Múlt-kor.hu

Keresés

Keresési feltételek:
Cimke: Múlt-kor magazin 2018. különszám
12 találat
[1]

Hitler és a nők 

[2018.10.10. 12:47] Történelmi Magazin – Különszám

Adolf Hitler szexuális életéről rengeteg szenzációhajhász elmélet látott napvilágot, ezek javarészének köze sincs a valósághoz. Hogy mégis számos pletyka kelt szárnyra homoerotikus kalandjaival, aberrált szexuális viselkedésével kapcsolatban, az inkább annak köszönhető, hogy szinte semmit sem tudunk a nemi életéről. A Führer ugyanis kínosan ügyelt arra, hogy a német nép mindvégig a hazájáért elkötelezett, nemzetének boldogságáért önmagát is feláldozó államférfit lássa benne. Többször hangoztatta, hogy csak Németországgal jegyezte el magát, kapcsolatait ezért mindig igyekezett titokban tartani. Bár német lányok százezrei epekedtek a Führerért, és sok mindent odaadtak volna, ha akár csak egy éjszakát vele tölthettek volna, csak nagyon keveseket engedett közel magához. Ha mégis szerelmi viszonyt kezdett egy lánnyal, szinte azonnal nyilvánvalóvá tette a számára: életében csak sokadrangú szerepet tölthet be. Kalandjai nem egyszer tragikus véget értek.

[2]

Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában

[2018.10.10. 12:27] Történelmi Magazin – Különszám

Tamáska Mária és Kádár János több mint negyven éven át éltek együtt, 1949-ben kötöttek házasságot. Kádár János ekkor belügyminiszter volt, Tamáska Mária pedig az államvédelem kötelékében mint „levélfelbontó” tevékenykedett. Ahogy Tamáska Mária egy interjúban felidézte, gyermekkoruk óta ismer(het)ték egymást, hiszen ugyanabba az elemi iskolába jártak a Cukor utcába. Csermanek János természetesen a fiú-, Tamáska Mária pedig a leányiskolába. Tamáska Mária 1912. április 8-án született, tehát ugyanabban az évben, mint a férje; másfél hónappal volt idősebb Kádárnál. 1944-ben ismerte meg a kommunista mozgalmárt, aki albérlőként költözött Róna Ottóhoz – Tamáska Mária az ő felesége volt ekkor. (Kádár és Róna között a későbbiekben is baráti volt a viszony. Mindhárman a maroknyi illegális kommunista mozgalom tagjai voltak.) János és Mária 1949. július 19-én házasodtak össze, két tanú, Kovács István, az MDP Központi vezetőségének titkára és Péter Gábor, az államvédelem vezetője előtt.

[3]

Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése

[2018.10.10. 12:20] Történelmi Magazin – Különszám

A deportáltak felszabadulása és hazatérése a magyarországi holokauszt históriájának kevésbe feltárt területe, noha ezen időszak eseményei szervesen kapcsolódnak a vészkorszak történetéhez, és a személyes életutak feltárásakor szintén megkerülhetetlenek. Paradox módon az első szelekciók után életben hagyottak és koncentrációs táborokba zsúfoltak túlélési esélyei a felszabadulás közeledtével – és a reménykedés felerősödésével – fordított arányban egyre inkább csökkentek. A szövetséges csapatok előrenyomulásának hatására 1945 elejétől a kibontakozó káosz, az összeomlott központi adminisztráció – az egyébként is silány, csak a lassú éhhalálhoz elegendő – ellátás akadozását vagy teljes megszűnését eredményezte, és felgyorsította az életkörülmények romlását.

[4]

Petőfi halála és a túlélés költői

[2018.10.10. 12:19] Történelmi Magazin – Különszám

A segesvári ütközet egyike volt az erdélyi hadjárat azon összecsapásainak, amelyekben a magyar hadsereg megkísérelte feltartóztatni az országrészt elárasztó orosz intervenciós erők előnyomulását. Bem József tábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka szellemes haditervet dolgozott ki. Ennek értelmében a Dobay József vezette kőhalmi különítményének, Kemény Farkas kolozsvári csapatainak és a Bem által vezetett csapatoknak három oldalról kellett volna megtámadniuk Lüders orosz seregét Segesvárnál. Csakhogy Dobayt időközben megverték az oroszok, Kemény csak augusztus 1–2-re ígérte megérkezését. Bem így körülbelül 3100 emberrel támadta meg Lüders háromszoros, tüzérségét tekintve kétszeres túlerőben lévő csapatait.

[5]

Kádár János és az ő Piroskája

[2018.10.10. 12:18] Történelmi Magazin – Különszám

Ez az évődős, némiképp feminista beütésű szópárbaj az Asszony a viharban című 1974-ben forgatott tévéfilmben hangzott el a Mihályt alakító Avar István és az Annát megszemélyesítő Piros Ildikó között. „A háború pusztító vihara adja a komor hátteret ahhoz a tragikus kimenetelű szerelemhez, amely két illegális kommunista között szövődött az 1940-es évek elején” – ekként ajánlotta a nézők figyelmébe egy rövid tartalmi ismertető a parádés szereposztású, Málnay Levente rendezte „filmballadát”. Azt feltételezni lehetett, hogy Döme Piroska – aki az 1960-as években a Fény és árnyék című „szépirodalmi eszközökkel megformált” memoárjával lépett úgymond írói pályára – az Asszony a viharban című 1969-es regényének nőalakját, Annát önmagáról mintázta. Azt viszont csak a legbeavatottabbak sejthették, hogy az írónő Mihály figuráját is az illegális kommunista mozgalom hús-vér alakjából, Kádár Jánoséból gyúrta.

[6]

A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai

[2018.10.10. 12:14] Történelmi Magazin – Különszám

Mars és Érosz gyakran jártak kéz a kézben, tekintve, hogy a háború és a prostitúció, mondhatni, egyidős az emberiséggel. A legújabb korban a hadseregek már központilag is törekedtek a testi örömöket nyújtó szolgáltatások szervezett keretek közé szorítására. A Nagy Háború már kitörése után néhány héttel, korábban soha nem látott méreteket öltött: a hadviselő felek milliós tömegeket soroztak be és küldtek a hadszínterekre. 1915 elejétől a kezdeti mozgóháború a legtöbb fronton állásháborúvá alakult át. Kézenfekvő volt, hogy a több hét vagy hónap után a lövészárkokból rövid időre kiszabaduló, a nők társaságát nélkülöző katonák ösztönösen feléledő vágyaikra a legközelebbi tábori vagy tartalék bordélyban találjanak gyógyírt.

[7]

Vágy és vezeklés

[2018.10.10. 12:11] Történelmi Magazin – Különszám

A szexuális forradalom korában és azt követően szocializálódott generációknak már nehéz elképzelni, milyen szigorú szabályoknak kellett megfelelnie szexuális téren a középkor emberének. Az egyházi előírások számos napon tiltották a közösülést, és még a házastárssal is csak egyetlen pózban lehetett nemi aktust folytatni. Az elmélet és a gyakorlat azonban már akkor is gyakorta elvált egymástól.

[8]

Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”

[2018.10.10. 12:10] Történelmi Magazin – Különszám

Cím nélküli, mínuszos hírben közölhették csak a napilapok 1971 februárjában, hogy 79 esztendős korában meghalt Rákosi Mátyás. A közzétett öt sorba jutott egy vaskos hazugság is, nevezetesen az, hogy az ötvenes években agyonhozsannázott kommunista diktátor úgymond „gyógykezelés céljából tartózkodott a Szovjetunióban”. A tizenhét évig tartó gyógykezelés valódi neve száműzetés volt.

[9]

Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"

[2018.10.10. 12:10] Történelmi Magazin – Különszám

A XVI. század közepén született Báthory Erzsébet alakját legendák sokasága övezi. A törökverő „fekete bég”, Nádasdy Ferenc báróval kötött házassága után hatalmas birtokok tulajdonosa lett, miközben a törökökkel sikeres harcokat irányító Nádasdyt az első országbárónak is megválasztották – irigylésre méltó vagyon és politikai rang, amelyre minden bizonnyal többen is áhítoztak akkoriban. „Szerelmes ura” – ahogyan egy levelében férjét nevezte – 1604-ben bekövetkezett halála után néhány évvel Báthory Erzsébetet letartóztatták: Thurzó György nádor, aki Nádasdy első országbáróvá válása után a második helyre szorult, váratlanul érkezett a grófnő csejtei várába. A meglepetésszerű látogatás oka a nádor fülébe jutott hír, amely szerint a vár udvarán több lány holttestét találták eltemetve, megcsonkítva. Báthory Erzsébet ellen azonnal eljárást indítottak, előzetes letartóztatás címén a csejtei vár egyik szobájába falazták. Szolgálóit kihallgatták, különböző kínzásokkal beismerő tanúvallomásokat csikartak ki belőlük, majd lefejezték és máglyán elégették őket. Nemesi származású lévén Erzsébetet nem állíthatták bíróság elé, nőként pedig felségsértéssel sem vádolhatták meg, saját várában ítélték börtönfogságra, amelynek négy év után Erzsébet halála vetett véget.

[10]

A fekete halál bosszúja

[2018.10.10. 12:08] Történelmi Magazin – Különszám

Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A genfi és hágai konvenciót megszegve többek között pestis, tífusz és más betegségek baktériumait terjesztették Mandzsúriában és Kelet-Kína tartományaiban. A biológiai fegyverek bevetésének mértéke az 1942 áprilisában Tokió ellen végrehajtott első amerikai bombázást követően, a kínaiak ellen indított megtorló akciók során hágott a tetőfokára.

[11]

Marie Curie és a „rádiumlányok”

[2018.10.10. 12:05] Történelmi Magazin – Különszám

A nukleáris veszély, amely a 2011-es fukushimai atomerőmű robbanása óta rettegésben tartja Japánt és a világot, 1898-ban született meg Marie Curie felfedezése nyomán. 19 évvel később néhány amerikai munkás felfigyelt arra, hogy amikor orrot fújnak, a zsebkendő fényessé válik. A rádiummal készült világító órákat mindenféle óvintézkedés nélkül készítő, a szórakozásból körmüket, fogaikat és arcukat is befestő lányok a radioaktivitás csendes gyilkosságának váltak első áldozataivá. Drámájukból csekély összegű kártérítést hozó, ám világraszóló per lett.

[12]

"Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"

[2018.10.10. 12:02] Történelmi Magazin – Különszám

Kitörölhetetlen nyomot hagyott országa kollektív emlékezetére Elena Ceauşescu. A román kommunista pártvezető, Nicolae Ceauşescu felesége sokak szerint megtestesítette az 1989-ben megdöntött rendszer összes negatív vonását. Egyes visszaemlékezők (például a híres Ion Mihai Pacepa volt kémfőnök) és elemzők neki tulajdonítják a személyi kultusz csúcsra futtatását, a tudományos élet erkölcsi rombolását, a katasztrofális politikai és gazdasági döntések sorozatát: egyszóval a Ceauşescu-rendszer végzetes eltávolodását a szovjet típusú egypártrendszertől e szultanisztikus módon működő családi diktatúra felé.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra