Keresés
Címke: Osztrák-Magyar Monarchia
Hogyan látták a magyar írók az első világháborút?
[2024.02.20. 14:20] Hírek
Szépíróink közül többen is teljesítettek a fronton szolgálatot; haditudósító volt például Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc, s mi több: az ő első felesége, Vészi Margit is. Balázs Béla, Hamvas Béla, Szép Ernő és Tersánszky Józsi Jenő eleinte önkéntes honvédként vett részt a harcokban, Sík Sándor tábori lelkészként szolgált.
A „kalapos király” rendelete alapozta meg a magyarországi állatorvoslást
[2024.02.06. 08:20] Hírek
A magyar állatgyógyászati képzés története a budai Helytartótanács rendeletével vette kezdetét, ami a Pesti Egyetemen állatgyógyászati tanszéket létesített. 1787. február 6-ától létezik Magyarországon állatorvosi szakoktatás.
Fáradhatatlan munkával harcolta ki Deák Ferenc a kiegyezést
[2024.01.28. 18:05] Hírek
A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 148 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.
A Szózatot szavalva mondott köszönetet magyartanárának Sisi
[2024.01.22. 19:05] Hírek
„Mióta az isteni gondviselés szeretett felséges férjem által Magyarországhoz éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelékkel fűzött, ennek jóvolta mindenkor élénk részvétem tárgya volt” – mondta hibátlan magyarsággal 1866 januárjában Erzsébet királyné a Hofburgban az országgyűlési küldöttség előtt.
A háború miatt elmaradt a népünnepély az utolsó magyar király megkoronázása után
[2023.12.30. 11:17] Hírek
107 éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten helyezték a Szent Koronát.
Elfogadta királyának az ország a szabadságharcot vérbe fojtó császárt, Ferenc Józsefet
[2023.11.21. 08:20] Hírek
A forradalom zsarnoki eltiprója és a boldog békeidők megbecsült magyar királya, érzelmektől mentes, „hivatalnok” családapa és öngyilkos gyermekét, valamint merénylet áldozatául esett feleségét gyászoló férj. Történelmünk egyik legvitatottabb alakja 107 éve, 1916. november 21-én hunyt el.
Akarata ellenére vezette Magyarországot a világháborúba Tisza István
[2023.10.31. 15:05] Hírek
105 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.
A „cigánykirály palotájának” gúnyolták Lechner mesterművét, az Iparművészeti Múzeumot
[2023.10.25. 17:05] Hírek
127 éve, 1896. október 25-én avatta fel ünnepélyesen Ferenc József a budapesti Iparművészeti Múzeumot, ez az esemény volt a millenniumi rendezvények záróakkordja.
Nem váltotta be a Monarchia reményeit a „caporettói csoda”
[2023.10.24. 20:20] Hírek
106 éve, 1917. október 24-én kezdődött az első világháború olasz frontján a két éve tartó isonzói csaták döntő ütközete, amelyben a német csapatokkal megerősített osztrák–magyar hadsereg áttörte az olasz vonalakat. Az olaszok mindmáig „Il miracolo di Caporetto”, „caporettói csoda” néven emlegik a hadműveletet.
Uralkodói döntéseibe is bevonta hitvesét, Zita királynét IV. Károly
[2023.10.21. 12:20] Hírek
„Nem tudom elképzelni, hogy lenne még egy olyan pár a világon, akik annyira szeretnék egymást, mint te meg én!” – mondta egyszer hitvesének, Zitának Habsburg–Lotaringiai Károly. A kezdeti láng később sem hagyott alább.
A „mamelukokat” vezetve kormányzott másfél évtizeden át Tisza Kálmán
[2023.10.20. 18:05] Hírek
148 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.
Újra és újra átértékeljük Steindl Imre monumentális Országházát
[2023.10.12. 09:50] Hírek
Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról.
Így alakult ki a magyar zálogüzletág modern törvényi környezete
[2023.10.09. 09:50] Hírek
A dualizmus időszaka jelentős fellendülést hozott a Magyar Királyi Zálogház, a BÁV jogelődje számára. Az országgyűlés kiszámítható törvényi környezet kialakításával szabályozta a zálogkölcsönt nyújtó intézetek tevékenységét.
A közfelfogással szembemenve szervezte meg a magyar nők oktatását Veres Pálné
[2023.09.28. 19:05] Hírek
128 éve, 1895. szeptember 28-án halt meg Veres Pálné, a magyar nőnevelés úttörője. Veres Pálné bokros elfoglaltságai mellett tavasztól őszig Vanyarcon igazgatta a férje halála után rámaradt gazdaságot, télen a fővárosban élénk társadalmi életet élt, lánya szalonjában fogadta a szellemi élet kiválóságait.
A megháromszorozódott költségek is hamar megtérültek a hajózhatóvá tett Al-Dunán
[2023.09.27. 20:20] Hírek
127 éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen a Vaskapu-csatornát, ezáltal lehetővé vált a zavartalan al-dunai hajózás. A munkálatokat két évvel később fejezték be véglegesen, az Al-Duna valamennyi csatornáját 1898. október 1-jén adták át a forgalomnak, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt.
Magyarország utolsó királya otthoni telefonján kérte fel miniszterelnöknek Wekerle Sándort
[2023.08.26. 10:35] Hírek
102 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 26-án hunyt el Wekerle Sándor, az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországának háromszoros miniszterelnöke. Wekerle hosszú politikai pályája során – amely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét.
Érdektelenséggel fogadta a közönség Budapest ikonikus útjának megnyitását
[2023.08.20. 20:20] Hírek
Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 147 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.
A szabadságharc eltiprójából a „boldog békeidők” királyává vált Ferenc József
[2023.08.18. 20:20] Hírek
193 éve, 1830. augusztus 18-án született I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő véres megtorlás után még gyűlölt zsarnoknak számított, de végül a „boldog békeidők” uralkodójaként vonult be a magyar történelembe.
Díszmagyarban, a Himnusz hangjainak kíséretével koronázták meg az utolsó magyar királyt
[2023.08.17. 17:05] Hírek
136 éve, 1887. augusztus 17-én született IV. Károly, Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója. Második visszatérési kísérlete után az antanthatalmak Madeira szigetére szállították, ahol szegény körülmények között élt a spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig.
„Ellenséges idegenek” ezreit zárta rácsok mögé a kanadai kormány az első világháború alatt
[2023.08.12. 12:20] Hírek
1914 és 1920 között a kanadai kormány mintegy 80 ezer – az Osztrák–Magyar Monarchiából és Németországból származó – lakosát ellenséges idegennek nyilvánította. A diszkriminatív eljárások elsősorban az ukrán nemzetiségű bevándorlókat érintették, akik közül több ezret internálótáborokba is kényszerítettek.
A királyi konyha és a maradékok sorsa
[2023.08.08. 18:05] Hírek
A kiegyezést követő években Ferenc József és Erzsébet királyné gyakran tartózkodott Magyarországon. Az utazásokkor is egész ármádia gondoskodott nemcsak az ő élelmezésükről, hanem a vendégekéről is. A nagy lakomák után pedig a maradék is hasznosult.
Négy birodalmat döntött romba, kilenc új országot szült Európában az első világháború
[2023.07.28. 16:05] Hírek
109 éve, 1914. július 28-án, egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös és feleségének szarajevói meggyilkolása után üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, ezzel kitört a négy éven át tartó, Európa térképét újrarajzoló első világháború.
Az osztrák–magyar ultimátum egyetlen pontjának elutasítása is elég volt a világháborúhoz
[2023.07.22. 10:35] Hírek
„Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól fogva Szerbiával hadiállapotban lévőnek tekinti magát” – írta Leopold von Berchtold gróf, osztrák–magyar külügyminiszter 1914. július 28-án belgrádi kollegájának, amivel kezdetét vette a nagy háború.
A magyar zászlót is felállíthatják az olaszországi Monte Grappa I. világháborús emlékhelyén
[2023.07.19. 16:06] Hírek
Szeptemberben a magyar zászlót is felállíthatják az olaszországi Monte Grappa hegyen, a Sacrario Militare di Cima Grappa nevű első világháborús emlékhelyen – közölte a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és hőskultusz igazgatósága a Facebook-oldalán.
Fedezék és ivóvíz nélkül harcoltak a seregek Doberdó fennsíkjáért
[2023.07.18. 09:50] Hírek
A „nagy háború” olaszországi frontján 108 éve, 1915. július 18-án kezdődtek meg a harcok a Doberdó-fennsíkon. Az Isonzó folyó menti csaták közül ez az ütközet követelte a legtöbb áldozatot, a frontvonal minden méterére 13 elesett vagy sebesült olasz és 8 osztrák–magyar katona jutott.
Nem kötött alkukat a hatalom megszerzéséért ifj. Andrássy Gyula
[2023.06.30. 18:05] Hírek
163 éve, 1860. június 30-án született Tőketerebesen (ma Trebišov, Szlovákia) ifj. gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula magyar politikus, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, a Horthy-korszak legitimista mozgalmának meghatározó alakja.
Az összes érintett ügyetlensége ellenére jártak sikerrel Ferenc Ferdinánd merénylői
[2023.06.28. 09:05] Hírek
A Habsburg-trónörökös meggyilkolásának hírére az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot adott Szerbiának, és mivel a délszláv állam nem teljesítette az abban foglalt feltételeket, 1914. július 28-án kitört a nagy, utóbb elsőnek nevezett világháború.
Tizenkétszer zajlott csata az Isonzó partjain az I. világháborúban
[2023.06.23. 13:20] Hírek
108 éve, 1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.
Egyetlen magyarral az expedícióban fedezték fel a Monarchia egyetlen gyarmatát
[2023.06.13. 09:50] Hírek
151 éve, 1872. június 13-án indult útnak a németországi Bremerhaven kikötőjéből az osztrák–magyar északi-sarki expedíció, amely felfedezte a Jeges-tengeren, az Északi-sarkhoz közel fekvő Ferenc József-földet.
A haza bölcse vette rá a közügyekben való részvételre a reálpolitikus Széll Kálmánt
[2023.06.08. 19:05] Hírek
180 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli ma Buda egyik legforgalmasabb tere.
Az egész ország ünnepi díszbe borult a honalapítás millenniumára
[2023.06.08. 11:20] Hírek
127 éve, 1896. június 8-án volt a honfoglalás ezredik évfordulóján megrendezett millenniumi ünnepségek csúcspontja Budapesten. Ekkor, Ferenc József megkoronázásának 29. évfordulóján fejezte ki az ország hódolatát a király előtt.
Ferenc József és Erzsébet koronázására is árnyékot vetett a családi gyász
[2023.06.06. 08:20] Hírek
A Ferenc József és Erzsébet királyné koronázását kísérő ünnepségsorozat előkészületeihez kötődő munkálatok idején érkezik híre annak, hogy a magyarországi katonai és polgári, majd főkormányzó szerepét betöltő Albrecht főherceg lánya, Matild május 22-én este súlyos égési sérüléseket szenvedett.
Apja temetésével tért vissza a magyar politikába Kossuth Ferenc
[2023.05.25. 16:05] Hírek
109 éve, 1914. május 25-én halt meg Kossuth Ferenc mérnök, miniszter, a szabadságharcot vezető Kossuth Lajos fia. A magyar közvélemény bizakodással várta az Európa-szerte elismert mérnök hazaköltözését, de csalódnia kellett: a politikában nem bizonyult apja méltó utódának, csak egy nagy név középszerű képviselője maradt.
Gazdasági húzóerővé alakította a magyar vasutat Baross Gábor, a vasminiszter
[2023.05.09. 20:20] Hírek
131 éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa. A következetességéről és határozottságáról híres Baross Gábor a vasútügy terén elért eredményei miatt joggal kapta a „vasminiszter” jelzőt.
Élete végéig nem mondott le a trónról az utolsó Habsburg császár özvegye, Zita királyné
[2023.05.09. 15:05] Hírek
131 éve, 1892. május 9-én, Viareggióban született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károlyként az utolsó Habsburg-császár) felesége. A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála után csak feketében járó Zita visszavonultan élt, de a világ eseményeitől nem zárkózott el.
Időt nyertek a központi hatalmak a sikeres gorlicei áttöréssel
[2023.05.05. 20:20] Hírek
„Csak aki átélte a kárpáti csata utáni mélységes depressziót, az tudja igazán megérteni, mit jelentett Gorlice: a megszabadulást a szinte már elviselhetetlen nyomás alól, a fellélegzést a legsúlyosabb gondok szorongatásából” – foglalta össze Carmon tábornok a gorlicei áttörés jelentőségét.
Nemzetközi összefogással épült újjá az árvíz pusztította Szeged
[2023.04.28. 20:20] Hírek
143 éve, 1880. április 28-án szentesítette Ferenc József osztrák császár és magyar király a Szeged városának az előző évi árvíz után történő újjáépítéséről szóló törvényt. A törvény az építkezések mellett a folyószabályozásra is biztosított hitelt.
Négyszer is merényletet kíséreltek meg a világháború fő felelősének tartott Tisza István ellen
[2023.04.22. 10:35] Hírek
1861. április 22-én született gróf Tisza István politikus, a Magyar Királyság egykori miniszterelnöke. Többen bírálták, végül az őszirózsás forradalom egyetlen áldozataként csak annyit mondott halálát megelőzően: „Ennek így kellett lennie”.
Tollba mondta húsvéti cikkét Deák, hogy még a kézírásáról se ismerjék fel
[2023.04.16. 20:20] Hírek
158 éve, 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján jelent meg a Pesti Naplóban az a névtelen cikk, amely az osztrák–magyar kiegyezés egyik fontos előkészítő dokumentuma lett és hamarosan kiderült róla, hogy Deák Ferenc írta.
A szabadságharc századosából a magyar régészet atyjává lett Rómer Flóris
[2023.04.12. 09:05] Hírek
208 éve, 1815. április 12-én született meg Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus. A tudós szerzetes hosszú éveket töltött börtönben a szabadságharcban vállalt szerepe miatt, utána pedig a tudományos élet kiemelkedő alakjaként élt Győrben, Pesten és Nagyváradon is.
Holtában sem térhetett haza békével a turini remete, Kossuth Lajos
[2023.04.01. 19:05] Hírek
1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.
Értetlen és ellenséges légkörben kezdődött a magyar állatorvosi oktatás
[2023.02.06. 09:50] Hírek
A magyar állatgyógyászati képzés története a budai Helytartótanács rendeletével vette kezdetét, ami a Pesti Egyetemen állatgyógyászati tanszéket létesített. 1787. február 6-ától létezik Magyarországon állatorvosi szakoktatás.
Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc
[2023.01.28. 14:50] Hírek
A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 147 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.
Sisi egész életét áthatotta a magyar kultúra tisztelete
[2023.01.22. 18:05] Hírek
„Mióta az isteni gondviselés szeretett felséges férjem által Magyarországhoz éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelékkel fűzött, ennek jóvolta mindenkor élénk részvétem tárgya volt” – mondta hibátlan magyarsággal 1866 januárjában Erzsébet királyné a Hofburgban az országgyűlési küldöttség előtt.
Vészterhes időkben koronázták meg az utolsó magyar királyt
[2022.12.30. 11:20] Hírek
106 éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten helyezték a Szent Koronát.
Nagy meglepetésekkel várta a központi hatalmak seregeit Bukarest
[2022.12.06. 15:05] Hírek
106 évvel ezelőtt foglalták el az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magába foglaló központi hatalmak, miután megakadályoz-ták a mélyebb román benyomulást Erdélybe. A román fővárosban néhányan üdvrivalgásba kezdtek az ellenség láttán.
A szabadságharc eltiprójából vált „népünk atyjává” Ferenc József
[2022.11.21. 17:50] Hírek
A forradalom zsarnoki eltiprója és a boldog békeidők megbecsült magyar királya, érzelmektől mentes, „hivatalnok” családapa és öngyilkos gyermekét, valamint merénylet áldozatául esett feleségét gyászoló férj. Történelmünk egyik legvitatottabb alakja 106 éve, 1916. november 21-én hunyt el.
A Niagarától Szuezig megtalálhatóak voltak Emil von Škoda gépgyárának termékei
[2022.11.19. 08:55] Hírek
183 éve, 1839. november 19-én született Plzeňben Emil von Škoda mérnök és gyáriparos, a Škoda Művek és a nálunk is népszerű Škoda autókat előállító autógyár alapítója.
„Ennek így kellett lennie” – a történelem szorításában vergődő miniszterelnök, Tisza István
[2022.10.31. 08:50] Hírek
104 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.
Minden korban másképp ítélik meg Steindl Imre monumentális alkotását
[2022.10.12. 19:20] E-folyóirat
Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról.