Múlt-kor.hu

Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor

Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor

2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor

„Amikor éjfélt üt az óra, és a világ alszik, India életre kel és szabadságot kap. Eljött a pillanat, amely ritkán adatik meg a történelemben, amikor egy nép átlép a tegnapból a mába, amikor véget ér egy korszak, és amikor egy sokáig elnyomott nemzet lelke végre szabadon megnyilatkozhat” – értékelt Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke az ország függetlenné válásának felemelő pillanataiban 1947. augusztus 14-éről 15-re virradó éjszaka. A nagy nap azonban nemcsak a brit uralom alól való felszabadulást jelentette, hanem a szubkontinens vallási törésvonal mentén történő kettészakadását is. A muszlimok, hinduk és szikhek több évszázados ellentéte a második világháború után végképp kiéleződött, és példátlan erőszakhullám söpört végig a vegyes lakosságú területeken, amely még India és Pakisztán létrejötte után sem csillapodott. Az új határok családokat szakítottak ketté, az etnikai tisztogatásokban százezrek vesztették életüket, és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. Ez volt a történelem legnagyobb népvándorlása.

India, a brit korona ékköve

India stratégiai fekvése és mérhetetlen gazdagsága miatt már a 16. században a gyarmatosító hatalmak kedvelt célpontjává vált.

Hamarosan a britek is érdeklődni kezdtek a kiaknázatlan lehetőségekkel kecsegtető terület iránt, és a Kelet-indiai Társaság hajói 1600-ban már partra is szálltak a szubkontinensen.

Bár a társaság kezdetben csak gazdasági hatalma kiterjesztésére törekedett, kereskedelmi érdekei védelmében idővel egyre többször avatkozott be a helyi politikai potentátok harcaiba.

A 18. század közepétől már deklaráltan a birodalomépítés vált a britek legfőbb törekvésévé.

A társaság a kormányzati és katonai előjogokat megszerezve fokozatosan terjesztette ki fennhatóságát, és India tényleges urává vált.

A szubkontinens kormányzása az őslakosok első függetlenedési kísérlete, az 1857-es szipojlázadás leverése után a korona kezébe került, amely hatalmát alkirály útján gyakorolta.

Viktória királynőt 1877-ben India császárnőjévé is koronázták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra