduló után jelentős közéleti súllyal bírt - taglétszáma elérte a 300 ezer főt - de a parasztgazdáknak mindössze 3-5%-át tudhatta tagjai sorában. A Gazdaszövetség, szellemi vezére gróf Károlyi Sándor tanácsára, programjába foglalta a szövetkezeti mozgalom támogatását is. Ennek előzménye, hogy 1886-ban éppen az ő kezdeményezésére alakult meg a Pestmegyei Hitelszövetkezet. Az alacsony kamatokra kölcsönt nyújtó intézet az 1890-es években már országos hálózattá bővült. Taglétszáma 1913-ban elérte a 700 ezret. A hitelszövetkezetek mellett a másik alapvető típust a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek alkották. Ezek közül a legnagyobb befolyásra a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete (közismert nevén a Hangya) tett szert, a vidéket meghódítva, 200 ezerre növelte tagságát. Ennek ellenére Magyarországon a szövetkezeti mozgalom nem vált a mindennapi élet és gazdaság olyan szerves részévé, mint Nyugat-Európában és Skandináviában.

[26]

1901. január 19.

Megalakul a Magyar Labdarúgó Szövetség

Budapesten az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével 1901. január 19-én megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amelynek első elnöke Jász Géza lett. Az 1901. február 4-én tartott első tanácsülésén kiírták az első labdarúgó bajnokságot és elfogadták annak szabályzatát. Az első bajnokságot a Budapesti Torna Club (BTC) csapata nyerte meg. A magyar válogatott első hivatalos mérkőzését 1902. október 12-én Ausztria ellen játszotta Bécsben (s 5:0-ra kikapott). 1907-ben az MLSZ a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség önálló tagja lett. A válogatott legjobb eredményeit az 1938. évi és az 1954. évi világbajnokságokon érte el: mindkétszer második lett. 1959-ben a nemzeti 11 a France Football című szaklap először kiadott ranglistáján az európai rangsor élén állt. Az olimpiai csapat 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban aranyérmet nyert. A magyar futball az 1970-es évekig a világ élvonalába tartozott, utána azonban elmaradtak a szükséges fejlesztések. Így az 1990-es évekre a klubok gazdálkodása is rendezetlenné vált, ezért jelentős visszaesés következett be.

  • Az MLSz hivatalos honlapja

    [27]

    1912. január 19.

    A király Cuvaj Edét nevezi ki horvát bánná

    [28]

    1915. január 19.

    Először vetnek be Zeppelinneket Nagy-Britannia fölött

    A német léghajók bombái több mint 20 embert öltek meg Great Yarmouth és King's Lynn városában.

    [29]

    1918. január 19.

    A 86. közös gyalogezred menetalakulatai Szabadkán fellázadnak, és megtagadják a keleti frontra indulást

    [30]

    1919. január 19.

    Gömbös Gyula lesz a MOVE elnöke

    A kormányt a szélsőjobb oldalról támadó erők elsősorban a nemzeti agitáció eszközeit használták: a történeti magyar állam feltartóztathatatlannak bizonyult felbomlása, a gazdasági életben mutatkozó anarchikus jelenségek, a polgárság mind szélesebb köreiben tették népszerűvé a rendteremtést sürgető jelszavakat. Ennek a gondolatsornak egyik zászlóvivője a Magyar Országos Véderő Egyesület lett, amely Gömbös Gyulát választotta elnökévé. MOVE példáját követve tucatnyi jobboldali egyesület jött létre. (A Pázmány Péter Tudományegyetem az egyetemi autonómia jegyében megtagadta a rendszer által kinevezett tanárok elismerését.) A Jászi-féle nemzetiségi politikát utcai tüntetéseken bírálták, január 19-én pedig ellenforradalmi szervezetek antiszemita tüntetést rendeztek a fővárosban.

    [31]

    1921. január 19.

    Megszületett Anda Géza zongoraművész

    Anda Géza Budapesten látta meg a napvilágot, majd Dohnányi Ernő és Weiner Leó tanítványa lett. 19 éves korától hangversenyezett, 1942-től Svájcban élt. 1959-68 között a luzerni konzervatóriumban számos mesterkurzust vezetett, majd 1969-től Zürichben tanított. Mozart összes zongoraversenyét lemezre játszotta. A svájci városban halt meg 1976. június 13-án. Emlékére özvegye létrehozta a `Concours Géza Anda` alapítványt, amely 1979 óta háromévenként zongoraversenyt rendez.

    [32]

    1921. január 19.

    Megszületett Mészöly Miklós író

    Mészöly Miklós Szekszárdon született. 1942-ben a budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett. 1944-ben, rövid frontszolgálat után, katonaszökevényként bujdosott, majd szovjet fogságba került. Hazatérése után munkásként kereste kenyerét. 1947-48-ban Szekszárdon volt lapszerkesztő, emiatt többször letartóztatás fenyegette. 1948-ban jelent meg első műve, a Vadvizek című elbeszéléskötet. 1951-től a Bábszínház dramaturgja, majd 1952-1956 között munkanélküli volt, nem publikálhatott, s csak 1955-ben jelenhetett meg két meséskötete. 1956-ban részt vett az Írószövetség követeléseit rögzítő Nyilatkozat megfogalmazásában. A forradalom után ismét évekig mellőzték, műveit nem adták ki. 1963-ban jelent meg Az ablakmosó című drámája, amely politikai botrányt kavart. Az atléta halála című regényét a Szépirodalmi Kiadó visszautasította, így az Párizsban jelent meg először francia nyelven, Magyarországon csak 1966-ban. Ezt követte egy évvel később a Jelentés öt egérről című elbeszéléskötete. 1968-ban együtt tiltakozott a Csehszlovákia megszállása ellen felszólaló írókkal. 1968-ban jelent meg Saulus című regénye, A Magasiskola című kisregényéből készített film Cannes-ban különdíjat nyert. A Charta '77 aláírása után a fiatal ellenzéki írónemzedék egyik szellemi vezetője volt. Volt egyszer egy Közép-európa című novellagyűjteménye 1989-ben az év könyve elismerést nyerte el. 1989-től a Magyar Napló állandó munkatársa, 1990-ben az Írószövetség elnökségi tagja lett. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke volt. Főként meséket, ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, verseket, regényeket, esszéket, tanulmányokat, publicisztikát írt. A tágasság iskolája (1977), valamint az Érintések (1980) című kötetei esszék, filozofikus töredékek, jelentős ars poeticai, művészeti elméleti reflexiók gyűjteményei. Drámáit a Bunker (1979), verseit, lírai reflexióit az Esti térkép (1981) című kötet tartalmazza. További fontos művei: Film (regény), Szárnyas lovak (novelláskötet), Megbocsátás (kisregény). 1991-ben jelentek meg visszaemlékezései Az én Pannóniám címmel, majd az 1990-es években a Családáradás című kisregény és a Hamisregény. Fontosabb könyveit számos nyelvre lefordították. 1986-ban Déry Tibor-díjat, 1988-ban Magyar Művészetért Díjat, 1992-ben pedig Soros-életműdíjat kapott. 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 2001. július 22-én.

    [33]

    1932. január 19.

    A rendőrség betiltja a szociáldemokrata népgyűlést

    [34]

    1938. január 19.

    A demokratikus szellemű társadalmi szervezetek és folyóiratok e napra Kecskemétre találkozót hirdetnek

    A találkozóra gyülekezőket a rendőrség szétoszlatja.


    A Márciusi Front által a budapesti Centrál Kávéház különtermébe összehívott írók, újságírók találkozóját a rendőrség feloszlatja. Ivády Béla lemond a Nemzeti Egység Pártja országos elnökségének tisztéről.

    [35]

    1940. január 19.

    Ülést tart a Szociáldemokrata Párt országos pártválasztmánya

    Szolidaritást vállal a Szovjetunió ellen harcoló finnekkel; egyetért a kormány revíziós törekvéseivel

    [36]

    1942. január 19.

    Japán megtámadja Burmát

    [37]

    1942. január 19.

    Bajcsy-Zsilinszky Endre levelet ír Bárdossy miniszterelnökhöz

    Tiltakozik a német érdekek védelméért, az ország céljaitól idegen háborúban hozott véráldozat ellen.

    [38]

    1943. január 19.

    Megszületett Janis Joplin amerikai rockénekesnő

    Minden idők legjobb fehér bluesénekesnője Port Arthur-ban látta meg a napvilágot. 18 évesen fellázadt a kispolgári élet ellen, otthagyta középosztálybeli családját és öt éven keresztül vándorolt az országban, kocsmákban lépve fel, alkalmi munkákból biztosítva megélhetését. A hatvanas évek közepén Kaliforniában találkozott első kísérőegyüttesével, a Big Brother and The Holding Company-vel, akikkel a monterey-i popfesztiválon hatalmas sikert arattak, és azonnal szerződtette őket a Columbia lemeztársaság. 1968-ban megjelent első szólólemeze nem csak hatalmas példányszámban kelt el, de a kritikusok is felsőfokon méltatták. Nem sokkal később otthagyta az együttest, szólópályára lépett, de az önpusztító életmód hamar felőrölte. 1970-ben, a rockzene nagy gyászévében még elkészítette a Full Tilt Boogie Band kíséretében Pearl című nagylemezét, de ez már csak október 4-én bekövetkezett halála után jelent meg. Egy nappal azután ugyanis, hogy felénekelte a Me and Bobby McGee című számot, hollywoodi szobájában holtan találták. Tipikus megtestesítője volt a hippi ideálnak: Live fast, love hard, die young - azaz élj gyorsan, szeress szenvedélyesen és halj meg fiatalon. Utolsó éveiben számtalan szeretőt, napi egy liter whiskyt és töméntelen kábítószert fogyasztott, mindössze 2500 dollár maradt utána. Hamvait kívánsága szerint a Csendes-óceánba szórták, a pénzt pedig barátai elitták.

    [39]

    1946. január 19.

    Megszületett Dolly Parton amerikai contry énekesnő

    [40]

    1966. január 19.

    Megszületett Stefan Edberg svéd teniszező

    [41]

    1969. január 19.

    Tiltakozásul a Vörös Hadsereg 1968-as csehszlovákiai intervenciója ellen Jan Palach a prágai Vencel téren felgyújtja magát

    [42]

    1988. január 19.

    A Nemzetközi Kereskedelmi Központban megtartják az első tőzsdenapot

    100 millió Ft értékű kötvény cserélt gazdát. A tőzsde a piacgazdaság `lelke`, amely pontosan mutatja az áru értékét. A kötvényforgalom megindulása nem kis riadalmat kelt a hazai vállalatok körében: értéküket most már a megtermelt termékek piacképességén fogják mérni.

    [43]

    1990. január 19.

    Meghal Bhagwam Shree indiai guru

    [44]

    1993. január 19.

    Az IBM bejelenti előző évi 4,97 milliárdos veszteségét

    [45]

    1993. január 19.

    Az Európai Közösség Bizottságának képviselője ajánlást tett a Duna vízének ideiglenes megosztására

    Eszerint a víz kétharmada kerülne a közös mederbe és egyharmada az erőműre. Ezt a magyar fél elfogadta a szlovák fél nem.

    [46]

    1995. január 19.

    Az orosz haderő megsemmisíti a csecsenföldi ellenállás utolsó gócpontjait

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra